Part

  1    1|                          láthatártalan óceánnak, melynek szinén a „fata morgana”
  2    1|                   tövében virul a királyi cebia, melynek virágából méz, gyümölcséből
  3    1|                         itt is ama hatalmas kéz, melynek neve gondviselés?~A Nepean
  4    1|                          iszonyú sejtelme volna, melynek eszméje még nincs tökélyre
  5    1|                      völgyön vezetett keresztül, melynek egyik oldalát mohos sziklafal,
  6    1|                        meredek szikla oldalában, melynek nyílásához hosszú gyékényhágcsón
  7    1|                          a pokolszigetre kiveté, melynek partján őt a jó ördög megtalálta,
  8    2|                           S egy bizonyos háznál, melynek két ajtaja volt, napirenden
  9    3|                    akarna azon sivatag érzésben, melynek neve világfájdalom. S ez
 10    3|                    mesterséges hálóját megszövé, melynek egyes szálai szivárványszínt
 11    3|                     verőfényben. Néztem a pókot, melynek alakja oly utálatos, s gondolkozám
 12    3|                        eszedbe az a virágoskert, melynek kóróit is rég szétfútta
 13    3|                      annak~Oly tiszta szerelmet,~Melynek hege s lángjai el nem apadnak,~
 14    3|                         e porszemnyi atom körül, melynek neve föld, hanem e paránycseppet
 15    3|                     óriási hegyet láttam egykor, melynek végtelen látása agyonfárasztá
 16    3|                          arc, e titkos sejtelem, melynek emberi ajk még nem mondta
 17    4|                          medvebőr-kucsmája alól, melynek miatta nem látott sem eget,
 18    4|                         az orosz és tót mellett, melynek gyarapítására a cár évenkint
 19    6|                  boltozatok, az óriás architrab, melynek több mint ezer mázsás bazalt
 20    6|                     földöntúli kifejezésű arcba, melynek aranyszínén egyszer-egyszer
 21    6|                         tekinték a csodás arcra, melynek arany színével oly szokatlan
 22    6|                      gömbölyű terembe ért velem, melynek csodás faragványú oszlopai,
 23    6|                   bálvány karjai közé vettessem, melynek képe már akkor oly vörös
 24    7|                       márványoszlopokból emelve, melynek aranyozott rácsozatán keresztül
 25    7|                          sírja – a státusbörtön, melynek szűk ablakhasadékain halavány
 26    7|                        jutott vissza a szerájba, melynek ajtai bezáródtak a tömeg
 27    7|                         szürke lepellel bevonva, melynek hátáról apró réz aszpereket
 28    9|                          fejükön nyílvégű sisak, melynek görbe fogantyúja van, mint
 29    9|                   fegyvert hordoz, görbe kardot, melynek belül van az éle, nyilat,
 30    9|                      kell hajítani, vagy dárdát, melynek hegye kígyófark alakú, a
 31    9|                     veszni kényszerített várost, melynek sorsából nem volt egyéb
 32    9|                          vítta ki utolsó harcát, melynek végeztével az egész Quenn-Hinn
 33    9|                   emeltek a zöld folyam mellett, melynek szögletköveire ez volt írva:~„
 34    9|                   határitól kétszáz mértföldnél, melynek neve Urdombha. Út pedig
 35    9|                   közülök hosszan kürtjébe fútt, melynek mélabús hangjait sokszorosan
 36   10|                          egy fél vereshagymával, melynek másik felével három napig
 37   10|                     reszketve figyelt az ajtóra, melynek kilincsét nemsokára nyikorgatni
 38   10|                         karmolással és tépéssel, melynek saját képe és haja volt
 39   10|                           Már ez olyan szó volt, melynek föltétlen engedelmeskedni
 40   10|                      kígyója a lélekmardosásnak, melynek szemeiből villámok fognak
 41   10|                        mind rajta, mind boltján, melynek minden fiókja, skatulyája
 42   10|                          egy levelet hozva neki, melynek tiszteletteljes, de bátor
