| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] rúzsám 2 ruzsavirág 1 rzü 1 s 3776 sabbeszdeklit 1 sáfránnyal 1 sah 1 | Frequency [« »] ----- 16815 a 6057 az 3776 s 3653 hogy 3217 nem 2380 egy | Jókai Mór Elbeszélések IntraText - Concordances s |
bold = Main text
Part grey = Comment text
3001 28 | keresztül gyakorolták magukat, s mire definitive ki lett
3002 28 | városban éhen meg ne haljon, s ha egyszer a lámpafény elé
3003 28 | a rendőrfőnökhöz menjen s engedélyt kérjen tőle gyászruha
3004 28 | az éhség rossz tanácsadó s a társaság minden tagja
3005 28 | kétszersültje, azt előkereste, s nagyon jót nevetett, midőn,
3006 28 | kis törtfülű csészécskébe s előkereste a szekrény fenekéről
3007 28 | hogy tegyük be az ablakot s ne beszéljünk ilyen hangosan,
3008 28 | veszem, ha beleegyezik, s rögtön vasútra ülünk, meg
3009 28 | iránt útközben tanúsítani s azután, ha Párizsba értünk,
3010 28 | mindent, amivel tartozik, s az úton gondoskodjék szükségeimről.
3011 28 | akassza kegyed a nyakába, s aztán nézze rajta a perceket.~
3012 28 | óráját, aranyláncostól, s az énekesnőnek adta.~– Jó,
3013 28 | házmesterrel, pénzt adott neki, s nemsokára visszatért, maga
3014 28 | mélyen gondolkozik valamiről; s néha megállt, mintha hallgatóznék,
3015 28 | hallgatóznék, feje hátra szegült, s úgy fogta kezébe a kést,
3016 28 | vizet hajtott fel egyszerre, s csak azután vette észre
3017 28 | egy pohár van az asztalon s én magam iszom elébb, elfelejtve,
3018 28 | újra kiugorjam az utcára s a legelső kozákkal, akinek
3019 28 | valaki tudni a küldő nevét s rögtön sietni fog ide; az
3020 28 | poharába?~Larisse némán inte s reszketve nyult a pohár
3021 28 | idegen teletölte számára, s azután kiitta azt.~Az idegen
3022 28 | ujjáról brillántos gyűrűjét s az énekesnő ujjára vonta
3023 28 | leánykának ez áldozatkészséget s gondosan betakargatá őt
3024 28 | meggyújtá kézi lámpását s elindult az utcán.~Az eső
3025 28 | négyszögű ablak a csöngetésre s egy kemény, gyanakodó hang
3026 28 | haldoklóhoz, – szólt a leány s benyujtá a nyiláson a zsoltárlevélkét.~
3027 28 | kulcs a nehézkes kapuban s egy szerzetes és egy ministráns
3028 28 | háromnál lámpás legyen, s ha valaki a szolgálójával
3029 28 | viteti a lámpát maga előtt s rajtakapják: a szolgát szabadon
3030 28 | előre bocsátá a lelkészt, s megmutatta neki szobája
3031 28 | mit mond ő, hogy jött ide s hová tette a lengyelt? Jobb
3032 28 | férfi az érkezők elé sietve, s a hangról megtudta Larisse,
3033 28 | egyetértő egymásra ismer s amit egy harmadik, bárhogy
3034 28 | írd be, – szólt a lengyel s annak egy kivonatát küldd
3035 28 | A szerzetes eltávozott s az új férj és nő egyedül
3036 28 | orosz nagykövet visája, s minden közbeeső rendőrfőnöké,
3037 28 | múlva túl leszünk a határon, s ott vehet kegyed magának
3038 28 | öltözve megy a vigalomba s ne mutassa azt, mintha tudna
3039 28 | parancsait tartozik fogadni, s azt sem tudja, melyikhez
3040 28 | ragadta útitársát a lengyel, s elkezde fennhangon kiáltozni. –
3041 28 | nézzen ön ki a kocsiablakon, s látni fogja, hogy az elfogott
3042 28 | vissza, minden kíséret nélkül s egy másik vagont nyittat
3043 28 | Csakugyan. Már visszatér s mosolyogva int a rendőrbiztosnak.~
3044 28 | nemes szállt fel a kocsiba s elfoglalta azt a helyet,
3045 28 | hogy a kupéba belépett, s a kalauz helyet mutatott
3046 28 | papirosba takargatott ürücombot s nagy igyekezettel hozzáfogott
3047 28 | ürömtaplóba tüzet csiholt, s azzal szájába dugta pipáját,
3048 28 | fejét a karszék vánkosának, s mint előre sejté, nagy hamar
3049 28 | ki vele átellenben ült, s fülébe súgá:~– Larisse,
3050 28 | nem tud, csak lengyelül s az egész úton végig horkol.
