bold = Main text
     Part                                             grey = Comment text

   1    1   |              belől, mikből senki vissza nem lép? kik laknak ez átkos
   2    1   |           foszforfénnyel; mely tünemény nem szokatlan a déli tengerben,
   3    1   |               kámzsa borul – ott ül, és nem látszik élni.~A csónak révbe
   4    1   |            átölelte és sírt.~Amaz pedig nem bírt szólani, arca elkékült,
   5    1   |                aki ezt megízleli, annak nem fáj többé az élet. De mégsem!
   6    1   |           láttam ártatlan arcodon, hogy nem a törvény keze volt az,
   7    1   |                kik téged idehoztak, egy nem tért volna vissza, de lehet,
   8    1   |   agyonlövöldözni… s benn a szavannákon nem egy vérgyalázó, stellionátus,
   9    1   |               ördög volt ő, törvényeket nem tanult, csak azt látta,
  10    1   |                halál, sem feltámadás ki nem szabadít! Ó jer, ismerd
  11    1   |               lenni; a keskeny út, mely nem volt egyéb, mint az ember-magas
  12    1   |           liánfonadékok képezték. Az ég nem látszott itt a felül összenőtt
  13    1   |                 nyujtá kezét. – Alszik, nem vett észre; vigyázz, rá
  14    1   |                rá ne lépj!~De a szívevő nem aludt, hanem azon percben,
  15    1   |              vérszomjjal lódult a futni nem bíró hölgy felé.~Még egy
  16    1   |            ordítá kétségbeesve Williám, nem bírva zsibbadt keze miatt
  17    1   |               ez eszelős helyett minket nem lőtt le. Ez Grundler, a
  18    1   |           semmiféle múlt körülményeiről nem tudakozódott, sőt nevét
  19    1   |                 kezdett helyzetébe: már nem rettegett az éjjeli kiáltozásoktól
  20    1   |                 Williám, s azóta vissza nem tért. – Most mintegy kipihenni
  21    1   |              érkező elébe. De a hágcsón nem az ősz bajtárs jött fel,
  22    1   |               száraz szót a krónikából:~Nem mondok évszámot – hanem
  23    1   |                neve: Géza.~Családi neve nem akar eszembe jutni, majd
  24    1   |            tudva, hogy onnét még vissza nem jött senki, s midőn kérdezték
  25    1   |           szikla alatt, nyolc éve, hogy nem látott napvilágot. Ez a
  26    1   |       northumberlandi grófságban, nevét nem tudom, volt neki vagy húsz:
  27    1   |               alatt, hogy idehozták, ki nem mozdult odvából; én szoktam
  28    1   |                 karjai közé. A sötétben nem lehete megismerni, micsoda;
  29    1   |               ember tizenharmadszor meg nem szökött börtönéből; az a
  30    1   |            csónakával a sydneyi öbölbe? Nem temetik-e el az úton a habok?
  31    1   |           temetik-e el az úton a habok? Nem vesz-e el éhen?~Vagy ha
  32    1   |                 s magát újra elfogassa? Nem fogják-e őt, mint szökevényt,
  33    1   |                 panaszát elmondhatná?~S nem hiába fognak-e akkor várni
  34    1   |             vagy meghalok magam, de így nem szabad a sorsnak csúfot
  35    1   |        kormányosnak fejrázva inte, hogy nem fog lőni.~Géza közeledett.~–
  36    1   |          ülőhelyet keresve a gunyhóban.~Nem volt abban egyéb egy nyaláb
  37    1   |          nepeani lelkekről senki számot nem kér.~– Emlékezni fogsz rá, –
  38    1   |                fog véghezmenni. Akkorra nem szabad nekik azon két személyt
  39    1   |              szállítottak ide, s kiknek nem szabad a hóhéron kívül egyébbel
  40    1   |                jó ideje, hogy több szót nem tud, mint „rum és lőpor”;
  41    1   |                 vissza a pokolszigetről nem került.~Williám letette
  42    1   |                Mária mint éltek tovább?~Nem akarom a költői igazságtételt
  43    1   |           csakugyan boldogok lettek, ha nem is ezen, de legalább a másvilágon.~
  44    2   |                  míg a világ kerítésébe nem ütöm orromat.~Mintha most
  45    2   |        gyaníthatám, hogy majd le is üt: nem vettem tréfára a dolgot,
  46    2   |            elején.~Tehát – mikor, mikor nem? bizonyosan nem emlékszem
  47    2   |            mikor, mikor nem? bizonyosan nem emlékszem rá, hanem annyit
  48    2   |            vétettem az emberiség ellen: nem akartam vágottorrú csizmát
  49    2   |          kellett ide?~– Hja, maga ahhoz nem ért. Látja, hallja, minálunk
  50    2   |                 ember déltől estig csak nem piszkálhatja a fogát – kezdtem
  51    2   |             széttekinteni a faluban. Ez nem volt nagy mesterség, mert
  52    2   |       eltávozott. Mit keresett ott, mit nem? Azt nem tudom. Talán atyafia
  53    2   |              keresett ott, mit nem? Azt nem tudom. Talán atyafia volt
  54    2   |                 azt irombán az öregúr s nem kelle azt többé meszelni.~
  55    2   |                  ha urambátyám vadászni nem volt, s gazdagítá képzeletét
  56    2   |          bútorzatát is, melyeket én elő nem számlálhatok, minthogy bennök
  57    2   |                 szomszédunkban, én bele nem botlottam volna, hogyha…
  58    2   |             hogyha olyan szép kisleánya nem lett volna!…~Tehát szép
  59    2   |              teremtés volt… Beh sokszor nem aludtam miatta! De még többször
  60    2   |                 egyetlen-egy tekintetét nem adtam volna a kínai császár
  61    2   |            császár legszebb sipkájáért… nem rösteltem naphosszant őrt
  62    2   |             vagy dél után?~Hanem mindez nem volt elég az üdvösségre.
