Part

  1    1|         meggondolom, hogy ezt az életet, melyet hosszúra nyújt az ostoba
  2    1|                 Ki írhatja le az örömet, melyet e látvány a szabadságvágyók
  3    2| meggyfa-csutorájú makrapipát a szájában, melyet akkor sem vett ki onnét,
  4    2|                gazdátlan szénaboglyával, melyet minden azon menő csikó megkókál,
  5    2|           rémületből vegyült tekintetet, melyet e percben kelle látnom,
  6    2|                sokszor elmondatta velem, melyet is én szorgalmasan ki tudtam
  7    2|                 gyönyörű szilfid termet, melyet egykor arasszal átértem,
  8    3|                  joga azon sötét archoz, melyet visel, semmi joga az embert
  9    3|                  gondolj rá: hogy e por, melyet most lábaddal tapodsz, s
 10    3|           fénykört, melyben született, s melyet megszokott; elhagyta rangját,
 11    3|                 közül egyedül az övé az, melyet nem lesz szabad hordozni
 12    4|                crucifixus verset kivéve, melyet ismeretlen szerzők írtak;
 13    5|                magyar.~De az öltözet is, melyet visel, oly különös hatású;
 14    6|            hegyek közé; a legvégső pont, melyet elértünk, egy a hegyoldalba
 15    6|                  nyelvére, azon nyelvre, melyet ott alant beszélnek, a király
 16    6|                  van, egyik háta mögött, melyet a holdvilág vet, a másik
 17    6|                 ismered azt a csillagot, melyet az ördög mutatott Saulnak,
 18    6|              közepében van az a csillag, melyet Asasiel mutatott Saulnak.~–
 19    6|                  gyaníthassuk az irányt, melyet kitűzött.~– Már most merre
 20    7|           szőnyegét, leborult imádkozni, melyet buzgóan végezve, megtörlé
 21    7|               imámoknak az új templomot, melyet akkor építtetett, márvánnyal
 22    7|                  oly látvány következék, melyet nem volt szabad látni a
 23    8|              elmondatá magának a dolgot, melyet is elejétől végig jól megértvén,
 24    9|           szikrát adott, mint a tűzkő, s melyet hajlítani lehete, anélkül,
 25    9|                belül van az éle, nyilat, melyet kézzel kell hajítani, vagy
 26    9|            azokat ama csodálatos porral, melyet később Európában Schvarcz
 27    9|            tengernek partjain táborozva, melyet ha „tó”-nak nevez a hajós,
 28    9|          zsákmányolni Urdombha városban, melyet elfoglaltok; – kiosztám
 29   10|            valami nagy szerencsétlenség, melyet aztán egy nagy crida követett
 30   10|              prémes bőr vala reá övezve, melyet olyformán vett magára, hogy
 31   10|                  bőjt egyszerű eledelei, melyet szigorúan meg szokott tartani,
 32   10|                   Világ! Ez a kis város, melyet holnap itt hagyok. Csak
 33   10|          császárjai bírták a félvilágot, melyet őseik meghódítottak, de
 34   10|             Harminc évig tartott a harc, melyet Chosrus a királyok királya
 35   10|           megerősítve őket azon trónban, melyet diadalaik által szereztek
 36   10|             fiatal pálma van keresztben, melyet felszakított, s nem ért
 37   10|                hallja a közeledő lármát, melyet még emberi fül nem volna
 38   10|         hevedereikbe; a legelső elefánt, melyet a vad megtámadott, egy irtóztató
 39   10|                 sem ember, sem vadállat, melyet puszta kézzel meg ne öljön,
 40   10|               jöhetne rá valami veszély, melyet ő nem lát meg, én észrevenném,
 41   10|                vékony aranyhegyű nyilat, melyet remegő kezében tartott,
 42   10|                 látszott azon mosolygás, melyet gyönge szívekből szokott
 43   10|       ellenállhatatlan közeledtük miatt, melyet előre elhíresztelt a futó
 44   10|              lábaihoz, ugyanazon kardot, melyet egy óra előtt ellene emeltek,
 45   10|              emezai templomból előhozva, melyet kétszáz hófehér palástba
 46   10|          parittyás és kézíjas csőcselék, melyet csak a zsákmány csalt a
 47   10|                ostromra készült. Levele, melyet a római tanácshoz írt, eléggé
 48   10|            megvetéssel beszél a harcról, melyet egy nő ellen viselek. Azonban
 49   10|                kapcsolt pajzs képezte, s melyet sehol sem lehetett megbontani.