3051 28 | hatféle európai nyelvet s jól vigyáz ránk ebben a
3052 28 | magát Zseminszkyvel szemben s azután körülnézett, hogy
3053 28 | egy rendőr ismerősömtől, s hogy ennélfogva mindazokat,
3054 28 | a határon letartóztatják s rögtön a citadellába küldik.~
3055 28 | rögtön kapta a tarisznyáját s rohanni akart ki a vagonból.~
3056 28 | bámulva nézett szomszédjára, s megragadta bundája szárnyát,
3057 28 | Zseminszky vállat vont s szárazon felelé francia
3058 28 | tartóztatni minden utazót s a férfiakat elküldik a fellegvárba,
3059 28 | elküldik a fellegvárba, s ott fogják tartani, míg
3060 28 | aztán arról tette izzóvá, s e tűzcsók után mosolyogva
3061 28 | nép még rosszabbul fizet, s nem veszi köszönettel, ha
3062 28 | a rendőrséghez szegődött s most piszkolódik, kémkedik
3063 28 | kifelé, már elterjedt a hír, s mindenki igyekszik a határon
3064 28 | odahajolt Zseminszky vállára s halkan fülébe súgá:~– Ön
3065 28 | útleveleket elszedték mindenkitől s a málhákat az utolsó foszlányig
3066 28 | strelicek közt szolgált, s kit azután kellemetlen elővigyázatból
3067 28 | ország félreeső szegletébe, s kinek nem volt nagyobb vágya,
3068 28 | megtetszett a rendőrfőnöknek s ezen az áron én megszabadulok;
3069 28 | csak tegnap óta ismerek s jóformán azt sem tudom,
3070 28 | több éji álmatlanság miatt s panaszkodott, hogy mégsem
3071 28 | kiszabadíthassam a fogságból s kieszközöltem számára az
3072 28 | meghalt foglyokat temetik s a legújabb sírt segítsenek
3073 28 | benn megkorbácsolták őt, s ő szégyenében leugrott a
3074 28 | volt jelen eltakarításánál s azután nem gondoltam egyébre,
3075 28 | sírba tenni, ahol nőm feküdt s így rájöttek, hogy ő nincs
3076 28 | nem vitette el, mint én; s elfogtak. Néhány hétig voltam
3077 28 | azután összeszedtek bennünket s elküldtek arra a hosszú
3078 28 | csárdánál megálltunk pihenni, s egy-egy fogoly előállt mutatni,
3079 28 | rápeckel, hát az lepattan ízben s nagyot pendül a fagyon,
3080 28 | össze koponyám csontjait s minden percben egy villám
3081 28 | rémület felnyitja szememet, s én egy csendes szobában
3082 28 | örömborzadállyal Larisse, s még szorosabban fűzte karjait
3083 28 | hogy én tudok franciául, s elmennék vele és lennék
3084 28 | legközelebbi ülést foglalta el s azt később átengedte nekem.
3085 28 | vonatról le akart ugrani s abban összetörte magát.
3086 28 | rendesen a sarkára esik s így a lábszárát okvetlen
3087 28 | rajta, az hanyattvágja, s így lehetetlen, hogy a koponyáját
3088 28 | érheti, hogy sarkára esik, s akkor meg éppen vissza fog
3089 28 | a lábujjai hegyére esik s azoknak ruganyossága felfogja
3090 28 | tenyereiről horzsolja le a bőrt, s tán az orrát is betöri,
3091 28 | egyikünk lengyel nemes; s ha valakinek ezt megmondták
3092 28 | Féltem, hogy valaki megismer s a titok elszivárog; nem
3093 28 | a személyleírás szerint s az esti vonattal már útban
3094 28 | barátom megkapta a bánatpénzt s aztán valószínűleg nem törődött
3095 28 | a hivatalos kormánylapot s egy dolgot tanulmányoztam
3096 28 | azt a dinnyét kosarastól s vegyülj a gyümölcsöt áruló
3097 28 | jőjj oda, ahol én leszek, s ha kérdem: „hogy adod?”
3098 28 | felelj rá: „három rubelért!” s ne engedj le belőle, akárhogy
3099 28 | Azzal vettem az utitáskámat s mentem a vasúthoz. Nem csalatkozám.
3100 28 | kidugtam fejemet az ablakon s amint az állomás előtt kofák
3101 28 | lepényes áruasztalok között s rákiálték; odajött, mutatta
3102 28 | sokrétű guttapercsavászonba s a dinnye belsejébe elrejtém,
3103 28 | kosarat betakartam köpenyemmel s ülésem alá dugtam, utitáskámat
3104 28 | múlva kinyitá a kocsiajtót s szemtelen mosolygással engedelmet
3105 28 | Útitársam azonban felállt, s süvegéhez emelte kezét;
3106 28 | Azután leült velem szembe s néztünk egy ideig farkasszemet.
3107 28 | azt levetettem a nyakamból s felakasztottam a szék karjára.
3108 28 | a szék karjáról leemelni s annak kupakját lecsavarva,
3109 28 | az egyik oldalt felnyitá, s azon jó keserű ürömlé adta
3110 28 | másik rekesztékét nyitá föl s azon édes meggypálinka jött
3111 28 | leszállhat, másfelé megy, s én elmaradok tőle.~Fényes
3112 28 | tarkázott panorámát mutat, s melyet négy percnyi sötétség
3113 28 | hirtelen felnyitottam az ajtót, s kiléptem a vagon felhágójára.
3114 28 | a szivar megnőtt hamvát s nagyot szítt rajta.~A felszított
3115 28 | tűzfény bevilágítá arcát, s én e vérvilágításnál ráismertem.