  63    2   |               keresztül nyalja a mézet, nem igen érzi édességét, pedig
  64    2   |                  azonban az okos tanács nem gomba, hogy ott is teremjen,
  65    2   |              hogy ott is teremjen, ahol nem vetették.~Kellett volna
  66    2   |                  aki bizonyos dolgokban nem érti a tréfát, s az a rebellis
  67    2   |             leányához kilenc lépésnyire nem enged férfiembert közelíteni;
  68    2   |                venni, kérje meg; aki el nem akarja venni, ne bolondítsa!”~
  69    2   |               leánya még nagyon fiatal, nem arra való, hogy a háztartást
  70    2   |                  csak az a fatális – ó! Nem tudok nevet találni számára:
  71    2   |                egy ülőhelyéből mozdulni nem tudott, mindig otthon kötött,
  72    2   |          ablakot! Lehetetlen volt észre nem vennem, hogy a figyelmeztetés
  73    2   |            figyelmeztetés nekem szól, s nem tudtam, hogy elszaladjak-e
  74    2   |                lelúgoztak volna. Mintha nem is én lettem volna az, aki
  75    2   |              megettem a csillagos eget; nem jött az álomnak gondolatja
  76    2   |            aztán vettem észre, hogy már nem lesz ám vége, mert ezek
  77    2   |             Szibilla asszonyt, ha hátul nem köti a sarkamat.~Uramatyám
  78    2   |           körülnéztem a keszkenőt, hogy nem lóg-e ki valamerre a macska
  79    2   |                igen lesütötte szemeit s nem nézett rám.~– No, mi hozott? –
  80    2   |                a fogaimhoz. Brrh! Azóta nem ehetem a kocsonyát.~– Sohase
  81    2   |                 asszonynéném, talán már nem is ismer? Ugye, hogy megnőttem?
  82    2   |          asszonynéninek fiókgalambokat, nem tudja?~– Úgy? Aki annyiszor
  83    2   |                kisasszony. (Ha egyébért nem, ezért a hazugságomért bizonyosan
  84    2   |              énrajtam (no ugyan!). Hej, nem termett azóta olyan szép
  85    2   |            megkeresztelte; gondolám, de nem mondtam el.)~– Hanem bizony
  86    2   |                 magamban. Ártatlanabbul nem átkozhattam meg.)~– Hát
  87    2   |              szaporán, mert látja, hogy nem érünk rá; nálunk sok a dolog,
  88    2   |                 rá; nálunk sok a dolog, nem úgy, mint maguknál.~– Hát
  89    2   |         annyiban vagyunk, hogy az ember nem győzi magát őrizni eléggé,
  90    2   |                 odahaza, – odahaza csak nem történik az emberen semmi
  91    2   |                 az emberen semmi baj.~– Nem emberen, hanem például a
  92    2   |                oldalast, hanem a mieink nem mennek kegyelmetekhez, van
  93    2   |              csontoddal! – gondolám, de nem mondtam el.)~– Hát gondolja,
  94    2   |             becsületes ember volt.~– De nem a mienket dobta ám agyon,
  95    2   |           Végigtapogattam magamat, hogy nem váltam-e tőle kővé.~– Az
  96    2   |          hozzásimultam (ti. Esztikéhez, nem Debora asszonyhoz), megfogva
  97    2   |             Ugye, kedves Esztikém, maga nem haragszik énreám?~– Miért
  98    2   |               megvallom, de az embernek nem oly könnyen jönnek ám az
  99    2   |                   gondolám magamban, de nem mondtam el.)~S ezennel tehát
 100    2   |               Deborától szenvedni!~Erre nem felelt szegényke semmit,
 101    2   |                 megteltek könnyel, noha nem akarta.~Ekkor láttam, hogy
 102    2   |                  mikor sírnak. A kéknek nem illik a sírás. Azt örömestebb
 103    2   |           tudnék én bánni kegyeddel! De nem hagynám én bántani senkitől,
 104    2   |             senkitől, ha tehetném.~Erre nem felelt semmit. Megvallom,
 105    2   |               felelt semmit. Megvallom, nem is szerettem volna, ha minden
 106    2   |        galambomon, hogy menni is akart, nem is, de minthogy igen illendően
 107    2   |         selyemkendő volt tűzve.~– Miért nem tesz melegebb kendőt? –
 108    2   |              meghűti magát és meghal.~– Nem nagy kár lesz értem, – szólt
 109    2   |                  az isten áldja meg, ha nem akarja szívemet megrepeszteni (
 110    2   |               Hej, ha az embernek szíve nem volna!~Ez idő óta nem féltem
 111    2   |             szíve nem volna!~Ez idő óta nem féltem a szomszéd urambátyám
 112    2   |                azt, hogy Debora asszony nem fogja azokat reám uszítani.~
 113    2   |             sipkától bagariáig egy soha nem látott személyt, akinek
 114    2   |                sem küldött haza, míg ki nem fogytam, s ekként számtalanszor
 115    2   |                 neki, s ha élőszóval ki nem beszélhettük is egymásnak
 116    2   |           urambátyámat keresni, s ismét nem találtam honn. Természetesen,
 117    2   |                eleve, hogy e füst alatt nem fogom sokáig csalhatni a
 118    2   |                voltak, szegények! De én nem tehettem róla; ha magyar
 119    2   |            mikor hazavittem a könyveit, nem győzött eléggé dőzsölődni,
 120    2   |          könyveit?~Így ment ez, míg meg nem állt; megállt pedig egyszer
 121    2   |                s mikor már láttam, hogy nem futhatok, akkor jöttem csak
 122    2   |                 lenni, csak saját magam nem.~– Hát öcsém, – kérdé urambátyám,
 123    2   |                  Mit tudjak hazudni?)~– Nem én, kedves urambátyám, –
 124    2   |                 urambátyám, – felelém – nem járok én itten… Csak azt
 125    2   |              kastankodjál, mikor itthon nem vagyok, a hatszázezermilliomáldotta
 126    2   |               legyen a nevem, ha szíjat nem hasítok a hátadból, ropogós
 127    2   |           Egyszer Esztike is észrevett, nem mert közelebb jőni hozzám;
 128    2   |            szemkifejezéssel felmutattam nem ugyan az égre, hanem a padlásablakra,
 129    2   |           szüntelen ütötték-verték, mit nem mertek volna tenni, ha az
 130    2   |               Hát jár-e még iskolába?~– Nem biz én, már végeztem.~–
 131    2   |                Füllentettem, tisztesség nem esik mondván.~– De hát minek?~–
 132    2   |                Szikszait, felütötte, de nem tudott olvasni belőle, törülgette
 133    2   |        pápaszemeit: hasztalan – a dolog nem változott.~– Nem látok, –
 134    2   |                a dolog nem változott.~– Nem látok, – így szóla végre
 135    2   |               nekem, úgy én oda vagyok! Nem látok rajta.~– Asszonynéném! –
 136    2   |               szürkehályogot kap. Miért nem gondol magával?~– Szürkehályogot! –
 137    2   |         szemöldök-grimászokat vágtam, – nem érzett kegyed holmi szélhűdéseket
 138    2   |                Hát különben éjjelenként nem szokott-e fel-felébredni?~–
 139    2   |            válni, s ha még ezekhez azon nem várt frázis talál hozzájárulni,
 140    2   |              ablepsia marad az emberen.~Nem értette szegény, hogy mit
 141    2   |              akárki más, s biz azok már nem is a legjobbak lehettek.
