Part

  1    1|          mikből senki vissza nem lép? kik laknak ez átkos hírű helyen?
  2    1|               a rejtélyes embertől:~– Kik laknak itt?~A kérdezett
  3    1|             nézve, – négy lény közől, kik téged idehoztak, egy nem
  4    1|              mindazon gonosztevőknek, kik vétkeket követtek el, miket
  5    1|            irtózat! vad férfiak mind, kik mindnyájan külön laknak
  6    1|      következtében számra tizenegyen, kik mind nagy urak voltak szegény
  7    1|        szegény emberek filléreiből, s kik miatt húsz év óta lakja
  8    1|            jött, hogy mindazon fiait, kik neki szeretetet és szívük
  9    1|             tartózkodik s egy férfiú, kik a jó ördöggel laktak egy
 10    1|              év után is azon hajósok, kik újabb lakókat szállítottak
 11    2|         egynémelyike azon hölgyeknek, kik ünnepnapon majd elrepülnek,
 12    3|       legvígabb fiú vagyok azok közt, kik kalapjaikat valaha félreviselték;
 13    3|              várban, s kínzó ördögök, kik bor helyett emberkönyűket
 14    3|           árnyakkal volt találkozása, kik holt szemeikkel merőn bámultak
 15    3|          senki nem lát, dúlt arcokat, kik engemet ismernek, de kiket
 16    3|           Szomorú ország a halottaké.~Kik ide sorba temetve vannak,
 17    3|              rajt feledt morzsákat, s kik porrá omlának, azoknak hamvait
 18    4|           puskával lesi a farkasokat, kik éjjelenként bekiabálnak
 19    4|     farkasbundában lesi a farkasokat, kik háza kéményén beordítanak.
 20    4|           készül, vagy a finn dámáké, kik fésű helyett egy egész jávorszarvas
 21    4|       gömbölyű fejű angyalka guggolt, kik egy ábécéből egymást muszkabetűkre
 22    4|          csapat, meg harmadik csapat. Kik is sem kérdtek sem halltak,
 23    4|             lovas kozákok portyáznak, kik minden embert, ki magyarul
 24    4|               legnépszerűbb embereit, kik szájuk falatját, szívük
 25    5|         kapuit védve most azok ellen, kik ellen egy óra előtt a hon
 26    5|             el nem virágzó alakoknak, kik arcuk kifejezését, nagy
 27    5|     szerettünk, el fognak jönni azok, kik őket megölték. Látni fogjuk
 28    5|             közelíteni akar a nőkhöz, kik a sír tulsó oldalán állnak,
 29    5|              utcán. Kisírt szemű nők, kik kedveseik sírját s a magukét
 30    5|            szép húgai s ifjú jegyese, kik szintoly szépek, mint ez
 31    6|             ivadék, mint titáni ősei, kik helyt adtak neki.~E helyen
 32    6|   tűzszemekkel jelentek meg a földön, kik mind valami csodálatos,
 33    6|               volt azokat fölkeresni, kik előle elrejtőztek. Egy asszony
 34    6|          sötét szolgalegények fölött, kik iszonyú erőlködéssel hordának
 35    6|            Meliah azok közé tartozik, kik ifjabb korukban magasabb
 36    6|            fejét valamennyien látták, kik a Saul-templomtól megmenekültek.~
 37    6|               Ezek az afgánok voltak, kik egy földalatti rejtekúton
 38    7|          láthatlan angyalt üdvözölve, kik török hit szerint az imádkozó
 39    7|     kristályvizét ízlelte, a foglyok, kik börtönükből kiszabadultak,
 40    7|             kiszabadultak, s a papok, kik új templomot kaptak, mely
 41    7|               egyikére emlékeztetett, kik hivatva voltak az embereket
 42    7|        halálraítélt keresztyén rabok, kik közül minden száz lépésnyire
 43    7|           őrjöngő dervisek csoportja, kik szédítő keringéssel ordíták: „
 44    8|             összejött Apor hajdúival, kik éppen menyasszonyt vittek
 45    9|              tanyáztak a vén tudósok, kik rég ismerék ama csodás port,
 46    9|              lángot ad és mennydörög, kik föltalálták a könyvnyomást,
 47    9|       védelemtől megfosztott lakókat, kik a nőttön emelkedő vízár
 48    9|         édesebb, szerelmük forróbb, s kik a ti öleléseitekre fognak
 49   10|               a város szabólegénnyel, kik minden nap felvarrnak egy
 50   10|          megszomorult felek pietását, kik nem kíméltek semmi áldozatot,
 51   10|               elegáns emberek között, kik kocogtatás nélkül jártak
