Part

  1    1|           hátratekintett, – egy férfi állt előtte, széles atlétai termet,
  2    1|          hátul a keréknél a kormányos állt.~– Meg kell téged szabadítaniok,
  3    1|           hajigált az égre; – bosszút állt magamagán.~A vitorlás pedig
  4    2|          fehér kemencével; szögletben állt a ketyegő falióra, oldalt
  5    2|              Így ment ez, míg meg nem állt; megállt pedig egyszer azon
  6    2|           Sonkolyi Gergely urambátyám állt előttem, testestül-lelkestül
  7    3|          magát vinni a vérpadra, alig állt lábain, eszmélete nem volt
  8    4|              minisztérium egyiken sem állt érte bosszút, s ez arra
  9    5|            égre voltak emelve. Térden állt, mert mankóit elejté. Úgy
 10    6|           düledezve. Ez épen, egészen állt, mintha csak félbe volna
 11    6|             ott veszett, aki közelebb állt.~– Ez is látta a csillagot, –
 12    6|            közepébe. A pagoda közepén állt egy rézbálvány, ökör feje
 13    6|            jött némber azonban előmbe állt, elfödve amazok rohama elől.
 14    6|        értettem a dolgot… A papnő ott állt a forrás fölött, a besütő
 15    6|              aranyszínű alakjára, úgy állt előttem, mint valami túlvilági
 16    7|     szőnyegekkel.~A két mecset között állt Mahmud síremléke, zöld és
 17    7|          ragyogó keleties síremlékkel állt egy szomorúbb épület: elevenek
 18    7|        álmából, felrezzent. A szultán állt előtte egészen felöltözködve.~–
 19    7|              találni, de az ulema ott állt mindig háta mögött, s őrzé
 20    9|         állítá seregeit, maga középre állt, ahova semmi nyíl nem juthatott,
 21    9|              útba vezették, senki sem állt neki ellent, s midőn már
 22   10|             sem tud.~Maga pedig lesbe állt a kerítés mellé, rávárva,
 23   10|         korában, ha a csömör a hátába állt, annyiszor segített rajta,
 24   10|             szabó fejéhez, amiért nem állt jól rajta.~A népség megtudva,
 25   10|              nélkül. Az a tükör előtt állt, és már nem volt halovány.~
 26   10|           holt fejedelem bőrét, s ott állt az századokig a nap templomában
 27   10|            eljött az éj. Csatarendben állt mindenki, sok, ki lefeküdt
 28   10|               egy magas, harcias alak állt előtte, kivont karddal,
 29   10|               sötét képpel, szótlanul állt meg a király előtt, palástja
 30   10|         igazság a földön; hol egyedül állt fölemelt fővel a nép királya
 31   10|              kirakva.~Vele átellenben állt Zenóbia palotája, egészen
 32   10|              áruló lett.~Csak Zenóbia állt még, csak Palmíra mert még
 33   10|               leeső újra ismét talpon állt, s mikor legjobban hanyatlott,
 34   10|          arcaik.~A sereg két szárnyán állt egy illír és numid lovasság.
 35   10|           húzva.~A palmírai sereg úgy állt a rómaival szemben, mint
 36   10|               egy emeltebb dombtetőre állt föl, honnan egész seregét
 37   10|           adta meg magát egy is; ahol állt, ott halt meg.~Holttesteken
 38   10|             elesett egy, rögtön másik állt helyébe, s ha kifáradt az
 39   10|             végre csak az utolsó rend állt még. Az is keresztül töretett,
 40   10|        helyéből; végre egy nyílvessző állt meg szíve fölött, a bajnok
 41   10|           átengedni.~Zenóbia szemközt állt Aureliánnal. Mintegy új
 42   10|               Az még most is szemközt állt az ellenséggel s bátorítá,
 43   10|             pillanat alatt tűzlángban állt a torony, a bástyán rekedt
 44   11|              Gézát fölkeresni.~Háttal állt felém, nem látott, a keletre
 45   11|          szeme egyszerre tizenkétfelé állt:~– Az Istenért, ki innen,
 46   11|               habokba, a kapitány ott állt az árbócba fogódzva, mellette
 47   11|          múlva egy szép tágas utcában állt meg velem egy magas ház
 48   11|              sem volt, az egész város állt három utcából, míg végre
 49   11|          mutatott tájra, íme, előttem állt mintegy kilenc-tíz fakunyhó,
 50   11|    Fecskerakást.~Egy hét alatt készen állt a házunk.~Otthon a béresek
 51   11| bukfenceztette volna, akkor meg nekem állt, hogy én is birkózzam vele.~–
 52   12|         virágok maradványa, fején még állt a gömbölyű tiara, a sassanidák
 53   12|            pillanatban, mint Afrodité állt a kristályhabok között.~
 54   12|       szobrász szavai után mély csend állt be a nép között, félelmesen
 55   12|              számtalan kis vékony cső állt felfelé. Midőn mind ez készen
 56   12|             mindennap nyolc óráig ott állt a szivárvány a kert fölött,
 57   12|       beteljesültén s kéjelgő örömmel állt bele a medencébe, lábaival
 58   12|               szeszélyes kívánatokkal állt elő, miket egy percben követelt,
 59   13|           várának őrségét.~Átellenben állt a kollégium, roppant háromemeletes,
 60   14|              laktak, kiknek módjukban állt lakásaikat faragványokkal,
 61   14|        harcoló seregtől magas sziklán állt Ruhiva és leánya és a költő,
 62   17|              cseléd, marha dologtalan állt azalatt; végre betálaltak.~–
 63   17|              mellett, kettőjük között állt a politéros asztal.~– Kedves
 64   19|          mester egy-egy helyen meg is állt: talán venni kellene belőle?
