bold = Main text
    Part                                        grey = Comment text

  1    1   |       egymás karjaiba hullottak. – Isten, istenem, – lihegé az ifjú,
  2    1   |            egész világon.~De jó az isten. Küldött egy vihart, mely
  3    1   |            fölemelte kanócát.~– Az isten szerelméért! – sikoltá a
  4    2   |         harasztosban megkergetett, isten nyugossza meg szegényt;
  5    2   |      urambátyám, Sonkolyi Gergely. Isten nyugossza meg szegényt!
  6    2   |        vitézlett Sonkolyi Gergely, isten nyugosztalja meg szegényt…~
  7    2   |     vitatták, hogy felesége; tudja Isten, mije volt, biz az nagyanyja
  8    2   |         hogy könnyebbítse meg a jó Isten az ő ágyának szalmáját;
  9    2   |          felett; haja (azaz: tudja Isten, kinek a haja) hurkákra
 10    2   |        unokáid unokáin is.~(Boldog Isten! Ez még három nemzedéket
 11    2   |           Tudja ki, keresse ki, az Isten áldja meg, azt a semmirevalót.
 12    2   |               Ó, ne mondja azt, az isten áldja meg, ha nem akarja
 13    2   |          elhistorizáltam előtte, s isten vétkemül ne vegye, biz én
 14    2   |          szemeibe és ő az enyimbe, isten bocsássa meg, megcsókoltam
 15    2   |           mondám magamban, s amint isten tudnom engedé, lábam közé
 16    2   |          megjön az időjártával, az Isten elég gazdag, majd megsegít.~–
 17    2   |        tartva – nem készíttet a jó Isten banknótákat senki számára,
 18    2   |            arra a fülére.~– Hozott Isten, öcsém! – kiálta Gergely
 19    2   |         országot adtak volna… Uram Isten, milyen szép gondolat volt
 20    2   |     szegény ember akaratját boldog Isten bírja!~Mielőtt ez megtörténhetett
 21    2   |        tanítja majd beszélni. Adja Isten! De én nem kívánom.~1896~
 22    3   |            birtokkal áldott meg az Isten, volt a hegyek közt csinos
 23    3   |          után legelőször sütött az Isten napja a föltámadt természetre.
 24    3   |             hogy egykor…? Irgalmas Isten!~
 25    3   |            Ha emberek üldöznek, ha Isten karja ver, ha nyomorúvá
 26    3   |            Miért nem teremté őt az Isten az első napon? hadd halt
 27    3   |         így nem jelenhettek meg az Isten előtt, s csak künn az ajtóküszöbben
 28    3   |       leültek egymással szembe. Az Isten szolgája alázatosságról
 29    3   |          tették az oltár előtt, és Isten szent nevére esküdtek, hogy
 30    3   |     helyett emberkönyűket ittak, s Isten nevében átkokat követtek
 31    3   |            élt még, kinek lelkében Isten neve lakott, ez egy emberért
 32    3   |            kímélte meg a földet az Isten.~De ráakadtak embertársai.~
 33    3   |       mondja velök együtt: nincsen Isten. És az ember erős hittel
 34    3   |            erős hittel mondá: „van Isten”, és meghalt a hóhér kezében.~
 35    4   |     hátáról a medvét.~– Ah, hozott isten! jó sikerrel jártál, amint
 36    4   |          harmincöt; esztendőre, ha isten segít, felviszem kétszázra.
 37    4   |         egy szürke tuszli által.~– Isten jó nap, polgártársak, –
 38    4   |           és feleségestül.~– Hozta isten, hozta isten!~– De bizony
 39    4   | feleségestül.~– Hozta isten, hozta isten!~– De bizony csak ez a tizenkét
 40    4   |            azt felelte: hogy jó az isten, majd eloltja, ha akarja;
 41    4   |          vagyunk Szibériában, s ha isten úgy akarja, nem is leszünk.~
 42    5   |           nagy, nehéz csatáiról az Isten választott népének, a szép
 43    5   |           a szép háborúról, hol az Isten ládája mellett, védve, viaskodva,
 44    5   |       tovább olvas~„És elnyerék az Isten ládáját és Éli két fia is
 45    5   |            két fiad is megholt, az Isten ládáját is elnyerték.”~A
 46    5   |        végsorait:~„És mikor Éli az Isten ládáját hallá említeni,
 47    5   |         ott sírnak az elhagyottak. Isten látja, nem azt a halottat
 48    5   |           árvái, halljátok szómat! Isten nehéz kisértetekkel látogatta
 49    5   |         el-elhagyogat a választott Isten. Sokat sírunk, sokat vérzünk,
 50    5   |          Nyolcvan évig hagyta élni Isten, hogy vezére, tanácslója
 51    6   |    folytasd.~– Egyszer elhagyta az Isten a királyt, a próféta megátkozá,
 52    6   |            ez ember lesz egykor az Isten legnagyobb magasztalója,
 53    6   |           meg az ütközet előtt, az Isten lelke, ki a bátorságot adja,
 54    6   |       kimenetelét. Ingadozni kezde Isten és ördög között, szeretett
 55    6   |          néma maradt kérdésére, az Isten nem jelent meg álomlátásai
 56    6   |          lelkemet.~– Tőle jössz?~– Isten tudja, honnét jövök? Ah
 57    6   |         oda volt építve valamelyik isten számára a legsűrűbb erdő
 58    6   |           volt, s most a két hamis isten összekapott az áldozaton.