 52   10|        senkivel sem óhajt találkozni. Kik egy percre megpillanták,
 53   10|              pusztának, ti pásztorok, kik csordáitokat legeltetitek
 54   10|           oroszlánt barlangjából, ti, kik sátrak alatt laktok, ősidőktől
 55   10|       ismerted soha, ti délceg ifjak, kik három nap, három éjjel kitartjátok
 56   10|           rajokban a szíriai rónákra, kik mind Palmíra felé sietnek,
 57   10|              két vezéralak válik elő, kik jelenlétökkel bátorságot
 58   10|              király és despota közül, kik kezeiket ajánlák nekem,
 59   10|            puszta rémei lettek volna, kik körülrajongák egész éjjel
 60   10|             volt a galambok szerelme, kik szüntelen turbékolnak, csókolóznak,
 61   10|          csókolóznak, hanem a sasoké, kik egy évben csak egyszer szeretnek;
 62   10| visszapattogtak bőréről, s a hölgyek, kik a megriadt elefántok tornyaiban
 63   10|               mint gyermekek szoktak, kik apjok erejéről, bátorságáról
 64   10|                 kiáltozák a vadászok, kik Odenath mellett álltak,
 65   10|                királyok, hősök képei, kik négylovas szekéren, vagy
 66   10|     gyakorlatokra kivonuló seregeket, kik a királynő láttára gyakorlák
 67   10|         diadémmal fogadá a hódolókat, kik őt kelet királynéjának kezdték
 68   10|              urai egyedül az istenek, kik országokat osztanak, s királyokat
 69   10|              conscripti unokái talán, kik az égő város piacán currulis
 70   10|             bízom Róma védisteneiben, kik ezideig minden vállalatomban
 71   10|             Aurelián fegyverhordozói, kik otthon a maguk országában
 72   10|              amazon, hófehér paripán, kik a csatában fogattak el,
 73   10|             nyomorúan negyven család, kik nádból épített viskókat
 74   11|           magyarnak, mint a bolondok, kik szerelmesek a földbe, s
 75   11|              a földbe, s a szegények, kik kénytelenek azt szeretni.
 76   11|     cselekszik, ha itthágy bennünket, kik el vagyunk szánva tűrni
 77   11|               azon férfiak arcképeit, kik iránt a honban vagy külföldön
 78   11|             én panaszkodom.~Mindazok, kik bennünket megismerének,
 79   11|               a hazában szenvedőkkel, kik nélkülöznek, kiknek napi
 80   11|             náluk szerencsétlenebbek, kik kényelem, becsülés és szabadság
 81   11|              nem szerethetnem azokat, kik azt megérdemlik: mint ahogy
 82   11|               előtt elbúcsúztak tőle, kik ott álltak a parton könnyező
 83   11|           jajgató, tehetetlen néppel, kik hasonló állapotban voltak,
 84   11|              csupán két szerződő fél, kik közül az egyik fizet, a
 85   12|            voltak költői, szobrászai, kik új költeményekkel, új szobrokkal
 86   12|              tele hárfázó hölgyekkel, kik közt egy kopasz, vén hárfás
 87   12|            ifjak közül jönne ide egy, kik honn széles körváraink mellett
 88   12|           örökké nyíljék azok fölött, kik a szerelemért haltak meg.~
 89   12|          földről jőnek néha idegenek, kik bámulva szemlélik, mit tehet
 90   13|             előfordult a laboncoknál, kik iparkodtak maguknak olyan
 91   13|              kezeitekben dárda forog, kik csak énekelni tanultatok,
 92   13|           szaggatott félbe. Az ifjak, kik képesek lettek volna náluknál
 93   13|      elemekből szerkezett kurucoktól, kik hosszú hajat s fülig kent
 94   14|                szegény hegedűsök, ti!~Kik vándoroltok az egész világban,
 95   14|            más félregázolta a sarkát.~Kik mulattattok boldogot, boldogtalant,
 96   14|        boldogtalannak avult köntösét.~Kik laktok a faluvégeken, mint
 97   14|            senki sem tart rokonának – kik idegenei és jövevényei vagytok
 98   14|              ivadékra minden földnek.~Kik megszoktátok a pironkodó
 99   14|          éhségnél, kegyelemkenyérnél: kik sehol sem mondhatjátok: „
100   14|             parton.~Újabbkori utazók, kik e földet sűrűbben kezdik
101   14|         magához Palamira a két ifjat, kik belé szerelmesek voltak.
