Part

  1    1|         állatok tagjaiba fúrva magát, azokat a megdühödésig kínozza.~
  2    2|              Debora asszony nem fogja azokat reám uszítani.~Csak azt
  3    2|            akkora karikákat tűzkővel, azokat a nagyítóüvegek helyeire
  4    2|           lehettek. Én pedig bekentem azokat a vizek csípősebbikéből,
  5    2|           alól, s ráparancsolék, hogy azokat ki ne merje bontani, míg
  6    2|         mosolygva repeső tekintetet – azokat az ártatlan, szótlan ajkakat,
  7    3|             egyszer felnyitá szemeit, azokat a nagy sötétkék szemeket,
  8    3|    ajtóküszöbben kiáltozák énekeiket; azokat is csak azért kiáltozák,
  9    3|             Könyv nélkül tanultam meg azokat, bár most felejteni tudnám!~
 10    4|            árulnak és fenyőmadarakat. Azokat a jó debreceni cipókat,
 11    4|               akik vitézebbek voltak, azokat felheccelték a kaputosok
 12    4|               sőt annyiban lágyította azokat, hogy a fizetendő büntetési
 13    5|         elkészített szurokkoszorúkat, azokat meggyújtod, s ha látod,
 14    5|         elfoglalta a várost, lehányod azokat a házak tetejére, s visszafoglalod
 15    6|          lényekkel kötnek rokonságot, azokat pokoli magasságra emelve
 16    6|           nevetve és beszélve hozzánk azokat a vad, ijesztő szavakat,
 17    6|           őket, s most kénytelen volt azokat fölkeresni, kik előle elrejtőztek.
 18    6|            megtelt emberekkel, hallám azokat a kárhozatos démoni szavakat,
 19    6|         vettetnem. Legalább nem látom azokat a csúf zöldképű vén asszonyokat,
 20    7|                s másnap újra megtölté azokat, a halál minden nemei segítének
 21    9|             szeme láttára süllyesztve azokat a víz fenekére.~– Most menjetek,
 22    9|               bástyáikra, s megtöltve azokat ama csodálatos porral, melyet
 23    9|           mint az otthagyott sírokat, azokat mohón feldúlták, de amit
 24   10|            szamara sem maradt, kivéve azokat, akik pénzt kölcsönöztek
 25   10|       gúnynevét, hasztalan iparkodott azokat lesimítani, mindig hullámosan
 26   10|               a tengereket, s köpd ki azokat a föld öt részeire, hogy
 27   10|          látta az izmos karokat, amik azokat forgatták, el kellett ismernie,
 28   10|               mérgeskígyó fejét, hogy azokat lábaidhoz rakva elmondhassam:
 29   10|        keresztül, jobbra-balra döntve azokat, mint hajlékony nádvesszőket.
 30   10|           kentek be cédrusgyantával s azokat meggyújtva, oda lövöldözék,
 31   10|              arcára omlottak, odavoná azokat ajkaihoz, összecsókolá,
 32   10|               élet hosszabbítására, s azokat Zenóbia lábaihoz rakva,
 33   10|           előtt kapuit.~Tiana bezárta azokat. Azon nép, mely közt Apollonius
 34   10|             dárdasuhintás kényszeríté azokat az elfoglalt tért nekik
 35   10|               mindig lassabban bírták azokat hajtani a melléjük állított
 36   10|      Szétszórt sorokban kellett volna azokat elfogadni, mert az oktalan
 37   10|            népek ménesei legeltek; ha azokat elérheté, többé nem kellett
 38   10|              maradt dandárok ellen, s azokat az utolsó emberig kiirtá,
 39   11|               időn keresztül el kelle azokat titkolnom mindenki előtt.
 40   11|               világban senki sem érzi azokat, testvérem kigúnyolja, atyám
 41   11|              Úgy fáj nem szerethetnem azokat, kik azt megérdemlik: mint
 42   11|              mint ahogy fáj szeretnem azokat, akiket nem szabad.~Érts
 43   11|             velem voltak a táskámban, azokat tehát rögtön siettem pénzzé
 44   11|              szénnel számokat írt rá, azokat összeadták, kivonták, sokszorozták
 45   11|               előre képzelem magamnak azokat a nagyszerű városokat, mik
 46   11|           kell hajtanom az aklokba, s azokat jól bereteszelni s tövissel
 47   11|               igen szép gyöngytyúkom, azokat minden este magam hajtottam
 48   11|             reá, mit tennék akkor, ha azokat ölelhetném, kiket otthon
 49   12|        szoktak eljárni, körültáncolva azokat tündéri karéjban? erre mindenki
 50   12|      rózsafüzérekre volna bízva, hogy azokat összetartsák. Az egész alak
 51   12|              szokatlan fénytől akarná azokat óvni, ismét más a magasba
 52   12|          szobraikat a kerek szobában, azokat a király láttára egyenkint
 53   12|             vártak a király intésére, azokat egyenkint leleplezendők.~
 54   13|            van. Hét emberivadék látta azokat felnőni, s ivadékról ivadékra
 55   13|       megáldva a természettől, hogyha azokat mások vesztére mozgásba
 56   13|          magának kiki egy husángot, s azokat a tóga alá rejtve, észrevétlenül
 57   13|               nem levén senki, akitől azokat behajtsuk.~Trajtzigfritzig
 58   14|         hegyekre esett hó, s viselték azokat szépen kivarrva hímes virágokkal,
 59   14|               volt a földmívelőké, és azokat lenézte a többi három, s
 60   14|          fegyver, ha nincs szív, mely azokat emelje?~De volt! Palamira
 61   14|             ezer szép hajadon leányt, azokat ajándékba küldeni eléje,