 50   11|                  Hisz mi az a hon? Föld, melyet másutt ingyen osztogatnak. –
 51   11|                kell látszani a gyásznak, melyet belül viselünk. Ha látnál
 52   11|               leánya kezével kínált meg, melyet én el is fogadtam, nem azért,
 53   11|                 ez az ikáriai szabadság, melyet nem korlátol semmi, még
 54   11|               éppen gyűlöli azt a hazát, melyet elhagyott, mint az irlandi,
 55   11|             némelyik egy-egy nagy ládát, melyet a többiek behajítottak a
 56   11|                 társaságot találok nála, melyet haragos megjelenésem még
 57   11|                  állatok bőréből szabva, melyet egy ugrással föl lehet venni,
 58   11|                  a privát zsarnokságnak, melyet az ember önmaga iránt gyakorol,
 59   11|            kenyeret, szalonnát pirított, melyet a citoyen oly jeles dolognak
 60   11|              nagy világnyelven dolgozik, melyet minden nemzet egyaránt megértsen,
 61   11|            akadtam vagy tizenkét holdra, melyet fel bírtam szántani, anélkül,
 62   11|          ELVBARÁTAIHOZ~Barátim!~A siker, melyet elveink aratnak, óriási.~
 63   11|                 A seb el van mérgesedve, melyet hazulról hoztam. A szív
 64   11|             megnézni.~A búzám tetejében, melyet lapályra vetettem, három
 65   11|       domboldalban levő hat hold földem, melyet gyümölcsfákkal ültettem
 66   11|                  forintos tajtékpipámat, melyet emlékül elhoztam hazulról,
 67   11|         hallottuk volna; ez az én vérem, melyet ha isztok, megemlékezzetek
 68   11|                Az a kegyeletteljes gond, melyet iránta tanusíték, rávevé,
 69   11|               mint maga az a vörös mező, melyet keresztül szel.~Ha a magyarok
 70   12|               kopasz, alaktalan kődarab, melyet a nép úgy említ, hogy a „
 71   12|                 ha hűtlen lesz a szobor, melyet róla másoland valaki, megbüntetem,
 72   12|               égben keresné a tüneményt, melyet a földön látott.~– Láttátok
 73   12|                  a szarvas azt a nyilat, melyet sebében visel! feledhetné
 74   12|                 a teremtés. A mauzóleum, melyet nevednek építtetsz, az enyim
 75   12|          kaphatsz-e azokért egy könnyet, melyet a boldog epedés csalt a
 76   12|                 Shirinnek egy kívánsága, melyet nem bír senki teljesíteni, –
 77   12|                 utóbb az ötödik óhajtás, melyet Ferhádra kelle bízni. Ő
 78   12|      visszarezzenté a lélek. A bűn elől, melyet keresve keresett, visszadöbbent,
 79   12|                  patakban állíttatá fel, melyet róla neveztek el, s gyakran
 80   13|        Torda-hasadék egyik barlangjában, melyet maig is Balika-várnak neveznek,
 81   13|               szavait mély csend követé, melyet csak a repedt harang recsegő
 82   13|            magukhoz térve az ijedségből, melyet a rektor szavai okoztak
 83   13|                  ágyújok is volt rézből, melyet valamely csata alkalmával
 84   13|             meglóbálta a nehéz harangot, melyet máskor alig bírt meghúzni
 85   14|              énekelni karcsú termetéről, melyet a szellőtől ingatott virágszálhoz
 86   14|             fekete hajzata tekercseiről, melyet az égből aláeresztett tündéri
 87   14|          rendszeretők által; néposztály, melyet minden ország úgy tekint,
 88   15|              vetette a harangot a vízbe, melyet most az ifjú vállán hozott,
 89   17|                révkomáromi gimnáziumban, melyet jól esik a nemzeti büszkeségnek
 90   20|                  még merészebb eszme az, melyet ez úri állatrend fehér színű
 91   20|                  legelső emberi hangról, melyet ott hallottak, elneveztek „
 92   20|                Az egyszerű gumós gyökér, melyet elnevezett a barbár Európa
 93   20|                látszott összenőve lenni, melyet közös gondolat kormányoz.