3116 28 | vonat rég eltávozott már, s a haldokló hang itt maradt
3117 28 | Borzadva szöktem föl helyemből, s elkezdtem futni az alagút
3118 28 | őrültként rohantam keresztül, s midőn az áldott napvilágra
3119 28 | úgy az ugrás elméletét, s összezúzta magát. Ő kiáltozhatott
3120 29 | sárgakását, sült tököt árul, s legfeljebb fonatosig, fűzött
3121 29 | demokrácia táborába sodortatik, s igen természetes, hogy egészen
3122 29 | szalonnáért engedi kéretni magát, s egy sustákon alul hozzá
3123 29 | sustákon alul hozzá sem nyúl, s midőn a forgalomban levő
3124 29 | avatott szemmel felismeri, s megtudja ítélni a különbséget
3125 29 | a schein forint között, s azoknak viszonylatait a
3126 29 | demokráciát harsogni kedve szerint s aztán nyugodt majesztással
3127 29 | ordítá az ezertorkú rém. S bizonyára ezerekre lett
3128 29 | nekieresztette a viharnak, s mondott olyanokat, hogy
3129 29 | hogy az ijedtség megfordult s vitézséggé vált, a düh meg
3130 29 | visszadugattak a kések, s a vádlottat bántatlanul
3131 29 | belekapaszkodott a holdvilágba, s csak úgy lógázta le róla
3132 29 | hiteles személytől hallotta, s annálfogva szentül hitte,
3133 29 | bőrös pecsenyéhez jussanak, s Dudásné asszonyom el-kikergette
3134 29 | nem hitt a lunátikusban, s nem adott neki túrót, ha
3135 29 | nyitják a kollégiumkaput s omlik belőle Góg és Magog
3136 29 | mint a kifüstölt darázsraj s ihol jön egymást püfölve,
3137 29 | elővesz egy lyukas krajcárt s azt kérdi, jó-e ez a túró?~–
3138 29 | Azzal leveszi a sipkáját, s elkezdi imádkozni az asztaláldást.~–
3139 29 | Nem. Majd sorba megyek.~S azzal megebédel, végig kóstolva
3140 29 | kóstolva az egész sajtbazárt, s még a lyukas krajcárt is
3141 29 | pipával nem lehet kitérni, s ha négy-öt ember széltében
3142 29 | csattos cipőben járnak, s háromszegletű kalapot viselnek;
3143 29 | annálfogva egy házban is laknak, s így indikálva van, hogy
3144 29 | utazni is együtt járnak, s az egész úton veszekednek:
3145 29 | az ablakom alá eljönnek, s ott kiáltják el, hogy „éjfél
3146 29 | akkor ott van valamennyi, s úgy tesz, mintha alváshoz
3147 29 | mintha alváshoz készülne, s nevének felolvasásakor siet
3148 29 | tetejére, – onnan az eperfára s onnan le a földre. Tegnap
3149 29 | végig sétált a ház tetején, s még olyan impertinens volt,
3150 29 | felmásszék a ház tetejére s ott elkezdjen virginálni:
3151 29 | szavakat közbekiáltozni, s mentül jobban belehevültek
3152 29 | hátulról felkapaszkodni, s aki értette a módját, háttal
3153 29 | helyeslőleg fogadtatott, s már-már utánzandó vala kollegája
3154 29 | egyet hátra, másikat előre, s meglódult a sár közepébe,
3155 29 | meglódult a sár közepébe, s otthagyta a hitetlenek prófétáját,
3156 29 | könyvtár, meg az asszony s kisasszony varróasztalának,
3157 29 | időjártával a hintalónak; s vendégség esetén még azt
3158 29 | kikaparta, a kenyeret bevetette, s aztán időközönkint kibontotta
3159 29 | ami D-betűre volt formálva s sütés idejében nedves mosogató
3160 29 | pirulnak-e már a cipók, s jól felemelkedtek-e a kenyerek.~
3161 29 | tűz mellé a meleg hamuba s segített főzni. No szeretném
3162 29 | szilvaaszaló rámás deszkáknak s mindezek mellett még elég
3163 29 | kutya bejön a konyhába, s a gazdaasszony ráhúz a csípővassal,
3164 29 | pedig mindig csukva volt, s arra a célra szolgált, hogy
3165 29 | hogy maga akar benne lakni s nem azért, hogy a más baját
3166 29 | kinézni, mint az utcára, s különösen írással, tudománnyal
3167 29 | Első nejét korán elveszté s egyetlen leányát korán férjhez
3168 29 | Harangi professzor úrhoz, s ekként kollégájának ipává
3169 29 | közel találták egymást, s mindennap vitatkozhattak.
3170 29 | csak nevette a két tudóst, s nem bánta, akármelyiknek
3171 29 | harisnyaszárban bekötve, s úgy származott anyáról leányra.
3172 29 | hátha az adós nem fizet meg, s pörölni kell érte.~Mennyi
3173 29 | jutott eszébe pénzt keresni, s ha tulajdonosnője gyanút
3174 29 | lehet?) talán tanyát is, s oda milyen jó volna délutánonkint
3175 29 | könyvébe költeményeket írjon, s szárított virágokkal kedveskedjék
3176 29 | névnapra meg is híjják, s szabad neki az ártatlan
3177 29 | menjen el vele koldulni, s a zsebkendőt annak az ölébe
3178 29 | mikor a sarjú fa érni kezd s beválik termést igérő csemetének,
3179 29 | háladatos földbe vettetik. S fel kell jegyeznünk a közmorál
3180 29 | ifjú, mikor visszatért, s csakugyan katedrához jutott,
3181 29 | az anyáról, kihez a hála, s a leányról, kihez a szeretet
3182 29 | kihez a szeretet csatolta, s jól járt, ha csak az egyiket
3183 29 | polgártársai elnevezték Nyavigának, s a jurátus diák örökölte
3184 29 | kegyesen forogtak felfelé, s a szája szüntelen hízelkedésre
3185 29 | hízelkedésre volt félrehúzva s a belőle kijövő hang mindig
3186 29 | nyugodalmas élete az asszonynak, s az a főcél.~Voltak e kitűzött
3187 29 | Nyaviga úr most is ott jár alá s fel a ház előtt; már harmadszor
3188 29 | tüzet a maga vaskutyájára, s e közben folyton folyik
3189 29 | utcán, azt hozta ölében, s az lett volna az alkalomszerű
3190 29 | félben zsuroltan a Bábi, s olyan ügyesen tolta oda
3191 29 | asszonyság territóriuma, s oda olyan ellenségnek, mint
3192 29 | felét a keze körül csavarja, s aztán a másik felével odacsapkod
3193 29 | odacsapkod a szegek közé, s aztán végigrántja köztük
3194 29 | nélkül szokták játszani, s akik értenek hozzá, a legszebb
3195 29 | minden kócos tartalmától, s csak a finom, sima, szálas
3196 29 | bebugyolálta, egészen, s a finom fehér kezecskéjét
3197 29 | elkülönítve a főudvartól, s egy kis ajtón járnak bele.