102   15|       bátyáimat s a többi jó ifjakat, kik a vízbe fúltak, s kiknek
103   16|                 a mennyországban…~Ti, kik vigadtok s örültök szent
104   20|          dicsőit, az elhunyt hősöket, kik hazát alapítottak a boldog
105   20|          költő, ki a vad hegylakókat, kik fegyverrel törtek Jahuarhuakab
106   20|             mint az együgyű barbárok, kik századok óta közönyösen
107   20|              a huszonegy varázslónőt, kik a bálványoltár körül szolgálnak,
108   20|            hisz ezek valóban démonok, kik eltanulták a villámlást
109   21|              tolvajok távoltartására; kik ellen a kis respublika szigorú
110   21|               őket. A nagyobb rablók, kik feles számú cinkosokkal
111   21|       vitették maguknak az ajándékot; kik ellen nem volt semmi védelem
112   22|              páncélos keresztvitézek, kik levett föveggel, lovon ülve,
113   22|       aminthogy holmi vidéki emberek, kik elbámultak a sajátszerűen
114   22|           gyúnydalok az izmaelitákra, kik a kiváltságos urak prémjéből
115   22|        elválasztá őket a magyaroktól, kik az innenső parton állva
116   22|             deli ifjak, nyájas hősök, kik a szép nőket szeretik, a
117   22|        guggonülő némbert mutatva elé, kik valóban olyan szépségek
118   22|         megmenté a jó kard; a hű nők, kik velük maradtak, még azután
119   23|           hogy azok is nem láthatnak, kik alattam és felettem ülnek.~
120   25|         szétosztá fegyveres társnéit, kik menjenek az őrszobába? kik
121   25|            kik menjenek az őrszobába? kik a kaputanyához? hányan az
122   27|       Lórántffy Zsuzsánnát ábrázolja, kik mindketten nagy jóltevői
123   27|             henteseké és mészárosoké, kik egynehány fogas szelindeket
124   27|            hajduit és a székelységet, kik a „palatinális” seregek
125   27|               elszántságra; még azok, kik rántott levessel élnek,
126   27|              nagy csapás volt azokra, kik a harcot akarták. Zólyomi
127   27|       eltűnését is kesergi a krónika, kik a megáradt Hortobágy mocsaraiba
128   27|               be a török kalmároktól, kik ezen utaznak át, amennyit
129   27|            másikhoz a hívek csapatja, kik a kötött békében meg nem
130   27|               háborgatja.~Azok pedig, kik e titkos szövetségnek tagjai
131   27|            kevés, mert assecláitokat, kik Debrecenben laknak, a város
132   27|             El akarom fogatni azokat, kik az országos csendet és békét
133   27|            Hogy elhagyjam társainkat, kik annyi veszedelemben híven
134   27|         veszedelemben híven követtek, kik minden kínzást kiálltak
135   27|             tartozik azon bölcseknek, kik másfél százados vérengző
136   28|           szorítás alatt, azok előtt, kik e rejtett beszédet értik,
137   28|          lábukon. Én és még néhányan, kik a járást nem bírtuk, szekéren
138   28|            fegyveres lovasok ügettek, kik félreterelték a népet az
139   28|           kezem maradt kívül a havon.~Kik járnak körülöttem olyan
140   29|             volt oszolva. A vásárlók, kik a jobb és baloldalon alkudoztak,
141   31|          követve a két kisebb fiától, kik egy nagy hártyatekercset