 43   10|                     valamely távoli forrás felé, melynek irányát hatalmas ösztönük
 44   10|                          ismeretlen ellenségtől, melynek erejét az éj sötétje még
 45   10|                        barbárnak. És a szenátus, melynek soraiba egyik császár kéjenceit
 46   10|                    paripáján az elefánt mellett, melynek tornyából Herode aggodalmasan
 47   10|                         több száz lépésnyi tért, melynek odvában egész majomcsalád
 48   10|                        elő, lombos sátortetővel, melynek rengetegét egész népe lakja
 49   10|                    banánfa alatt ütöttek sátort, melynek roppant területe alatt az
 50   10|                          haragtól csengő szózat, melynek hallatára Maeon egyszerre
 51   10|                     ellenállhatlan hajító dárda, melynek súlyos rohama elől semmi
 52   10|                          alá voltak felszorítva, melynek tetejét egy lángoló főnix
 53   10|                          amint kardját kirántva, melynek csorbái sok harc küzdelmeiről
 54   10|                         körfényt alakíta körüle, melynek olthatlan sziporkái megolvaszták
 55   10|                  gurultak alá az óriási tekenőn, melynek minden pikkelyét egy férfi
 56   10|                        az volt az Eufrát folyam, melynek partjain már a szabad nomád
 57   10|                         arany békó övezte körül, melynek hosszú láncát egy rabszolga
 58   11|                        fél egy gazdag rézbányát, melynek míveléséhez rögtön hozzá
 59   11|                       csupán csak még egy gőzös, melynek építése iránt éppen alkudozásban
 60   11| kukorica-telepítvényeiről találta magát ellátni, melynek következtében kellemetlen
 61   11|                       velem egy magas ház előtt, melynek lehetett legalább hat emelete.~–
 62   11|                     vágyódásaiból eredett virág, melynek alakja, illata múlt boldogságomra
 63   11|                             Ez a szűz természet, melynek eredeti alakját emberi kéz
 64   11|                      Végre egy folyamhoz értünk, melynek partján a város épült, még
 65   11|                          egyik fültől a másikig, melynek alsó ajka egy csigahéjra
 66   11|                       ilyenben, itten ez palota, melynek a szomszédok csodájára járnak,
 67   11|                       rövid szentenciákból áll), melynek értelmét citoyen Kurcz ilyenformán
 68   11|                      volt téve, egy tarka kutya, melynek lábait két kezével fogta.
 69   12|             Behistan-hegylánc egy nyitott könyv, melynek sziklalapjaira népek, királyok
 70   12|                          óriási kőboltozat alól, melynek mélyedésiben fejedelmi csoportozatok
 71   12|                   mítosszerű láncolatát képezik, melynek szereplői régen elköltöztek,
 72   12|                       terembe gyűjté őket össze, melynek egyetlen nagy, ajtómagasságnyi
 73   12|                     sárkány okádta bele a vizet, melynek körhabjain a partról bele
 74   12|               falrózsával s tarka, hosszú fűvel, melynek fürtei lehajlottak két felől.~
 75   12|                         feledhetné a tó a napot, melynek sugáraitól kiszárad! ó,
 76   12|                    kirakott csónakot húztak elő, melynek felhajló orrán hosszúnyakú,
 77   12|                          mindig a kertben tölté, melynek lége az örökké hulló permetegtől
 78   12|                         virágot láttam álmomban, melynek három szirma volt, mindenik
 79   12|                   teremts nekem egy ilyen tavat, melynek tükre arannyal legyen behintve.~
 80   13|                     némelyik nagy puskát cipelt, melynek nem volt már sem kulcsa,
 81   13|                        az egy nagy embercsoport, melynek sötét tömegéből kaszák és
 82   14|                      vagy pedig olyan csizmában, melynek már más félregázolta a sarkát.~
 83   14|                     tartomány képe áll előttünk, melynek neve Zingara.~Boldog ország,
 84   14|                       egy nagy kiterjedt várost, melynek még most is bámulatos omladéki