3198 29 | lehet a gerebenyezés alatt. S Veronika kisasszonynak igen
3199 29 | házormon a bevégezetlen falig, s aztán le az emeletből a
3200 29 | most, add meg a csókomat, s aztán békén várok az idők
3201 29 | magát a nyílás párkányzatán, s a fejével eléri azt a magasságot,
3202 29 | sokáig hagyni epekedni, s meg nem váltani azzal, amit
3203 29 | kért, akkor megelégedett, s szépen visszatornázta magát
3204 29 | a mellékutcára dűlt ki, s errefelé semmiféle ajtaja
3205 29 | padlón a nagytiszteletű úr, s felpillant a szomszédház
3206 29 | mert magas volt a fal; s amilyen könnyű valakire
3207 29 | tantum” – dörmögé magában, s minthogy a falon keresztül
3208 29 | szalassza a gyilkos betörőt. S csakugyan! amint az utcaajtón
3209 29 | számára szolgált konyhaszéken s dehogy engedte a kalapját
3210 29 | közvélemény odakinn a piacon. S annyit tudott Nyaviga úr
3211 29 | mind a két perlekedő felet, s miután mind a kettő kibeszélte
3212 29 | szorítá a sabbeszdeklit s azt mondta, hogy nem várhat
3213 29 | valamit ellopott odabenn, s siet vele odább állni, míg
3214 29 | Visszafordult az ajtóból, s lábujjhegyen, a falhoz lapulva,
3215 29 | volt csukva, lekuporodott s négykézláb osont végig;
3216 29 | vitában voltak akkor egymással s a futni készülő levessel
3217 29 | a futni készülő levessel s a megégett rántással. Szerencsésen
3218 29 | meggyógyíthattam volna.~– S meg tudta volna gyógyítani?~–
3219 29 | szabad a kürtőbe felmásznom, s a kéménylyukon kidugnom
3220 29 | professzor úr igen fösvény volt, s nem szerette a pénzt vándoroltatni.
3221 29 | makrapipát az agyarára szorítva s csak félszájjal szónokolva.~–
3222 29 | volna valaki tíz garast, s azt kérné, hogy adják fel
3223 29 | véletlenül összetalálkozám, s ő oly nyájasan invitált
3224 29 | Adjuk bíró eleibe a dolgot s legyen az ítélet bírsággal
3225 29 | a professzor élettárs.~– S ilyen filozófus! – mondta
3226 29 | Ez mind magasztalás volt s a választott bíró megvesztegetésére
3227 29 | örömmel.~– Kimegyek azonban. S látom a hold fényes világánál,
3228 29 | feltaszít, a lámpást összetöri, s rohan le a grádicson, egymás
3229 29 | azután?~– Azután sötét lett, s én négykézláb másztam le
3230 29 | az ágyából ki sem kelt, s hogy én azt az egész történetet
3231 29 | parancsolni!~– Menjen haza s feküdjék le.~– De kérem
3232 29 | hagyni, okvetlenül belelép, s arra fölébred.~– Nagyon
3233 29 | bele a hideg vizes dézsába, s mikor ezért lármát csapott,
3234 29 | szobájába, feküdjék le, s igyék még több vizet.~Híre
3235 29 | magát a nagy szapuláskor, s másnapra úgy megmeredtek
3236 29 | felöltöztették, koporsóba tették, s harangoztattak rá.~Annyi
3237 29 | asszonyságot élve eltemettetni, s hogy furcsa lesz ennek a
3238 29 | sikoltozva borul édesanyjára s mennyre-földre esküszik,
3239 29 | magára maradt a szobában, s következő gyászbeszédet
3240 29 | Strinksz”nek neveznek, s mondogatta magában: „víz,
3241 29 | fölkiáltott ijedtében: „tűz, tűz!” s akkor vette észre, hogy
3242 29 | szedegetik ki a cserepekből s a virágok földe alatt hogy
3243 29 | és a körmöci aranyokat.~S még Tóbiássy úr nagy szomorúan
3244 29 | a vaskos könyv lapjait, s kirázogatta, hogy nincs-e
3245 29 | meg gondos anya is volt, s úgy találta, hogy ebben
3246 29 | szincerizálni az ember felett s az ember nem feleselhet
3247 29 | suhancok tréfás epitáfiumokról, s akadt közöttük olyan novicius,
3248 29 | De most már meghaltak, s mind a négynek vége.~S nagyokat
3249 29 | s mind a négynek vége.~S nagyokat röhögött rajta,
3250 29 | nagyokat röhögött rajta, s aztán viszonzásul ő is elmondta,
3251 29 | külföldi akadémiák látogatására s azokban hittudorrá, vagy
3252 29 | akkor jön utána a másik, s az három esztendeig megint
3253 29 | esztendeig megint így tesz.~S aztán dehogy megy akadémiákra!