 94   20|                alá, mint omlatag morzsa, melyet hó gyanánt hullatott ide
 95   21|                tanács eladott egy házat, melyet Igyártó Alberttől foglalt
 96   24|                egy szabályozott patakja, melyet rétöntözésre szoktak használni,
 97   24|               riaszt fel merengéseimből, melyet rögtön egy lövés követ,
 98   24|                mondatot tanítok be neki, melyet olyan jól ismer minden ember;
 99   27|         sajátszerű önálló szerep jutott, melyet csodálatos házi bölcsességgel
100   27|                  mátai elhagyott puszta, melyet Musztafa bég, mostani Teffter
101   27|            követni azon botránykozásért, melyet íme okozott. Fizethet kegyelmed
102   27|            bátorság kifejezését viselve, melyet újabb időkben politikai
103   27|           hadsereg nekivethesse a hátát, melyet minden oldalról megkerülhet,
104   27|               most is. Minden csepp vér, melyet Debrecen város népe a csatában
105   27|                  pedig a hadorganizáció, melyet Keresztszegi uram követett.
106   27|                  terjedő nádas ingovány, melyet egy áradási töltés rekeszt
107   27|            fejedelem félté tőle trónját, melyet fiára is óhajtott hagyni,
108   27|            kaszáló ember nem vetődött, s melyet messzeföld füvészei, mint
109   27|                   hogy menedéke úszóláp, melyet a vihar a bürütől elszakasztott,
110   27|               Vevé tehát a tarisznyáját, melyet feje alá tett volt, s nekiindult
111   27|     bekocogtatott az első szoba ajtaján, melyet zárva látott maga előtt,
112   27|             kitűnt a nagy kócsagtollról, melyet kalpagjába tűzve viselt.~
113   27|                   férjem?~Erre egy hang, melyet nagyon jól ismert, így válaszolt:~–
114   27|             papírszeletet mutatott neki, melyet ablakában talált, s melyen
115   27|        ajánlkozván a váltságdíjért, mint melyet régi ismerősétől, a basától,
116   28|               felőlem, hogy igazi nevem, melyet kegyednek felajánlok: Zseminszky
117   28|            reszketve nyult a pohár után, melyet az idegen teletölte számára,
118   28|              volt egy forgatható szelep, melyet a kupak rátevésekor észrevétlenül
119   28|             tarkázott panorámát mutat, s melyet négy percnyi sötétség után
120   29|                betakarva deszkafödéllel, melyet csak akkor emeltek le róla,
121   29|              volt eljutni a kis udvarig, melyet deszkakerítés választott
122   29|                 epitáfiumom, édes fiaim. Melyet rajtam kívül el nem tud
123   29|                úr pedig egy búcsúztatót, melyet valamikor egy nálánál nagyobb
124   29|              fiatal lánykára írt volt, s melyet ő azután átfordított élemedett
125   30|            hatalmas felirat foglalja el, melyet jószemű ember a Szent Gellértről
126   30|                  lépni olyan programmal, melyet az egész ország üdvriadása
127   31|                volt az első emberi hang, melyet az emberkék társasága hallatott.~
128   31|                 tartalmazza ama tekercs, melyet ezennel a császárnak átnyújt.~
129   34|                árut a hajóra jégkamrába, melyet Londonban egyenesen átszállítanak
130   35|              ismerte, elegáns fogatáról, melyet maga hajtott: két ló egymás