 142    2   |                ne merje bontani, míg én nem mondom, különben rögtön
 143    2   |            rögtön vakon születik.~Tehát nem látott…~Csak ennyit akartam.
 144    2   |              lesz – gondolám – az ember nem beszélhet miatta, mert fülei
 145    2   |                 a falat kenyér. Magamat nem akarom dicsérni, hanem annyi
 146    2   |                 beesett volna rajta; de nem ügyeltem rá; mit bántam
 147    2   |               melyen ő, tehát egymástól nem valami nagyon messze!~Egyszer
 148    2   |          gála-öltönyömnek a szárnya; de nem tudtam szabadulni.~Eközben
 149    2   |               az agyonütés kedvéért meg nem álltam, a láb-eltörésért
 150    2   |                 láb-eltörésért csak meg nem állok.~Így futottunk egymásután
 151    2   |                  hogy a távolság aligha nem fogy közöttünk (az öregúr
 152    2   |          szőrin-szálán elvesztem előle.~Nem ért azonban rá a jó úr efölött
 153    2   |           mélységbe, hova midőn lejuta, nem tudá, hogy melyik részében
 154    2   |             bocsáss meg, és soha többet nem vétkezem ellened, nem káromkodom
 155    2   |            többet nem vétkezem ellened, nem káromkodom többé, nem megyek
 156    2   |          ellened, nem káromkodom többé, nem megyek a tilosba vadászni,
 157    2   |                  s imádkozott volna, de nem tudott egyebet, mint a hiszekegy
 158    2   |               imádkozott.~Tőle eszerint nem lett volna mit félni, hanem
 159    2   |                 mikben a szomszéd nádas nem szűkölködik.~Hanem erre
 160    2   |                farkas, akár félek, akár nem félek, megesz; ha nem jő:
 161    2   |              akár nem félek, megesz; ha nem jő: akár félek, akár nem
 162    2   |                nem jő: akár félek, akár nem félek, nem esz meg, s e
 163    2   |             akár félek, akár nem félek, nem esz meg, s e szillogizmus
 164    2   |             szikrát hányt bele (a verem nem volt oly tág, hogy az ember
 165    2   |                 Mit, az elébb? az elébb nem tudtam, hogy farkasveremben
 166    2   |               esküdött ma minden élő és nem élő állat.~S én szerencsésen
 167    2   |                szólanod.~– Urambátyámba nem vagyok ám szerelmes.~– De
 168    2   |               is tőle.~– De urambátyám, nem úgy verik a cigányt: nem
 169    2   |                nem úgy verik a cigányt: nem akarom én annyiról szeretni
 170    2   |                volt már; hanem tehát ha nem bánja és nincs ellenem valami
 171    2   |      mostohaanyám; ipam is, vőm is csak nem akarsz lenni egyszerre?
 172    2   |             pipáját tenyerében tartva – nem készíttet a jó Isten banknótákat
 173    2   |               falufüle fráternek bizony nem repül ám a sült veréb a
 174    2   |                káplán volnál valahol, s nem hozott volna ide a tatár
 175    2   |         gondolkodni, mint Esztikéről.~– Nem bánom én, urambátyám, ha
 176    2   |                üsse meg a káposztás kő! nem bánom; hanem restóráció
 177    2   |                 senkinek, és hozzánk be nem ütöd az orrodat, különben
 178    2   |           megígértem, hogy hallgatok és nem megyek Esztikéhez, s azzal
 179    2   |               álmában is rágta a pipát. Nem alhattam miatta. Szintúgy
 180    2   |                 a magam fütyülése miatt nem alhattam, s ha én elhagytam,
 181    2   |       mindkettőnket.~*~Két álló hónapig nem beszéltem Esztikével; sokszor
 182    2   |               érte; de megígértem, hogy nem szólok hozzá, s meg akartam
 183    2   |              szép, csakhogy már egyébre nem emlékszem, mint, hogy egyszer
 184    2   |             asszonynénje, sem urabátyja nem voltam).~Mi volt legyen
 185    2   |           tartalma amaz ozsonnának, azt nem tudom, mert – fontos okaim
 186    2   |                  fontos okaim voltak rá nem tudni. A szakácskönyv hamarább
 187    2   |              ilyen későn kell jőni? no, nem hiába vőlegény vagy.~Esztike
 188    2   |          találta meg a lugos ajtaját. – Nem jött az áldott azon gondolatra,
 189    2   |                 rózsává festette; ha át nem kapom, elájul szegényke;
 190    2   |               kihoz, csak a cukortartót nem, amiért beküldték.~Fogadhatott
 191    2   |                  tevé megjegyzését – és nem alaptalanul – a két széken
 192    2   |              mentegettük magunkat, hogy nem volt benne vágott cukor.~
 193    2   |                cukor.~Szerencsénk, hogy nem invesztigáltak tovább a
 194    2   |            ugyan, hogy mikor bementünk, nem volt a kérdéses szelencében
 195    2   |               hogy őt soha uramatyámnak nem nevezhettem. Ki minő kvalitásban
 196    2   |                 Esztikém!”~És csakugyan nem is érte ajkaimat soha oly
 197    2   |         uralkodik, testének semmi része nem mozog már, a nyelvét kivéve.