3254 29 | az a külföldi professzor, s inkább beáll prókátornak,
3255 29 | inkább beáll prókátornak, s lesz belőle: Isten szolgája
3256 29 | tűzvész esetén elől rohant s előjoggal bírt minden sövényen,
3257 29 | büszkesége szokott lenni, s hangjában bírta a biztosítékát
3258 29 | ugrott keresztül egyszerre, s előttük eligált. Volt az
3259 29 | útiköltséget szerezni, ami főcél, s annálfogva szükségképpen
3260 29 | vizsgálat alá vétetett, s minden embertől kívánható
3261 29 | függ: kié legyen Törkölyös? s Törkölyöstül függ, hogy
3262 29 | nagyon tudós férfiú volt, s beszédre csak a félszáját
3263 29 | megfoghatatlan anyag lévén, s a mérőserpenyőt lefelé fordítani
3264 29 | feladatot: hol van egy kréta?~S ezzel az esperes úr, hogy
3265 29 | te~b bis? bia abit!~aaa s et in amamam a at!~– Ez
3266 29 | klepszidráit fel tudja állítani, s a szaiszi titkait és szfinszk-feladványait
3267 29 | azért a kis charádáért.~– (S még ócsárolja az epitáfiumomat!)
3268 29 | kondícióra kompetáltok; s nekem nem szabad személyválogatónak
3269 29 | másik nagyobb modesztiával, s mind a kettő egyenlő virtus.
3270 29 | háromszegletű kalapban rejlik, s ha ő a kihúzottat megnézi,
3271 29 | bekapta a cédulát a szájába s lenyelte.~– Quid fecisti!3~–
3272 29 | adni a bennmaradt cédulát, s az is üres volt.~Így azután
3273 29 | megházasítják a rektort, s akkor aztán az övék marad
3274 29 | fiatal lánykára írt volt, s melyet ő azután átfordított
3275 29 | mindenünk por és hamu, s hogy ez milyen jól van így
3276 29 | itthagyni tanyát és kollégiumot, s elmenni Földvárra deszkát
3277 29 | Földvárra deszkát árulni; s bizony belebeszélte volna
3278 29 | látta ezt a furcsa figurát, s afelett oly nagyon elővette
3279 29 | nagytiszteletű asszonynak, s ezt neki is megszerezte
3280 29 | perc alatt lobbot vetett, s mikor éppen legjobban énekelnék
3281 29 | kiüt a háztetején a láng s a népség elordítja magát: „
3282 29 | diák, professzor, esperes, s otthagyta valamennyi a halottat,
3283 29 | nyavalyássá lett ijedtében, s ő kiáltotta most már igazán,
3284 29 | hanem odarohant hozzá, s amíg a lábait kiemelte a
3285 29 | is tréfán járt az esze) s azután az ölébe vett alakkal,
3286 29 | mint egy Szent Flórián, s bontotta szét az égő gerendákat,
3287 29 | szét az égő gerendákat, s hajigálta le a földre. A
3288 29 | nem történt semmi baja; s félóra alatt a diákság a
3289 29 | abbahagyták félreverni, s újra kezdték a halottra
3290 29 | megint összealakult kántussá, s azon kormosan, felgyűrkőzötten
3291 29 | taktusütő kottatekercset, s nagyot nevetni közbe; de
3292 29 | szobájába egy kis kollációra s Nyaviga pajtás is. Nem szabad
3293 29 | szabad ott haragot tartani. S ha van harag, arravaló a
3294 29 | szabódék Nyaviga barátunk, s nagy önfeláldozással a fejébe
3295 29 | bevágta a harmadik poharat s utána kiáltá:~– És a szép
3296 29 | barátim, – kezdé rá zokogva, s sorba ölelte, csókolta valamennyit. –
3297 29 | mondtál! – ordíta fel dühösen, s aki különben oly szelíd
3298 29 | széket az asztal mellől, s azzal kezdte el Dallos Ádit
3299 29 | elfújni, elkapta a széklábat, s kivette a kezéből a széket,
3300 29 | kivette a kezéből a széket, s aztán átölelve Nyaviga pajtást
3301 29 | gyöngéden ártalmatlanná tette, s akkor aztán elkezdett hozzá
3302 29 | pálmás kartonból készült, s azt odahaza Dallos Ádi pongyolának
3303 29 | hírre nagyot vont a vállán, s azt mondta rá, hogy bánja
3304 29 | Éjjel? nem éjjel? én megyek! S ha mindjárt ott virradok
3305 29 | lelkem, meghűtöd magadat, s aztán megint katekizmust
3306 29 | mécsest, elővette a rokkát, s hogy ne legyen egyedül,
3307 29 | Azzal bement a folyosóra, s elkezdett a konyhaajtón
3308 29 | kaparásra előjött Zsófi asszony, s elállt a szeme-szája, amint
3309 29 | akarta mutatni, hogy bír, s megragadta Zsófi asszony
3310 29 | Nyaviga úr is a konyhában s kikiáltott.~– Gyere, pajtás,
3311 29 | kiálta ijedten Nyaviga úr, s erre a szóra egyszerre nyaka
3312 29 | eldobta a vontcsövű faágyút, s rohant ajtónak, ablaknak: „
3313 29 | meg felkapta a köpönyeget, s egy perc alatt fenn volt
3314 29 | a tékában, az a hosszú!~S amíg az asszony beszaladt
3315 29 | bezárta a padlást, pincét, s nagyobb biztosság okáért
3316 29 | gondolá magában Zsófi asszony s felkiáltott a padlásra:~–
3317 29 | bezárt a professzor úr, s elvitte a kulcsot. Hanem
3318 29 | próbálom először.~Egy zuhanás, s utána egy iramodás jelezé,
3319 29 | a pinceajtóhoz sietve, s úgy tapasztalá, hogy az
3320 29 | bele valami üres kádba, s aludja ki magát.~Nyaviga
