Part

  1    1|          fogom őt ölni, vagy meghalok magam, de így nem szabad a sorsnak
  2    2|           együtt fel vannak jegyezve.~Magam csak a hátulsó szobára emlékszem,
  3    2|             kis Esztikémet iparkodtam magam elibe állítani, de tudja
  4    2|             ismét a vén Deborát látom magam előtt! Éjféltájban a környék
  5    2|        öcsémuram, szép is voltam én a magam idejében. Meleg tejben mosdottam
  6    2|               a pokolra kandidált! Én magam legjobban rajta leszek,
  7    2|          ajtót éppen nyitnám s húznám magam felé: valaki éppen akkor
  8    2|          akárki más lenni, csak saját magam nem.~– Hát öcsém, – kérdé
  9    2|             rágyújtottam és füstöltem magam körül jobbra-balra.~– De
 10    2|               dologból.~Mit tehettem? Magam jóvoltáért megígértem, hogy
 11    2|       elhallgatott; hanem akkor meg a magam fütyülése miatt nem alhattam,
 12    2|   gratulációval fogadtak, hogy szinte magam is elijedtem.~– Hanem ’szen
 13    2|       dörzsölé arcát.~– Már majd csak magam megyek hát be azért a nádméztartóért, –
 14    3|           mozdult.~Én szépen meghúzám magam egy lóca végén, fél szemmel
 15    3|            gyűlöletem örökéletének én magam maradok.~Ó mennyit vétettem
 16    3|         sírvirág. És ezt is én tevém. Magam vettem el magamtól mindent.~
 17    4|              ez ötlik eszembe, mindég magam körül látom a végtelen havas
 18    6|               Drumfield fényesnek, én magam homályosnak.~Az öreg maláj
 19    6|               ősz volna, mint az öné, magam is neki mernék indulni;
 20    6|              üdvözölve elnyargalt.~Én magam is nemsokára elindulék az
 21    6|         veszett, – felelé egyik. – Én magam láttam, mint szúrták fel
 22    6|     csapatomat őrhelyeire elrendezve, magam egy szolgám kiséretében
 23    6|            Davidson, Drumfield és én. Magam is meg voltam sebesítve.
 24    9|             Tsong-Nu szavait.~– Im én magam megyek a példával elő! –
 25   10|            lennék mind a két lábamra, magam mennék neki, s elhoznám
 26   10|              maga?~– Nincs testvérem, magam vagyok, – viszonzá az úrfi,
 27   11|             emberről, hogy valami. Én magam ugyan inkognitó akarok lakni
 28   11|              fut a tisztelkedők elől. Magam is alig várom, hogy szabaduljak
 29   11|              azt is keresztüláztatta.~Magam csak jól el lettem volna
 30   11|               eső elől a födözet alá; magam csak megmutatom, gondolám,
 31   11|            beszegődöm, esztendő múlva magam nyitok korcsmát, tudom a
 32   11|         tengerbe. Majd utána ugrottam magam is.~Egy perc múlva senki
 33   11|          csupor minden hegyibem hull, magam pedig gurulok az ágy alá.~
 34   11|               vacsorál. Ezt megértve, magam is iparkodtam az első harangszóra,
 35   11|      galléromat megragadva, azt hivé, magam is benne vagyok, s csak
 36   11|         varrok, fehérneműt mosok, azt magam kimángorlom, s ha látnál
 37   11|          álmomban. Csak akkor álmodom magam haza s ha ilyenkor fölébredek,
 38   11|           kibecsültessek a telkéből s magam ura lehessek valahol. Kurcz
 39   11|          lakni! Már akkor csak inkább magam építek egyet; hol van üres
 40   11|         magamat olyan országban, ahol magam vagyok a legokosabb ember;
 41   11|        krokodilust fogott, mert akkor magam mehetnék aztán a korsóval
 42   11|      gyöngytyúkom, azokat minden este magam hajtottam fel a padlásra.
 43   11|               hallok a lovaim között, magam fölkelek, kimegyek az ólba,
 44   11|            mit tennem, mint elszánnom magam a legvégsőre, kifeszíték
 45   17|               megrögzeni?~– Hiszen én magam is sajnálom, a menyecske
 46   17|          tizennégy arató van odakinn, magam a tizenötödik, főzess számunkra
 47   17|          beteg a kocsisa?~– De bizony magam vagyok most a kocsis.~–
 48   17|            haragomban aztán nekiadtam magam az italnak, elhagytam a
 49   17|          földem a másik után ment el; magam is elrongyosodtam; nem csuda,
 50   18|               Nekem mondod? Hiszen én magam csináltam azt mind. Mit
 51   18|         vagyok.~– Már bizony pedig én magam szemeimmel láttam; egy vég
 52   21|          levágom a fejedet, ideteszem magam elé az asztalra, s úgy csókolom
 53   24|         áthíjjam? hehehe.~– Nem, majd magam megyek át hozzá.~– Hahaha.~
 54   24|        kellemetes tárgyról, amikbe én magam is halálosan beléjük vagyok
 55   24|             hogy nem tanácsolta, hogy magam is ide jőjjek lakni, hanem
 56   24|             zár.~– Nem szeretem, no. (Magam sem tudom, miért nem szeretem?