 198    2   |             beszélni. Adja Isten! De én nem kívánom.~1896~
 199    3   |                 fiatal voltam, most már nem vagyok az. Hála Istennek,
 200    3   |             hogy annak, ki többé semmit nem fél, semmit nem remél, nem
 201    3   |            többé semmit nem fél, semmit nem remél, nem hisz és nem szeret,
 202    3   |              nem fél, semmit nem remél, nem hisz és nem szeret, kinek
 203    3   |           semmit nem remél, nem hisz és nem szeret, kinek semmi nem
 204    3   |                 nem szeret, kinek semmi nem fáj, kit semmi nem gyötör,
 205    3   |                semmi nem fáj, kit semmi nem gyötör, joga van elmondani,
 206    3   |              elmondani, hogy megvénült.~Nem az a legvénebb, ki legtávolabb
 207    3   |                mint a szivárvány, és el nem érhető, mint az. Napsugár
 208    3   |                neve világfájdalom. S ez nem érdekessé lenni vágyás,
 209    3   |                nyújt, a lelket átjárja, nem mutatja többé az arc a szív
 210    3   |                az arc a szív fellegeit, nem ád hangot szenvedéseinek,
 211    3   |           hegyek közt csinos majorsága, nem messze tőle kallómalom,
 212    3   |            lakóiból állott környezetem; nem mondhatnám, mintha valami
 213    3   |                 az emberekkel, beszélni nem tudtam velök, mert nem szóltak
 214    3   |         beszélni nem tudtam velök, mert nem szóltak emberi hangon; tetőtül
 215    3   |               az alattam terülő, embert nem mutató vidékre, a hűs hegyi
 216    3   |               De, szerencsémre, e műtét nem volt rám bízva. Legalább
 217    3   |                 s bánja, hogy helyettök nem csicsókát termett, vagy
 218    3   |                Hála Istennek, ez eszmék nem bántanak többé, még emlékeiktől
 219    3   |                képekben gazdag álma, le nem írható, de el sem felejthető.~
 220    3   |                de el sem felejthető.~De nem, az emberéletben nincsen
 221    3   |                fergeteg nyakamon nincs, nem hiszem, hogy rávettem volna
 222    3   |                  hogy előttem futott és nem utánam. A völgy igen mély
 223    3   |                egy magányos emberi lak.~Nem akartam szemeimnek hinni;
 224    3   |              sárgultak a gombák. Ösvény nem vezetett hozzá sehonnét.~
 225    3   |            emberi láb nyoma.~Tekintetem nem bírtam levenni róla, szemeim
 226    3   |              mentem. Az ütés fölrázott. Nem láttam többé a rejtélyes
 227    3   |           hagyva sütni, láthassak nála? Nem bírom meghatározni.~Beléptemmel
 228    3   |             rakva, fejét félrehajtá, és nem mozdult.~Egész tisztelettel
 229    3   |              kívántam neki jó napot, de nem fogadta el. Elmondám neki,
 230    3   |                 hogy e félóra alatt meg nem őszültem. A zápor kioltá
 231    3   |               nagy okai voltak ilyesmit nem tenni, s félóra múlva a
 232    3   |                 a szabad légen semmitől nem érintve lassankint elhamvadt,
 233    3   |        megtartva, míg porrá omló teteme nem érinteték.~E kombinációt
 234    3   |         eszméletemhez. Ez egy körülmény nem tartozik ama két hónapi
 235    3   |           minden körülményt, s félelmem nem vala tőle.~Kérdezősködtem
 236    3   |              vad ember élt, ki senkitől nem kért semmit, senkinek nem
 237    3   |               nem kért semmit, senkinek nem adott semmit, ki senkihez
 238    3   |               adott semmit, ki senkihez nem szólt, senkinek nem felelt,
 239    3   |            senkihez nem szólt, senkinek nem felelt, s kiről senki sem
 240    3   |           bámulni, s kiket a forduló év nem találand többé…~Minek hordod
 241    3   |            midőn szemét lehunyja és föl nem nyitja többet, hanem lefekszik
 242    3   |                 véghetetlen égbe… Miért nem tudja: hol s mikor? Mint
 243    3   |                ereklyeként, mert vissza nem jönnek sem ez életben, sem
 244    3   |               paradicsom a szívben van, nem a mennyországban. Kiűztél
 245    3   |       tündérországban. Gyönyör, melyhez nem férhet fájdalom. Őrültséggel
 246    3   |                Elment a lyány oda, s én nem mentem vele. Elment, s engemet
 247    3   |             Elment, s engemet látogatni nem jár.~Mi nyomot hágy a légben
 248    3   |               Melynek hege s lángjai el nem apadnak,~S csókolja a lyányt,~
 249    3   |              Mormogva magában~Így szól: nem igaz, nem igaz, nem igaz…~
 250    3   |             magában~Így szól: nem igaz, nem igaz, nem igaz…~Szép Emma,
 251    3   |               szól: nem igaz, nem igaz, nem igaz…~Szép Emma, mi bánt?~
 252    3   |                örömeinek örül.~Pedig ez nem igaz.~Egy neve van e két
 253    3   |                világot szeretni akarod, nem szereted-e benne legjobban
 254    3   |             mely most benneteket ver, s nem emlékeztek azon kézre, mellyel
 255    3   |           tőletek mindent visszavesz, s nem arra, mely mindent adott.