3321 29 | hogy jó lesz szót fogadni, s miután több feleletet nem
3322 29 | ha lármát hall, felébred, s leesik.~Mikor tizenkettőt
3323 29 | Köpönyeg volt a vállán s gitár volt a kezében.~Lesétált
3324 29 | nézni, ott azután leült, s a lábait lelógázta a levegőbe.~–
3325 29 | nagytiszteletű Harangi úr s ugyancsak nekifeszíté a
3326 29 | Tehát valamit megszagolt,~S vevé a bibliát s ekképpen
3327 29 | megszagolt,~S vevé a bibliát s ekképpen szólt,~Amint napa
3328 29 | hold~Tekints Árkádiára,~S mondd el, mit látsz, te
3329 29 | felhangozta a gitárját, s felállt a háztető szélére,
3330 29 | felállt a háztető szélére, s rákezdé az ismerős nótára
3331 29 | hátra volt a negyedik vers – s ez volt a legszebb.~Kedves
3332 29 | Akárki vagy odafenn! – s rohant botját suhogtatva
3333 29 | megcirógatta a nagytiszteletű urat s keresztényi jóindulattal
3334 29 | az ábrázatjáról a krétát, s mire a professzor úr hazakerült,
3335 29 | állt az ő kapuja előtt.~S még úgy tett, mintha észre
3336 29 | megismerte őt hátulról is. S valósággal az volt a köszöntője,
3337 29 | minden teketória nélkül s betolta maga előtt az utcaajtón
3338 29 | folyosóra, onnan meg a konyhába, s ott magával szembeállította.~–
3339 29 | becibál galléromnál fogva, s aztán azt kérdi tőlem, hogy
3340 29 | minek jöttél ide? Kikerget, s aztán elállja az utamat,
3341 29 | padlásablakon jársz keresztül-kasul, s a szegény Nyavigát páholtatod
3342 29 | lefekszem ide a tűzhelyre s reggel megizenem a dárdásnak,
3343 29 | hogy káromkodni fogok.~S már morzsolta a nagytiszteletű
3344 29 | mondtam, hogy mondj le róla, s aztán vigyen a garaboncás.~–
3345 29 | türelmetlen dörömbözés hangzott s Nyaviga úr fojtott hangja.~–
3346 29 | hordót, mint valami kalapot s köszönt vele:~– Alászolgája.~–
3347 29 | lunátikus tudta, hogy itt van s ő maga nem tudja, hogy hol
3348 29 | humani a me alienum puto.~– S ilyen embernek akarod te
3349 29 | ruhája is van másnak is: s mégis amazt akarja boldoggá
3350 29 | csisz-csosz.~Mindenki elnémult s várakozva tekintett a nyitott
3351 29 | meg, halotti köntösben, s felemelt mutatóújjával megfenyegeté
3352 29 | sikolta Zsófi asszony, s a kötényét az arcára takarta,
3353 29 | Nyaviga, eltakarodj innen s többet be ne tedd a lábadat
3354 29 | borult napasszonya nyakába, s össze-vissza csókolta, ahol
3355 29 | úr szaladt a bibliáért, s nagyon szelíden kínálta
3356 29 | sietett neki kezet csókolni, s tévedésből a Veronka kezét
3357 29 | is előmászott a sutból, s amint szemét két ököllel
3358 29 | a csehpampuska-sütőhöz, s elkezdte azt hamuval dörzsölni:
3359 29 | Manci néni is előkerült, s megkísérté érthetővé tenni
3360 29 | szájából a szót a megdicsőült, s többet vissza se adta neki;
3361 29 | kinyílt az első szoba ajtaja, s ott állt Tóbiássy úr a porköpönyegben,
3362 29 | visszahúzta a fejét a szobába, s betette maga után az ajtót,
3363 29 | kétfelől a hársnyoszolyát s vendégestül együtt úgy kitették
3364 29 | napamasszonytól meghallotta, s aki a Nyaviga kázusát megénekelte,
3365 29 | padlásablakon keresztül. S azzal temessük el az egész
3366 29 | dunnát a nagytiszteletű úr s dehogy szólt többet.~1875~
3367 30 | fővárosunkban nemrég keletkezett, s melynek közepét a jövő században
3368 30 | háztulajdonos monogrammjával, s a háztető francia ormozatát
3369 30 | színes japáni függönyökkel, s ha betekintünk a félig nyitott
3370 30 | tíz ajtónagyságú boltablak s azok közt egy pár valóságos
3371 30 | a földszintnek kávéház, s annak a felirata három nyelven:
3372 30 | vannak egymásra támogatva, s üres mészvályúk tartogatják
3373 30 | cserhulladékot a telkére, s mikor az egyszer egészen
3374 30 | behintve káposztalevelekkel, s lovak ottlétének tanujeleivel,
3375 30 | egy harmadikat lefülelni, s a távolban füstölög valami
3376 30 | Azon valami kofa rést tört, s mint a remeterák a csigahéjból,
3377 30 | napszámosoknak süt burgonyát, s oszt spirituszt, pálinka
3378 30 | kávéház ajtajáig díszlik, s ha valami elemi viszontagság
3379 30 | az „araszt”, mint a sárga s kilátszott alóla. Őseink
3380 30 | szemére húzott kalappal, s kicsi híja, hogy az ölébe
3381 30 | ott még hat asztal is, s egyetlen egynél kuporgott
3382 30 | hideg kimenjen belőlük, s aztán szétnézett a marqueur
3383 30 | ismerte már jól a vendégét s hozta számára a mindennapit;
3384 30 | vette a pszeudoezüst pénzt s megköpködte:~– Pfü, pfü,
3385 30 | macskaprémmel bélelt télikabát volt, s a mellénye gombjába arany
3386 30 | el, hogy ott tárca van, s tárcát nemcsak azért visel
3387 30 | tartotta a Pester Lloydot, s annak az első lapját tanulmányozta.