 62   14|               a költő föllelkesített, azokat a bajnok egy csoportba gyűjté,
 63   15|              csak azért is odaterelte azokat, s amint ráesteledett az
 64   15|              kétfelől nyakába akasztá azokat s kérdezé, hogy merre menjen
 65   15|               aki egyszer meghallotta azokat, nem volt maradása tőlük,
 66   15|             üres üvegpalackokat; kérd azokat. Nem üresek azok, mert beléjök
 67   16|           megszólíthatná. Hiába nézte azokat, az embereknek más dolguk
 68   16|         templomot nyitva; este azután azokat is becsukták, s ő ismét
 69   16|               A kis árva úgy el tudta azokat nézni.~Mosolygó asszonyságok
 70   17|             fogyatkozásaik vannak is, azokat palástolni kötelességük;
 71   17|               a többi lovai, ökrei?~– Azokat mind eladtam.~– Hát már
 72   20| országgyűléseken beszédeket tartanak, azokat oktatják, regényeket és
 73   20|       hajfürteiket mind, s meggyujtva azokat, leszórják a szikla mögé.~–
 74   20|               öltönyeiket is levetik, azokat is meggyújtják és lehajigálják.~–
 75   21|          elhozatott tizenkét csauszt, azokat a legmódosabban beszállásolta,
 76   21|              láncos kezeivel átölelve azokat, sírt, könyörgött, hogy
 77   21|     könyörgött, hogy engedjék el neki azokat az irtózatos kínzásokat,
 78   24|         teherrel nem jár, mert a gróf azokat különben holtig való fizetéssel
 79   24|  tébolyodottakat gyűjtött maga körül, azokat maga gyógyította, tanulmányozta
 80   24|            tán az én hibám volt, hogy azokat eddig is másformáknak láttam,
 81   24|              szükséges élelmiszereit, azokat átveszi tőlem; ha én meghalnék,
 82   25|           nagyon sok ünnepet tartani: azokat a napokat megfizettetem
 83   25|            itt a szomszéd Borosban.~– Azokat nem örömest háborgatom,
 84   26|               Debrecenbe; onnan hozta azokat el Rédey uramnak egy ismerőse,
 85   26|               szert tanácsolnak neki, azokat mind meg akarja magán próbálgatni.
 86   26|  keresztfiánál volt expresse kapható, azokat az illetők mind maguk siettek
 87   27|           utaknak az a szokásuk, hogy azokat egyszerre benövi a széles
 88   27|   berozsdásodva; mesterség lett volna azokat kinyitni.~Az volt a léleknyomasztó
 89   27|              fehérnép felvevé előttem azokat a kántusokat, s láttam,
 90   27|         ágyúkból harangokat öntöttek, azokat ajándékozták a mi városunknak,
 91   27|                kollégiumokat, hogy mi azokat leégettessük? Mivé leszünk,
 92   27|            alatt, míg jól tudta, hogy azokat háborúba is fogják használni,
 93   27|             két lovát, két tehenét, s azokat taglóval leütve, szekerekre
 94   27|  összefogdosták az apróbb marhákat, s azokat kivégezve, fölhányták a
 95   27|               mind be voltak zárolva, azokat elébb küszöböstől, ragasztóstól
 96   27|            csopotok között s tartotta azokat biztató beszéddel.~Kellő
 97   27|          tudta, hogy sohase látják ők azokat a deszkákat többet, mert
 98   27|          arccal vissza, hogy meglássa azokat a tornyokat utoljára. Nem!~
 99   27|               is úgy szétszórta, hogy azokat hetek mulva hét határból
100   27|       szatmári német urakra rontanak, azokat mordályégetik fel, és így
101   27|        papucsait is lehúzta lábáról s azokat is sajátkezűleg Szulali
102   27|          találják, csak akasszák fel; azokat a teleírt ruhákat pedig
103   27|         hosszú sor! El akarom fogatni azokat, kik az országos csendet
104   27|         körülfogatám a kastélyt, hogy azokat, kiket most itt lepek, összefogassam.
105   27|          seregeket adott kezére; hogy azokat védje, vezesse és győzzön.~
106   28|           legfőbb gondom volt kerülni azokat a helyeket, ahol lengyelekkel
107   29|               édes Nyaviga úr?~– Mert azokat egyedül csak Veronika kisasszony
108   29|             százszor is összecsókolta azokat: „ó, én édes jó anyám! feltámadtál
109   29|             menyecskével. Nem szokták azokat elrabolni.~Ezen aztán végképpen
110   30|               lenni az embernek, hogy azokat megszerezze”.~Az átellenesének
111   30|               semmit! De a jóakaróim: azokat verje meg a Pilátus! Azok
112   30|               információkat nyomatni, azokat a nagyságos bíró uraknak
113   31|           mondá:~– Sohase fárasszátok azokat a leánykákat, majd választok
114   31|          amelyek folyvást lobognak, s azokat a lakósok kohóknak használják.~–
115   31|             hozzák. Azért nem kívánta azokat a rendes császári rezidenciájában,
116   31|          kopók ugatása hirdeté előre.~Azokat párjával összecorkázva bocsátá
117   34|             és a franciát megvetette. Azokat nem tartotta érdemesnek
118   34|             hogy a pokol pusztítsa el azokat a szomszéd uram tarka macskáit!
119   34|               ebben a bozótos kertben azokat a vadszilvafákat s esztendőre
120   35|           mind solitaire-ek voltak, s azokat látni lehetett, mert tánc
121   35|        értékpapírjait. Megtudva, hogy azokat te vetted fel, egyszerre
122   35|               Smitt Éliás neked fogja,azokat átadni?~– Én magam leszek