 85   14|                  felkötötte a drága tibeti övet, melynek végébe pálmák voltak varrva
 86   14|                    téjjel-mézzel folyó országba, melynek édes vizeiben idegen tatár
 87   15|                           mire a fenyőhöz értek, melynek töve mélyen a víz fenekén
 88   15|                          őrizte a legelő gulyát, melynek az átváltozott bojtár volt
 89   15|                          ajkait forró ajk égeti, melynek tüze, heve elrabolja bűbájos
 90   20|                        ős isten a nap templomát, melynek egész külseje ama ragyogó
 91   20|                  kettőből egy kegyetlen fenevad, melynek esze van gondolkozni, lábai
 92   20|                        folytatják a halál dalát, melynek minden hangja úgy illik
 93   20|                         füst emelkedett felfelé, melynek fojtó gőzétől elfulladt
 94   21|                         magamagának parancsol, s melynek azonfelül mindenki parancsol,
 95   21|                         azt a helyet fölfedezni, melynek pedig egy harmada az eklézsiát,
 96   22|                          régi tréfavers mutatja, melynek enyelgő refrénjeül hangzik
 97   24|                     díszlő gyümölcsöskertje van, melynek eredményeül most is láthat
 98   24|                      fehér, halavány arca lehet, melynek átlátszó zománcát a vér
 99   25|                       vár alatti kerek épületbe, melynek neve máig is palota. Ott
100   25|                    visszafelé az útkanyarulaton, melynek amíg végére jutott, folyvást
101   27|                         egerektől. A főteremben, melynek egyedül van nyitható, csukható
102   27|                  elhamvadt Szent András templom, melynek nevét ekkorig a kálvinista
103   27|                     palam et publice megjelenni, melynek dereka elöl ki volt vágva,
104   27|                          védelmezni. Egy várost, melynek két mérföld a kerülete,
105   27|                     galambdúc-forma őrtoronynál, melynek nádfedelű házait a legelső
106   27|                        érezni abban az állásban, melynek egyik oldalát minden órán
107   27|                      Debrecenre, arra a városra, melynek négy tornya van, s egyiken
108   27|                   tetejéig, s ott azon a lyukon, melynek éppen szemközt fúj a szél,
109   27|                       egy olyan szobába vitette, melynek ajtaja ez orgonás szobára
110   27|                    dialektikával tartá beszédét, melynek folytán, beszédét szokásosan
111   27|                       szóval mondott egy tervet, melynek hallatára a bajtásak hátán
112   28|                    elküldtek arra a hosszú útra, melynek egyik vége a Visztulánál
113   29|                   Rómának: állván egy szekérből, melynek csak két kereke van; mint
114   29|                         meg az úr íróasztalának, melynek alsó fiókja levéltár, a
115   29|                       emberi fő dugta elő magát. Melynek láttára Veronka kisasszony
116   29|              visszalopózott. A konyhaajtó előtt, melynek csak alsó fele volt csukva,
117   30|              fővárosunkban nemrég keletkezett, s melynek közepét a jövő században
118   31|                          azt a nagy harangot is, melynek üregében ötven ember elfér.~
119   31|                        maga a szénfekete paripa, melynek minden lába úgy toporzékolt
120   31|                       Fegyvere egy hosszú dárda, melynek nyele vasfából van, ezt
121   31|                        ilyen arcot nem álmodott! melynek zománcát a rózsaszirmok
122   32|                         kerek tó szakítja félbe, melynek a környéke vakító fehér
123   32|                       háztól egy kankalinos kút, melynek gémkoloncára esett birka
124   32|                      nagy ivószobába léptünk be, melynek két alacsony ablaka volt;
125   34|                     hírlap, az Irish Advertiser, melynek „Miscellany” rovatában ezt
126   34|                        rontani az ő szent fáját, melynek első csemetéjét Uszubu ősapánk
127   35|                   magával vive a férje kabátját, melynek oldalzsebébe nem mulasztott