3388 30 | oldala van fordítva a lapnak, s idebenn már sötét van. Egyéb
3389 30 | újságolvasó bosszúsan felkelt, s átment a szomszéd asztalhoz,
3390 30 | engedelmesen szót fogadott s nemsokára visszajött a párolgó
3391 30 | kanállal a kávét kavargatni, s úgy nézett bele abba a pohárba,
3392 30 | mintha keresne benne valamit, s aztán mikor ismét letette
3393 30 | kikapta a kezéből a poharat s a tartalmát odaöntötte a
3394 30 | kabátban az utcán felejtettek s most lótok-futok egyik ajtóról
3395 30 | ráfekszem, a másikkal takarózom, s a vasárnapot megbőjtölöm,
3396 30 | kabátja van, még óralánca is, s mégis gyufát akar enni?~
3397 30 | gonosztevő, végigleckéztetni, s mikor vége volt, azt mondta
3398 30 | akkor szökjék el a házától, s mindjárt gazdagabb ember
3399 30 | hogy mi bajom van énnékem, s ha tud valamit kitalálni,
3400 30 | a művészetemet alaposan s szereztem magamnak belőle –
3401 30 | sárgabarackfák voltak benne! S milyen gyönyörű nagy bécsi
3402 30 | kellett volna sepernem, s aztán elénekelnem, hogy „
3403 30 | kész ház kulcsait adják át, s én aláírom a kötelezvényt,
3404 30 | magamagát tisztára kifizeti. S azonfölül nekem évenkint
3405 30 | már készen állt a házam, s télre belé lehetett volna
3406 30 | mind fel kellett szedetni, s újat rakatni helyébe télen.~–
3407 30 | másztak fel kvártélyt nézni, s lefoglalának mindent az
3408 30 | főhivatalnok lepte meg, s a tulsó szárnyában fészket
3409 30 | mondtam: „ne hagyd magad!” s hozzáfogtam ahhoz a mesterséghez,
3410 30 | törleszteni a maguk váltó rátáját, s mind a hármat nekem kellett
3411 30 | harmincöt percentes kölcsönt, s hogy azt törlesszem, felszedtem
3412 30 | a biztosítási összeget, s elment vele Bécsbe. A magazin
3413 30 | mondta, hogy „ülj a hátamra!” s itt maradt a másik magazin
3414 30 | dolgot vagy félszázaddal, s sietett átváltoztatni a
3415 30 | aztán fordított a dolgon, s estenkint új, más szabású
3416 30 | con amore kifosztogatják, s éjjel megjelent a kávéház
3417 30 | kiugráltak a hátulsó ablakon, s elmenekültek a kerteken
3418 30 | szegleten egy konstábler, s ettől az útonállótól tisztességes
3419 30 | Már most az is felmondott s nem fizeti tovább a házbért.~–
3420 30 | csavarhassak a tiszteletére, s úgy fogjak hozzá, külön
3421 30 | esztendeig hord egy kabátot s gyalog jár át Budára, akkor
3422 30 | foltozni a rongyos ruhát, s hogy az asszonyok ne hordjanak
3423 30 | lehetne-e rá újat csinálni? S mennyibe kerülne? Jaj barátom,
3424 30 | eredj odább egy országgal, s civilizáld a frakjaiddal
3425 30 | apródonkint elköltözött innen s a jövő fertályban azt se
3426 30 | a búzának, mint másutt. S még nagyobb elővigyázat
3427 30 | nekiesik a kész kepéknek s úgy elviszi valamennyit
3428 30 | volna; mert képviselő volt, s nagyon szerették választói
3429 30 | nagyon szerették választói s onnan csak kijár a házbér;
3430 30 | Ledobáltam őket a lépcsőn. S már most nemcsak az a baj,
3431 30 | magamnak mennem a szállásra, s kiporolnom a bútorokat sorba,
3432 30 | atlaszból volt ott minden! S a kirakott ezüstjére megadtak
3433 30 | minden betüt „h”-nak mondott. S ettől a szent perctől fogva
3434 30 | uzsorástól száz percentre, s azt mondtam, hogy ez a Femina
3435 30 | se tudtam, hol a fejem; s valamennyinek az volt a
3436 30 | rendesen éhen mentem haza, s újra ebédeltem a kurtakocsmában
3437 30 | ebédeltem a kurtakocsmában s lefizettem az öt forintomat,
3438 30 | lefizettem az öt forintomat, s aztán vettem egy stanicli
3439 30 | hol reggelfelé ebédeltem; s otthon hitték is, nem is,
3440 30 | tovább folytatni szükséges, s a Beleznayban nem megvetendő
3441 30 | konyhán könyökig feltürkőzve s a csikorgó hidegben maga
3442 30 | kettévágták volna, megszünt, s nevezetes nagy betegségeiből
3443 30 | neki is el kellett menni, s a selyemruhának, meg a csipkének
3444 30 | akkor úgy hittük, „nátha” s kikúrálta az ember egy garas
3445 30 | meg két garas ára rapéval, s elmúlt. Hanem most az lett
3446 30 | lett a neve, hogy „grippe”. S a következése az, hogy az
3447 30 | mellbajról kezdett panaszkodni s az ordináriussal konzultált.