 57   24|             hat bolond közé jutottam, magam vagyok a hetedik, aki ezt
 58   24|            ketyegő lábas óra mellett, magam sem tudom én hogyan; ahol
 59   24|           szirénem, a másik meg saját magam, aki szerelmes vagyok bele.~
 60   24|           szónak: „őrült”, én az mind magam vagyok.~Egész nap csend
 61   24|            ágyam fölött; azt rendesen magam szoktam felhúzni, mikor
 62   24|             jön be hozzám.~Az ajtókat magam zárom be, a kulcsokat belülről
 63   24|      magyarázat nem ért semmit, ilyet magam is tudtam volna kigondolni.~
 64   24| megkísértettem, hogy alvónak tettetem magam. Hasztalan: amíg valósággal
 65   24|              vittem, hogy már egészen magam előtt tudom őt látni; amit
 66   24|               álmomban ott szoktam őt magam előtt látni. Azt mondják,
 67   24|      legegyenesebb út volt arra, hogy magam is kompániába álljak ezekkel
 68   26|           elhozatom én kegyelmednek a magam doktorát Kállóból. Engedje
 69   27|               sem fog követni, megyek magam, és elvégzem egyedül, amit
 70   27|   váltságdíjért, ha tetszik, elmegyek magam Váradra; nem is szükséges
 71   28|              elrémít.~– Azt elhiszem. Magam sem kételkedem benne. Tegye
 72   28|            pohár van az asztalon s én magam iszom elébb, elfelejtve,
 73   28|             hátha kém? titkos feladó? Magam fogok vele odamenni.~Maga
 74   28|         megnéztem a tükörben arcomat, magam sem ismertem magamra. Dúsgazdag
 75   28|            adag mákonnyal fűszerezve. Magam a keserűből ittam, utitársam
 76   28|               azon irtóztató perceket magam elé idézve.~A gyilkolás
 77   29|            drámai jelenetet, amelynek magam is tanúja voltam e históriai
 78   29|            makulányit teszek hozzá. A magam két szemével láttam, mikor
 79   29|         órakor minden kapu zárva van, magam megvizsgálom. A vigilátorokat
 80   29|               a kémény kitisztítva.~– Magam is azt gondolom. De vártam
 81   29|        eljárok minden éjjel hozzád, a magam mindennapi csókjáért.~–
 82   29|             oda hozzád, anélkül, hogy magam lemennék, megadod az ígért
 83   29|             de empirice mégis lehető. Magam láttam, hogy fényes nappal
 84   29|       lehettek olyan tudósok, mint én magam, aki ezen kérdéseket alkottam.
 85   29|      Lenyeltem a cédulát. Nem akartam magam látni, mit húztam, már most
 86   29|             be rózsám, gyere be! Csak magam vagyok idebe! Két cigány
 87   29|           cigány legény hegedül; Csak magam járom egyedül!” Pedig infámis
 88   29|     vígasztalástok. Menjetek haza. Én magam akarok sírni, bömbölni: „
 89   29|              ez azt meg, amit csak én magam tudtam a megboldogulton
 90   30|           emeletnek egyik szögletében magam helyezkedtem el családommal,
 91   30|          énekelni, zongorázni tanult, magam pedig bizottsági tag lettem
 92   30|             váltó összeget is: fogtam magam, beálltam a bank „hitelegyletébe”,
 93   30|              a buzája. Egyszer végre (magam is minden ismerősömnek rekommendáltam
 94   30|              már csak én vagyok hátra magam, mint a ház legszerencsétlenebb
 95   30|          Tantaluszról, Sziszifuszról, magam is olvastam az örök zsidót,
 96   30|            nem mentek végére, mint én magam.~Uram, még kinevettek érte,
 97   30|           egyébhez sem tudnék, mint a magam mesterségéhez? Hát nem értek-e
 98   30|               faluról, falura. Később magam próbáltam azt a mesterséget,
 99   30|               megbuktatom. Helyébe én magam fogok lépni olyan programmal,
100   31|               én magamnak feleséget a magam tetszésére.~Nagy felháborodást
101   31|                S amit ezenkívül látok magam előtt, az, hogy a bölcs
102   31|              Majd azt is megmondom én magam, a császár, s nem kérem
103   34|            már „pógár”-nak nem hagyom magam neveztetni! Inkább paraszt!~–
104   35|             fogja,azokat átadni?~– Én magam leszek az a Smitt Éliás.~–