 256    3   |           magadat, megérdemelted. Ha te nem, – vétkeztek apáid, s mint
 257    3   |            pusztítának rajta. Ki semmit nem hisz, semmit nem remél,
 258    3   |                 semmit nem hisz, semmit nem remél, és senkitől sem szerettetik…
 259    3   |                feledni akarta, s miután nem tudta őt elfeledni, megölte
 260    3   |               hajótörések bércei. Miért nem tud az ember emlékei fölé
 261    3   |          patakban lemossam kezemről, de nem ment le. Mostam, vérig mostam
 262    3   |               mosom kezemet, és soha le nem megy róla. Ott lesz az rajt,
 263    3   |           vétkeztem, bűnhődni fogok, de nem emberek kezétől. Az örök
 264    3   |                 Az örök igazság pallosa nem enged el, ne is engedjen
 265    3   |              csak pusztítani tud. Miért nem teremté őt az Isten az első
 266    3   |            vették, ha valaki azt mondá: nem a világ forog e porszemnyi
 267    3   |                leszakasztanod? s tán ez nem fáj neki? Hiszen minden
 268    3   |                élete? Vagy tán az illat nem lelke-e a virágnak? S ki
 269    3   |                 kár, hogy a mai tudósok nem görögök és nem bölcsek,
 270    3   |              mai tudósok nem görögök és nem bölcsek, megtanulhatnának
 271    3   |              Régen volt, igen régen. De nem tudtam imádkozni. A templomajtó
 272    3   |              Piszkos öltönyük volt, így nem jelenhettek meg az Isten
 273    3   |               magukat, alkalmasb helyet nem is választhattak volna az
 274    3   |             fillért rimánykodott tőlök, nem hallották, hanem végignézték
 275    3   |               alázatosságról beszélt, – nem hallák; hanem nyakláncaikat
 276    3   |                 én oltárképet festenék, nem úgy festeném a megváltót,
 277    3   |          megváltót, amint ti szoktátok, nem a halál árnyékában, nem
 278    3   |                 nem a halál árnyékában, nem a keresztre feszítve, vérehullóan,
 279    3   |               Kijöttem az istenházából, nem tudtam imádkozni benne.
 280    3   |             alig állt lábain, eszmélete nem volt többé, végigtekintett
 281    3   |               egyedül az övé az, melyet nem lesz szabad hordozni többé.~
 282    3   |              egy ősz öreg ember feküdt, nem sírt, csak nyögött, szemei
 283    3   |                  mint nézett a távolba, nem jön-e a fehér zászló, a
 284    3   |           zászló, a kegyelemparancs. De nem látott semmi fehéret. Le
 285    3   |               végre beköték szemeit, és nem láta többé semmit. Kétségbeesetten
 286    3   |                akarta azt szaggatni, de nem engedett az. Erősebben rántotta,
 287    3   |           Visszajött, a csecsemőt ugyan nem hozta ki, de megtömte odabenn
 288    3   |            onnét az érzékeny részvevők, nem szégyellt sírni és magát
 289    3   |           mondani, hogy az ember halála nem volt természetes, s a holtat
 290    3   |                  Semmi élet, semmi hang nem élt rajta; oldalain sem
 291    3   |              oldalain sem fű, sem bokor nem zöldült, csak a vihar vert
 292    3   |              élő lángok laktak, s mikor nem tűrheté tovább az átkok
 293    3   |              ajtajáig, mit élő szem még nem látott meg soha.~Várt, várt,
 294    3   |               soha.~Várt, várt, a nemtő nem jött érte.~Alatta olykor
 295    3   |                a pirosló seb. – A nemtő nem jött, ki őt elvezesse és
 296    3   |            Megindult végre kalauztalan, nem tudva, hova szálljon le
 297    3   |        szemeikkel merőn bámultak rá, és nem szólíták meg. Sorra járta
 298    3   |           mennyet, kereste a poklot, de nem talált rájok. Örök bujdosásra
 299    3   |            elkárhoztatva.~És vándorolt. Nem volt rá nézve többé idő:
 300    3   |             napok ragyogtak elé idegen, nem melegítő világgal, ismeretlen
 301    3   |          Kiáltani akart az Istenhez, és nem voltak szavai!…~…Ó örökélet,
 302    3   |                 a múmiák is elrohadtak. Nem lehetett a kerek földön
 303    3   |            egykor halott ne lett volna, nem egy követ letenni, hol egykor
 304    3   |                és az állatok ezer nemei nem léteztek többé, csak az
 305    3   |           mentül törpébb lett az emberi nem, annál magasabbra emelte
 306    3   |          tagadta teremtőjét, az Istent.~Nem álltak templomok sehol;
 307    3   |                 álltak templomok sehol; nem imádkozott senki, felvilágosultnak
 308    3   |                 föld körös-körül. A nap nem csalt ki több meleget belőle,
 309    3   |                  melynek emberi ajk még nem mondta ki nevét.~Olykor
 310    3   |        vérfoltokat, miket kívülem senki nem lát, dúlt arcokat, kik engemet
 311    3   |           engemet ismernek, de kiket én nem ismerek, mély örvénynyílásokat
 312    3   |                 mélyében, sötétzöld, ki nem apadó, fenéktelen tó, mely
 313    3   |             szívem megáll bele, vagy el nem vonható titkos ujj mutat
 314    3   |      emberiségnek?~– Akit te megölelsz, nem sír többé. Örökre megpihen.