3448 30 | a házból Füredre készül, s akkor egyszerre csodamódon
3449 30 | elébb a redoutbálba megy s csak onnan a Sauwirthhez;
3450 30 | aztán zsebbe dugja kezét, s vigan éli keresztül a világot.
3451 30 | alig tizenhat esztendős s már úgy ért a főzéshez,
3452 30 | művészi pálya dicsőségéről s hogy milyen fényes jövendő
3453 30 | föltesz valamit magában s aztán ugyanazt a dolgot
3454 30 | feljárogatni a képezdébe, s iszonyú csomó könyvet szorongatott
3455 30 | szemekkel jön haza a leányom; s otthon azon kezdi, hogy
3456 30 | hogy levágja a könyveket, s azt mondja, hogy ő többet
3457 30 | Tán nem tudtad a leckédet s letérdepeltetett?”~„Nem
3458 30 | Egy kisasszonyt?”~„Az ám. S aztán liaisont kötött vele.”~„
3459 30 | ordítottam fel én is, s kaptam a biköcsök botomat,
3460 30 | talpalásnak, kőhengerítésnek s elszaladó almák után kapaszkodásnak
3461 30 | mer én meg mészáros vagyok s kármonádlit aprítok belőle.
3462 30 | a többi urak megfogtak, s megmagyarázták, hogy mikor
3463 30 | varrógépen muzsikálnék, s a szolfézs helyett tanulnám
3464 30 | magamban. És ő meghallotta. S aztán még azt mondják, hogy
3465 30 | koma fogadta el a „depó”-t, s az merített neki a pénzből.
3466 30 | megfogták a nyakravalómat s szépen ráfojtották a torkomra,
3467 30 | hozzám a házmester ijedten s nem tud egyebet mondani,
3468 30 | pénzét harminchatos kamatra s mindjárt lefoglalta a fizetéseiket.
3469 30 | annak elvész a mandátuma, s az én uzsorásom vetését
3470 30 | akarom visszaállítani a házba s megint a vágótőke mellé
3471 30 | összetalálkoztak velem, s országos dolgokban kérték
3472 30 | menj medvétől rozsomákhoz!” S legjobban bántak velem a
3473 30 | Pedig hát csakugyan létezik, s akkor győződik meg felőle
3474 30 | mindegyik elfelejtkezett, s ő kapitálist csinált belőle.
3475 30 | közénk egy harmadik embert, s beszél vele mindenféléről,
3476 30 | az meg feltalálja magát s mielőtt én szóhoz juthatnék,
3477 30 | mint éppen tíz forintja, s az erre kell, meg arra kell.
3478 30 | eresztem ki a körmöm közül, s addig szorongatom, hogy
3479 30 | hogy felében kapitulál, s kiszúrja az egyik öt forintost.~
3480 30 | másikra forog az ágyában s nem tud menekülni azoktól
3481 30 | házbirtokos telekkönyvi kivonatot, s hogy csalt meg vele egy
3482 30 | összeszedte a biztosítékot s aztán elszökött vele. Más
3483 30 | be. Az meghalt nagyhamar, s ő beseperte helyette a pénzt.
3484 30 | pénzt. Még száz ilyen más! S én valamennyinek a helyébe
3485 30 | Elkezdtem félni magamtól, s sokszor rámjött az a gondolat,
3486 30 | ott jártam végtől-végig s nem tudtam menekülni attól
3487 30 | hét, elmúlt tíz nap is, s csak nem kérnek tőlem otthon
3488 30 | tőlem otthon több pénzt s én csak terített asztalt
3489 30 | is aligha állatban nincs? s az én leányom már tanulta
3490 30 | van. Benyitottam hirtelen s ott leptem a gonosztevőt!
3491 30 | ott leptem a gonosztevőt! S hát mi bűnön kaptam rajta?
3492 30 | kenyér, mintha torma volna, s az orromat csavarja, attól
3493 30 | közelebb rukkolt a szegletből s most már beállt harmadiknak
3494 30 | csobolyómat a Kóbi pálinkával, s rábízta a hetesére, hogy
3495 30 | dinnyehajra, azon elcsúszott, s a csobolyót úgy vágta a
3496 30 | egyszerre kiugrott a feneke.~– S a Kóbi pálinkája kifolyott!~–
3497 30 | Kóbi pálinkája kifolyott!~– S a kend pálinkája kifolyott! –
3498 30 | kimérte nekem a pálinkát, s annak is csakugyan igaza
3499 30 | a Kóbira is tizenkettőt, s azzal szépen kiegyeztünk
3500 30 | Egész fel az Ararát hegyére, s ha még azon van egy torony,