 59    8   |        elvette, kiitta és mondá:~– Isten éltesse sokáig.~Ekkor a
 60   10   |           semmi sem marad, csak az Isten irgalmából teng, leng.~Egyszer
 61   10   |            még kettő, és még tudja Isten hányszor kettő?~– Ne úgy
 62   10   |         cérnásboltos élt, de tudja Isten mi lelte őket, úgy kivesztek
 63   10   |      boldog kinézése mutatja, hogy Isten áldása bőven volt mind rajta,
 64   10   |          sivatag. Velünk harcol az Isten, a föld és az idő.~A követ
 65   11   |       LEONA RÓZÁHOZ~Dover, 184– év~Isten veled, Isten veled!~Nem
 66   11   |        Dover, 184– év~Isten veled, Isten veled!~Nem írok érzelmeimről,
 67   11   |         annak az idő a gyógyszere.~Isten veled; köszöntsd ismerőseimet.
 68   11   |             lőn a felelet.~No, hát isten neki, csak a többi legyen
 69   11   |       semmi jelenségét maga körül.~Isten veled!~
 70   11   |        jobb, mintha megsiratnátok.~Isten veled! A viszontlátásig.
 71   12   |       maradt a szerelem?~– Az élet Isten ajkáról jő, nem ember kezéből; –
 72   12   |     szobrásznak. – Egyszer teremte Isten Shirint, te örökkévalóvá
 73   12   |       költő, a művész közelebb áll Isten hatalmához, mint a király.
 74   12   |      őrültet megölni? Az őrülteken Isten keze van, bennök idegen,
 75   13   |            együtt, s ők képezék az Isten várának őrségét.~Átellenben
 76   13   |          hagyják meg azon éjjel az Isten házának oltalma alatt, s
 77   13   |      háromszázötven szűz nyugodott Isten szent árnyéka alatt a templomban,
 78   13   |              Erős várunk nékünk az Isten!”.~1853~
 79   15   |         magányos hely; „jó lesz ez Isten tiszteletére”, mondának
 80   15   |            az ifjú – elég az, hogy Isten adta s enyim lesz, míg el
 81   15   |           akkor üss reá háromszor, Isten szent nevében. Azzal munkádat
 82   17   |     gondolta, névnap lesz ma nála. Isten neki, inkább mindennap vendégséget
 83   17   |               Én, napamasszony? Az Isten mentsen meg. Inkább a házam
 84   17   |          már csak apja neki, de az Isten mentsen meg, hogy valaha
 85   19   |           mester, mert másfelől az Isten olyan különösen megáldotta,
 86   19   |         egy koporsó közötte; az úr Isten őrizzen meg tőle minden
 87   19   |     adhatom senkinek, ha már az úr Isten nekem adta őket.~A gazdag
 88   20   |            nagy Manko Kapak, az ős isten a nap templomát, melynek
 89   20   |         alatt ki tudott törülni az Isten képére teremtett fajok sorából
 90   21   |        feleségénél, attól pedig az Isten őrizzen meg minden becsületes
 91   21   |     keresztül is vitték, s valóban Isten csodája, hogy városukat
 92   21   |             konfundálja őket az úr Isten.”~Háromfelé húzták-vonták
 93   21(1)|            körül, mindazonáltal az Isten ő felsége ennyi sok veszedelmes
 94   21(2)|      szomorúságára a bölcs itéletű Isten tőlünk elvette életének
 95   21   |           összetakarítani, amit az Isten adott.~Otthon csak a gazdasszonyok
 96   22   |          gyászt, őrizzen bennünket Isten, hogy arra okuk ne legyen.~
 97   22   |         őrzött meg bennünket attól Isten.~Jött a rossz hír, halálra
 98   22   |            óra, melyben mindnyájan Isten kezében vagyunk. Tetszett
 99   22   |            A többit végezze velünk Isten!~Ez elkeseredett szóra semmi
100   24   |       estenként elmondhatja: „Uram Isten, adj rá áldást.”~Hanem annyi
101   24   |        kezeit, nagyságos úr, hozta Isten; ugyan vártuk már; hahaha!