 315    3   |               üldözöttnek, terajtad túl nem üldöz ember embert. Rövid
 316    3   |              emlékire nyugtatni le gond nem ismerő fejünket. És azt
 317    3   |            élvezni ott. És hinni és meg nem csalatni. Nem vonzatni a
 318    3   |              hinni és meg nem csalatni. Nem vonzatni a föld felé semmi
 319    3   |               teremte, e fájdalmából ki nem gyógyul soha.~1847~
 320    4   |        bekiabálnak a kéménye nyilásán s nem hagyják alunni. Amennyiben
 321    4   |            mikor hat hónapig egymásután nem jön fel a nap. Szibériában
 322    4   |         beszélni, de én a medvéket csak nem foghatom vidravassal.~–
 323    4   |                 a kunyhómat hóval, most nem találok haza, be kell várnom,
 324    4   |                irámszarvasod?~– No, no, nem sok, de csak elég. Tavaly
 325    4   |                de csak elég. Tavaly még nem volt több tíznél, most már
 326    4   |                és éretttúró összefőzve. Nem is képzeled, milyen angyali
 327    4   |                medvemájat? Hja sz akkor nem is tudod: hogy mi a jó?
 328    4   |  medvebőr-kucsmája alól, melynek miatta nem látott sem eget, sem földet.
 329    4   |                  legalább a feleségeink nem únják magukat, szálljon
 330    4   |               úton, ha a tuszlit magára nem veszi s azt a kétújjú keztyűt,
 331    4   |         ajándékozott neki, ködmenül fel nem ölti, azóta gfrorneszül
 332    4   |         gfrorneszül hoztam volna ide.~– Nem bánom, menjünk be tehát
 333    4   |             házba, csakhogy ott pipázni nem lehet, mert a tűzhely s
 334    4   |              volt fagyva az orra, de ez nem gátlá őket abban, hogy a
 335    4   |             Nyitra!” helyett a „hej húj nem bánom”-ot találta rákezdeni,
 336    4   |             utósó sírja?~– Sehol sincs. Nem került itt csatára a dolog.
 337    4   |                  ott pirította a fogát, nem gondolt semmivel, ha mondták
 338    4   |                 megeszi ő azt, de arról nem gondolkodott: hogy kanala
 339    4   |              piros. Utójára is sem pénz nem volt, sem fegyver, sem puskapor,
 340    4   |                 ifjúnak, öregnek. Nyár, nem nyár: azoknak décbundában
 341    4   |                hozták be, hogy a muszka nem fizet; a német címerek helyébe
 342    4   |           festeni egy nap alatt; ki ezt nem tette, kifordították a bőrit.
 343    4   |             járt Csongrád vármegye, azt nem kellett újra keresztelni,
 344    4   |               elhinni: hogy a 1-ae 9-us nem szentírás, s hogy a muszka
 345    4   |                 a repraesentatiótól meg nem ijed. Denique nem akartak
 346    4   | repraesentatiótól meg nem ijed. Denique nem akartak oly országban élni,
 347    4   |        kutyabőrpusztító népnek ott élni nem szabad, hol a kutyák szentek.
 348    4   |       országgyűlési dikciókat tartanak; nem érti ugyan senki, de a deyt
 349    4   |                 valamit Petőfiről is.~– Nem tudni róla valami bizonyosat.
 350    4   |            valami titkos viszony aligha nem létez közötte és a cár felesége
 351    4   |              sem táncolni, sem énekelni nem tud, röhögni pedig szeret.
 352    4   |          színpadra. Azonban a szereplők nem keltek föl többet. Az utósó
 353    4   |            kancsukát kap, aki ismételni nem akar, kancsukát kap. Ez
 354    4   |       terjeszteni közte: ez az ellenség nem bántja a szegény embert,
 355    4   |             hagyja a földet, azt sem el nem viszi, sem meg nem eszi,
 356    4   |               sem el nem viszi, sem meg nem eszi, esztendőre megint
 357    4   |                 lelkük felvilágosodását nem. Ők estek legelőször áldozatul.
 358    4   |                szép erős magyar nyelvet nem fogja beszélni senki. Tudjátok,
 359    4   |               ilyen státustani kérdések nem vágnak. Jövő évre ismét
 360    4   |                a szája az orra alatt és nem háta közepén?” (Valóban
 361    4   |                 hogy a cserebogár miért nem szereti az ecetes salátát?”
 362    4   |      sajtószabadságnak vége van?~– Épen nem, olyan alakban, mint ezt
 363    4   |              magyar irodalomnak. Semmit nem kellett változtatnia azon
 364    4   |          falujában van egy szélmalom, s nem tudja bebizonyítani, kancsukát
 365    4   |      erkölcsiség ellen vétett. Zsidónak nem szabad keresztyén hölgyhöz
 366    4   |                 a magyar litteraturának nem mesterség kipusztúlni az
 367    4   |            várost. Hála istennek, tehát nem vagyunk Szibériában! Nem
 368    4   |                nem vagyunk Szibériában! Nem járunk medvebőrben, nem
 369    4   |                 Nem járunk medvebőrben, nem szánkázunk kutyákon, nem
 370    4   |                nem szánkázunk kutyákon, nem iszunk szarvastejet. Nem
 371    4   |                nem iszunk szarvastejet. Nem lövünk adóba farkasokat
 372    4   |            farkasokat és jegesmedvéket, nem szedünk tengeri kutyafogakat.