 65   20|            kén egész durva tömegekben állt ott, csillámló kristályai
 66   20|            bűbájos Amarliját, aki úgy állt ottan, mint egy élő bálványkép
 67   20|              s kiterjesztett karokkal állt előtte, míg ifjú társnői
 68   21|    rákövetkezett zavargós időkben úgy állt azután Debrecen az alföldi
 69   22|               a városhoz.~A hegytetőn állt a tágas, erős vár szertelen
 70   22|           borzalmas csend és nyugalom állt be messzeföldön, aki futott,
 71   22|        tatárhad nyíllövésnyi távolban állt, körül a szép város falai
 72   22|            templom széles lépcsőzetén állt fel a nép előtt, mellette
 73   22|               a harcban; néhány főpap állt ott, ki a várban maradt,
 74   22|       lepellel, mindegyik mellett ott állt a férjül választott tatár
 75   23|             van joga zörögni; most is állt az udvaron egypár.~Csak
 76   24|           egészen katonai pozitúrában állt az út mellett egy magas
 77   24|           meleg; vacsorám az asztalon állt; köszönöm! ki tudja miféle
 78   24|        feküdném. Persze szélpárnákból állt az egész, amiknek ki találtam
 79   24|               a két füle is egyenesre állt; az egyik kezével, jól láttam,
 80   24|              egy halavány, fehér alak állt előttem, reszketeg éji méccsel
 81   25|               A penészvirág egyenesen állt halotti köntösében a ravatalon.~–
 82   25|           vőfély és vőlegény, egyedül állt az oltár előtt.~Úgy hítták,
 83   27|       pörölyével, hirtelen meglepetve állt meg, s pörölyét letámasztva
 84   27|      visszament bíró uramhoz.~– Miért állt meg a munka? – kérdé Keresztszegi
 85   27|                A lelkesült szónok így állt egy hordó közepén, jobbjával
 86   27|               a félóra eltelt, készen állt a latin cohors, de nem háromszáz,
 87   27|              jó hajlós csáti botokból állt, ólommal beöntött bunkóval;
 88   27|            elismerni.~Erre a főjegyző állt föl helyéről s szúrós, gúnyolódó
 89   27|   Összerezzenve tekinte hátra. Ilonka állt mögötte, Igyártó leánya,
 90   27|          gulya mellé, segédbojtárnak.~Állt pedig akkoriban Debrecen
 91   27|             ki a vezér oldala mellett állt, és azt testvérének szólítva
 92   27|             lábán megállni.~De nem is állt sokáig egy helyben, hanem
 93   27|         apparátus alá állíttatá, mely állt egy bádogedényből, amiből
 94   27|           urakkal mind jó barátságban állt; a tanácsban is helyet foglalt,
 95   27|            fel, kiért másik három jót állt a fejével, s az árulóra
 96   27|             egyenesen Igyártó házához állt be, átadván magát és a meghozott
 97   28|             torzonborz szakállú férfi állt előtte, amint a füstös légkörben
 98   28|           mint Zseminszky Kázmér neje állt föl a térdeplőről.~– Az
 99   28|          Különben is a holtak rovásán állt már nevem, nem maradt utánam
100   29|          özvegyét, aki abban a hírben állt, hogy igen jó gazdasszony,
101   29|               azt mondta, hogy székre állt fel, úgy harapta meg.~–
102   29|       Tóbiássy úr a következő tervvel állt elő.~– Hogy pedig egész
103   29|               vele?~A tűzhely mellett állt a máktörő famozsár; azt
104   29|             hazakerült, már akkor ott állt az ő kapuja előtt.~S még
105   29|             venné a közeledőt, háttal állt feléje. Kockáztatta, hogy
106   29|              első szoba ajtaja, s ott állt Tóbiássy úr a porköpönyegben,
107   30|              Az átelleni vendég előtt állt egy pohár feketekávé érintetlenül.
108   30|            lehetett! Őszre már készen állt a házam, s télre belé lehetett
109   30|           kalkulusra, a bilanszom így állt. Biztos jövedelmem volt
110   30|         percentre. Már most tehát így állt a kalkulus: Hogy a banknál
111   30|           Bezzeg, mikor mindennap ott állt a nyitott konyhán könyökig
112   31|               legrégibb idők óta: ott állt az a város közepén egy nagy
113   31|           kellett legombolyítani. Ott állt ez a tudósítás:~„A mennyei
114   31|             rajta az első csoport.~Ez állt a három kürtfúvóból, hat
115   31|               vadászlegények öltözete állt egy pár pillangószárnyból,
116   31|       nyilazni az alkirályfi felé. Az állt mozdulatlanul a fehér deszkafal
117   31|       válláról a palástot s ekkor ott állt a leaotungi hercegnő egész
118   31|              A parányi tündér pihegve állt a nagy hatalmas császár
119   32|            Ennek a körülfutó padkáján állt a kemencének támaszkodva
120   32|            Mikor aztán a pohár előtte állt, félig töltötte a veres
121   34|               abban a rossz hírben is állt Pugonyi Están uram, hogy „
122   34|               csak ott az utcaajtóban állt meg vele diskurálni. Divat
123   35|            férfi.~A fényképezőgép ott állt a szoba közepén: azzal szemben