102   24   |         alkalmatlankodik.~– Boldog Isten! Tehát én öt őrülttel lakom
103   24   |            ismét odalopózott és az Isten bocsássa meg neki, önt álmában
104   24   |         utolsó verse így hangzik: „Isten engem úgy segéljen”. Ha
105   25   |           hogy jobban használjon s Isten csodájára egy sem repedt
106   25   |           szereztetett ez, hogy az Isten neve dicsőittessék”.~Miért
107   26   |            azt rebegte rá, hogy az Isten áldja meg érte, bizony nagy
108   27   |        akkor:~Jővel Szent Lélek úr Isten!~Töltsd bé lelkeinket épen~
109   27   |           őket a templomba küldje, Isten csudájára?~– Feddjenek meg,
110   27   |       fehérségét nem azért teremté Isten, hogy azzal kérkedjenek,
111   27   |          kegyelmednek fog fájni.~– Isten hírével! – szólt távozást
112   27   |        száműzött a város kapuitól. Isten szent hírével!~Igyártó e
113   27   |          szerettem szülővárosomat. Isten oltalmazza a hátramaradókat.~–
114   27   |   szomorúan csüggeszté le fejét.~– Isten áldja meg kegyelmedet, –
115   27   |         tréfából valaménnyi pogány isten kedvéért sem maradt volna
116   27   |  kineveztetése. Egyebekre nézve az Isten áldása legyen kegyelmetekkel
117   27   |           soká ne sírjon előtte.~– Isten áldon meg ezért, – rebegé
118   27   |     véredet hazádért, midőn az, ki Isten fia volt, nem sajnálta te
119   27   |          akarják!~– Mondja kend ki Isten nevét, hogy nem leend semmi
120   27   |        nekik.~– Úgy segéljen engem Isten!~– Jó. Én megyek.~Igyártó
121   27   |            ki többet a kardot. Sem Isten, sem a világ nem úgy akarja,
122   27   |         akarod állani a kínzást?~– Isten és az én lelkem látja.~–
123   29   |            igaz. Úgy áldjon meg az Isten, mint a suhai malmot1 ha
124   29   |         anyja volt fiatal korában. Isten őrizz, hogy olyan perlekedő
125   29   |        között, a szabadba!~– Hozta Isten, drága kedves édes Nyaviga
126   29   |           kedves Nyaviga úr. Hozta Isten! – fogadá nagy nyájassággal
127   29   |          nem hiszi.~– No, ez nincs Isten hírével, – pattogott Harangi
128   29   |        prókátornak, s lesz belőle: Isten szolgája helyett, embereknek
129   29   |         csak hítták volna.~– Ó, az Isten áldja meg! Jőjjön csak,
130   29   |       nagytiszteletű asszony. – Az Isten áldja meg érte, hogy védelmez.
131   30   |           aztán elénekelnem, hogy „Isten hozzád, te csendes ház!”
132   30   |       okáért egyet.”~„Hát hogy egy isten bikává lett.”~„Bikává, te?
133   30   |            lett.”~„Bikává, te? Egy isten?”~„Aztán elrabolt egy kisasszonyt
134   30   |      kisasszonyt a fürdőből.”~„Egy isten? Egy kisasszonyt?”~„Az ám.
135   30   |             hogy hiszen csak hamis isten volt az, aki bikává változott: „
136   31   |    császári tenyérben, mint Brahma isten a lótuszvirág kelyhében.
137   34   |         tartá, hogy abból, amit az Isten adott, meg kell élni: senki
138   34   |      khüsef.~(Kezdetben teremté az Isten az eget és a földet.) A
139   34   |  deszkarésen Palkónak.~– Ugyan, az Isten áldja meg, harapjon le belőle
140   34   |       akadjon az Ádám csutája, hát Isten neki: menjetek a paphoz,
141   34   |          háromszor részeltessék az Isten igéjében; s bizony dicséretére
142   34   |            Pugonyi Están.~– Pogány isten, – olvasá az alderman.~–
143   34   |          az alderman.~– Nem pogány isten az, kérem alássan, mert
144   34   |         úgy olvassák, hogy „pogány isten”.~Ismertető jelei: egy zöldre
145   34   |       helyesen.~– Már, édes pogány isten úr, „száj fairisz Rumi,
146   34   |        Honnan vette miszter Pogány Isten ezt a mesét?~– Ott van kinyomtatva
147   34   |       kacagástól.~– Miszter Pogány Isten, az a lap a hazugságok gyára,
148   34   |            ha önnek miszter Pogány Isten husbandja, akkor nincs szükség
149   34   |            Nos hát, miszter Pogány Isten, – mondá a tolmács (az alderman