 373    4   |           szedünk tengeri kutyafogakat. Nem tanulunk muszka és szamojéd
 374    4   |              muszka és szamojéd ábécét, nem köszönünk egymásnak dobre
 375    4   |                dobre zdrawit. Hungariát nem hívják Illyriának, Debrecen
 376    4   |         Debrecen még mindíg Debrecen és nem Szlovenszkograd, s a Nyitranszke
 377    4   |                A Rákóczi induló helyett nem húzzák a nyekszehruszi saka
 378    4   |               németül vannak. Kecskemét nem tanul görögül, Heves vármegyében
 379    4   |              görögül, Heves vármegyében nem esznek a kozákok dinnyét
 380    4   |          kozákok dinnyét s a táblabírák nem hordják Mesopotamiából Afghanistanba
 381    4   |               alatt. Petőfit még mindég nem égették meg, sőt a „két
 382    4   |              arra mutat, hogy csakugyan nem vagyunk Szibériában, s ha
 383    4   |                  s ha isten úgy akarja, nem is leszünk.~Amen…~1848~
 384    5   |          székely asszonyok, várva-várva nem a csatából megtérő kedveseiket,
 385    5   |               mennydörgése…~S mikor már nem hallatszott semmi, dobogó
 386    5   |              lát.~Ide hozatta ki magát, nem nyughatva szobájában. Ide
 387    5   |             magát a temetőkertbe. Miért nem ásatott sírt is magának!~
 388    5   |         Keserűen mondja magában: „miért nem lehetek én ottan!”~Az alkonyat
 389    5   |            vesztette el életét.~– Miért nem lehetek én ottan? – nyöszörg
 390    5   |           meghomályosodtak.”~A nyomorék nem bírta tovább olvasni, föl
 391    5   |              megteltek könnyel.~– Miért nem olvasod tovább? – kérdé
 392    5   |                 aggastyán.~– Sötét van, nem látom az írást.~– Nem mondtál
 393    5   |              van, nem látom az írást.~– Nem mondtál igazat. A lemenő
 394    5   |                még érzem arcomon. Miért nem olvasod tovább?~A nyomorék
 395    5   |               is elnyerték.”~A nyomorék nem bírta tovább tartani magát.
 396    5   |           elrejté arcát kezeibe.~Az ősz nem sürgette, hogy olvasson
 397    5   |                 a távolba bámul, alakja nem mozdul, mintha kőből volna
 398    5   |        példányképe. Egyike azon soha el nem virágzó alakoknak, kik arcuk
 399    5   |             alaktalan távol ködeiben.~– Nem látsz ott egy alakot közelíteni? –
 400    5   |                 nő vállán nyugszik. Még nem lát semmit. A kék szem csillagsugára
 401    5   |                A kék szem csillagsugára nem bír magának utat törni odáig
 402    5   |             anya és fiú között volt. Ez nem bírt rajta átmenni. Ott
 403    5   |               szívében, benne törve, de nem volt ereje szólani, a hang
 404    5   |                Ez a temető neked helyet nem ad. A mi halálunkban nem
 405    5   |                nem ad. A mi halálunkban nem osztozol. Eredj tőlünk.
 406    5   |              indult az úttalan avarnak, nem nézett egyszer sem vissza,
 407    5   |             hont magatoknak, ha ezt meg nem védelmeztétek.~Elátkozták,
 408    5   |             hazákba, most is odavannak, nem is jönnek vissza.~      ~
 409    5   |             mondogatta magában:~– Miért nem lehettem én ott? Miért nem
 410    5   |              nem lehettem én ott? Miért nem veszhettem ott el?~*~Nem
 411    5   |                nem veszhettem ott el?~*~Nem volt már férfi Sepsiszentgyörgyön.
 412    5   |               elhagyottak. Isten látja, nem azt a halottat siratják.~
 413    5   |             legutolsó férfi meghalt, őt nem tartja senki annak.~Az asszonyok
 414    5   |          nyomoréknak. És csak ők ketten nem sírnak.~Mindkettő feje ég,
 415    5   |                 tűzhányó hegy oldalából nem fakad patak. Szemeikből
 416    5   |               gondolkozol?… Egész éjjel nem aludtál, hallottalak ágyadban
 417    5   |             asszony. – Terád semmi öröm nem vár az életben. Pedig ki
 418    5   |               más világról a földre…”~– Nem értelek.~– Nem akarsz talán…
 419    5   |               földre…”~– Nem értelek.~– Nem akarsz talán…Csak mégis
 420    5   |            vinnéd azt hősiesen meghalni nem a sírba, hanem föl az égbe.~–
 421    5   |               Mik az én karjaim? Szavam nem hallatszik a harcban. Kezem
 422    5   |           harcban. Kezem a győzelmet el nem veszi senkitől.~– Figyelj
 423    5   |            holnap városunkba jönnek. De nem leszen itt megpihenésük,
 424    5   |                leszen itt megpihenésük, nem vár reájuk öröm, nem nyugalom.
 425    5   |      megpihenésük, nem vár reájuk öröm, nem nyugalom. A házak be lesznek
 426    5   |          városuk védelmében, asszonyaik nem lesznek hozzájuk méltatlanok.
 427    5   |            temetni. Sírjánál bevárjuk a nem szeretett vendégeket, s
 428    5   |              harangot, míg a csata erőt nem vesz. Akkor találsz ott
 429    5   |                  örülni, vigadni fogok! Nem leszek béna, nem leszek
 430    5   |                 fogok! Nem leszek béna, nem leszek nyomorék, hős fogok
 431    5   |                énekelni, míg a láng meg nem emészt: „szolgáidnak testek,
 432    5   |                 asszony mellett, mintha nem is a földön járna. Mintha
 433    5   |         felvezette őt a toronyba. Eddig nem mutatott erővel ment az
 434    5   |           ablakból s mankóját leveté.~– Nem lesz rá többé szükségem!
 435    5   |             várna, valakire, aki vissza nem jő. Akármeddig éljünk, számunkra
 436    5   |       Akármeddig éljünk, számunkra öröm nem terem többé. Megagghatunk,
 437    5   |                 alá van téve. De még ez nem legsúlyosabbika a csapásoknak,
 438    5   |              tekintete. De én azon időt nem fogom gyáván megérni. A
 439    5   |                 élet elvett, s a halált nem veheti el senki, mint az
 440    5   |               senki, mint az életet. Ha nem tudnám, hogy székely nők
 441    5   |            zárva a város. Innen élve ki nem megy azontúl senki. Most
 442    5   |                 kondulása jelenté, hogy nem szeretett vendégek jönnek.~–
 443    5   |          üldözte már akkor is a sors, – nem maradhatott régi honában, –
 444    5   |              állanak egymással szemben, nem ismernek egymásra többé;
 445    5   |            szívét, ellankadni karját és nem tudja miért?~A csapat vezére
 446    5   |                 senki sem mondaná, hogy nem magyar.~De az öltözet is,
 447    5   |               felsóhajt s úgy fáj, hogy nem tud vele beszélni, hogy
 448    5   |                 tud vele beszélni, hogy nem tudja megkérdeni tőle, mit
 449    5   |                 bérceik között? Lám, mi nem vagyunk boldogok az új földön.
 450    5   |           jobban bezárni a várost, mely nem akar magába több lakost
 451    5   |                 Csodálatos volt halála, nem kínlódott, mint más ember;
 452    5   |              tíz esztendő óta, mert, ha nem lett volna az, akkor nem
 453    5   |                nem lett volna az, akkor nem a csata híre ölte volna
 454    5   |     begyöpösödik majd az út s az utasok nem fognak ide találni többé,
 455    5   |             pedig egyenkint elhalunk és nem akarjuk, hogy bennünket
 456    5   |                mind ismerősei volnának, nem tudott nekik mit szólni.~
 457    5   |             nélkül teljesíteni, és most nem érzett magában erőt arra,
 458    5   |                  sem a cserkesz hölgyek nem látták őt többet.~A sereghez
 459    5   |             állíták, amiért a parancsot nem teljesíté, s kit a csaták
 460    5   |               egy tömör óriás, aki maga nem mozdulhat fölülemelkedve
 461    5   |                 csillagos hazába.~Miért nem vagyunk mi is ottan!~1850~
 462    6   |               országnak. Ily helyzetben nem volt mit tennie, mint magát
 463    6   |              volt; a telepítvény helyén nem maradt egy élő fa, egy zöld
 464    6   |               jártak.~Ezt többé elnézni nem lehetett. Míg a vad szomszédok
 465    6   |            injúriát megtorlatlan hagyni nem lehete.~Rögtön egy tekintélyes
 466    6   |           Szerencsénkre a lovas osztály nem volt még benn az erdőben,
 467    6   |           minden élő lélek kiköltözött. Nem találtunk egyebet az agyagból
 468    6   |                 oly távolban, hogy lőni nem lehetett rájok.~A lovagok
 469    6   |                 tömegekben támadva meg.~Nem első csata volt ez, melyben
 470    6   |            félelmesebb ellenség szemébe nem néztem soha. Ezek a szilaj
 471    6   |                  ijesztő szavakat, amik nem emberi nyelv és emberi fül
 472    6   |         pillanatig: úgy látszék, mintha nem tartották volna még magukat
 473    6   |                 Csodás, sajátszerű rom, nem olyan, mint más romok szoktak,
 474    6   |              másutt emberi kezek művein nem találni: a vakmerő boltozatok,
 475    6   |                a beközelgő alkony miatt nem lehete mennünk; éji szállásra
 476    6   |             Saul-templom felől látja őt nem éppen sietve erre felé jönni.~
 477    6   |                fejét.~– A fejemet éppen nem, – viszonzá Davidson mosolyogva –
 478    6   |                 látszik, hogy aligha el nem veszítém.~Mindnyájan kérdőleg
 479    6   |               oldalához tapasztva? Ugye nem? Én is csak visszafelé jöttünkben
 480    6   |            vadat találtam.~– Tigrist?~– Nem, egy szép leányt.~– Áh,
 481    6   |             soha csodásabb alak szemébe nem néztem. Magas, karcsú, mint
 482    6   |                Érzém, hogy megbűvöl, és nem tudtam ellene állani.~–
 483    6   |            percben minden bajom elmúlt, nem hagyva egyéb utóérzést hátra,
 484    6   |           kötelesség hív. Szeretném, ha nem mentem volna oda soha.~–
 485    6   |              azon nyelvet beszélte, úgy nem csodálom fiatal barátunk
 486    6   |               ismerni, s nagy kár, hogy nem ismerem, – szólt közbe szivara
 487    6   |                ellen fordítani, ki neki nem vétett, sőt szerette, s
 488    6   |          megölhette volna a királyt, és nem tevé.~E lélek megtanítá
 489    6   |                 földalatti istent.~Saul nem mert hozzáfogni, félt, hogy
 490    6   |       ellenséges sereg, a városok nevei nem jutnak már eszembe.~– Súnem
 491    6   |       bátorságot adja, eltávozott tőle. Nem nyughatott, tudni akarta
 492    6   |                volna menekülni innen, s nem fogadtatott be amott, kérdezé
 493    6   |              maradt kérdésére, az Isten nem jelent meg álomlátásai között.
 494    6   |      bizonyságot tesznek róla… A király nem nyughatott, ismerni akará
 495    6   |               sorsát, s miután prófétái nem adtak feleletet, a varázslókhoz
 496    6   |                félj, – monda a király – nem lesz bántásod, idézd előmbe
 497    6   |              átlátszó alakját. A király nem bírt ránézni, eltakará arcát
 498    6   |              kiáltva hítta Asasielt. Az nem kelhetett, a földön feküdt,
 499    6   |               elvennem szabad, de adnom nem”, – válaszolt a lélek.~„
 500    6   |                  Abinadab és Malkisuah. Nem tudom, úgy híják-e őket