Part

 1    2|            hogy mikor későn vetődött haza ebédelni, jól kimocskolták
 2    2|           Duna.~Ezt mondva, lódultam haza s mire hazaértem, azon vettem
 3    2|         addig egy szóval sem küldött haza, míg ki nem fogytam, s ekként
 4    2|              az ördögre, hogy vigyen haza, belódult s még aztán sokáig
 5    2|            az orvosságaimért.~Mentem haza. Készíték egy üvegbe szappanos
 6    4|              hóval, most nem találok haza, be kell várnom, míg ismét
 7    4|         védeni a hazát, hiszen övé a haza; a táblabíróság azt mondta:
 8    5|           hazádat? Temetkezni jöttél haza? Kerestél volna sírt magadnak
 9    5|             méltóknak lennetek. Most haza fogtok menni, mindenki hordja
10    5|           érteni szavainkat, s mikor haza mennek, elmondanák otthon,
11    7|              megbocsátom neki, eredj haza, és légy nyugodt.~S másodszor
12   10|              Az úrfi gyalog sétálván haza a temetőből, éppen akkorra
13   11|          velem. Délután későn jöttem haza, csöngetek, valamire volt
14   11|             Csak akkor álmodom magam haza s ha ilyenkor fölébredek,
15   11|          gondolataim viszik lelkemet haza, éjjel álmaim. Nem élünk,
16   11|            szíved van. Azért, hogy a haza szegény, ott kell-e azt
17   11|        idegen országban s koldusok a haza földén. Elég ugye, ha a
18   11|              támad is a világ! Eredj haza, s ha nem tudsz egyebet
19   11|         kérdi: – mért nem megyek hát haza?~– De már azt nem cselekszem, –
20   11|        lelkem meghajol! Nem tagadom, haza akarok menni én is, mert
21   11|              megrendül erre a szóra: haza! mert nem kell az élet,
22   12|        burkolta magát és futott, míg haza nem ért.~Jó, szelíd őrültnek
23   13|        lakosságnak, hogy kiki menjen haza a maga lakásába, s éjszakára
24   13|              történt, a céhek szépen haza oszladoztak, az erdőre kimenekült
25   13|            közeledett feléje.~– Mégy haza anyádhoz szopni, te fattyú! –
26   14|             itt nincs számukra többé haza; összeszedték amit szedhettek,
27   15|          alája tevé puha gúnyáját, s haza ment vele apja házához.~
28   15|               miket anyjának hordott haza. A környék csodabúvárnak
29   16|            hanem aztán mármost eredj haza!~A kisfiú hozzá volt szoktatva
30   16|            mondták neki, hogy menjen haza, szépen elindult haza.~Akkor
31   16|         menjen haza, szépen elindult haza.~Akkor pedig már este volt,
32   16|            szépségekből, ki-ki vitte haza, kisfiának, kisleányának –
33   16|              tudja, hogy hová menjen haza ilyen zord időben!~Ismét
34   17|              férjével, rögtön szalad haza az édesanyjához, amiért
35   17|             maguk sem tudták, miért?~Haza menvén Herczeg András uram
36   17|          kiment a mezőre, s nem jött haza hamarább, mint késő este.~
37   17|             jöttem én valaha ittasan haza a kocsmából? Panaszoltam
38   17|              már ez? Miért nem viszi haza a feleségét?~– Hiszen én
39   17|            szégyenszemre maga menjen haza.~– No csak bízza ezt rám
40   17|             várhatja, hogy az jőjjön haza; hanem menjen érte.~– Hiszen
41   17|           feledte, hajadonfővel ment haza.~Estefelé tehát Herczeg
42   17|             csak még egyszer szökjék haza a felesége, otthagyja békével.~
43   17|           már tizenkét óra, siessünk haza szaporán.~Jó lett volna
44   17|         egyik villát, s ügetett vele haza a városba.~Éppen csak egyszerre
45   17|          Juci szaladt rögtön, nem is haza, hanem apjához a hajóba;
46   17|           Máki uram az evezővel, míg haza érkeztek az éhes aratók
47   18|            főbíró urat a szesszióból haza kisérni mindig, s a vendégeket
48   18|        mindig kótyagos fővel szokott haza menni az igaz; meg, hogy
49   18|            nem panaszkodik, még csak haza sem szökik az anyjához soha.
50   19|              János mester későn tért haza a nagy szaladgálásból, mindenféle
51   19|        mindenféle kész munkákat vitt haza, kevés pénzecskét szedett
52   19|           mind itt vagytok, – szólt, haza érkezve kilencfejű családja
53   21|        köztársaságnak nevezni2 és a „haza” azt jelentette náluk, hogy „
54   21|            estére majd éhesen jönnek haza. Dúl Mihály uram is otthon
55   21|              és ne beszélj senkivel, haza pedig ne merj menni; a többit
56   21|               De fiam, csak eredj te haza szépen, s élj a feleségeddel
57   24|            eleven farkasokat hordott haza megkötözve s maga bebújt
58   25|               azzal csendesen mentek haza; senkisem üldözte őket;
59   27|        vezetője, ki csak nemrég jött haza Székelyhida alól. Vajon
60   27|         tették; Igyártó egyedül jött haza.~– Nem tették, mert féltek
61   27|              a vádlottról.~– És most haza mehet kegyelmed. Holnap
62   27|            börtönömet, amíg mindenki haza nem tér, s az éjszakai harangszónál
63   27|             temetőből, úgy kullogtak haza a férfiak a piacról e szomorú
64   27|             vagyok az a Szulali, aki haza jöttem török rabságból,
65   27|       kalappal, csattos cipővel jött haza, kis ujjában hordva mindazt,
66   27|          mindenről. Oszoljatok ti is haza s térjetek hajdani mesterségetekre
67   27|         mellett saját szekerén vigye haza a fogoly béget. Hiszen a
68   27|            az öcsémre! csak menjetek haza, – szólt; egy-egy arannyal
69   28|          utolsó garasa is elfogyott, haza nem mehet Párizsba; én tehát
70   28|              kosarastól; azt mondám, haza akarom vinni a feleségemnek,
71   29|             esetben sajátmagát küldé haza.~Felállt a székről, behúzta
72   29|        várhat már a professzor úrra; haza kell sietnie.~– Maradjon
73   29|            Nem lehet, kérem alássan. Haza kell mennem. A múltkor is
74   29|           embert tíz garasért hordok haza. Úgy segéljen.~A talyigás
75   29|         Tessék parancsolni!~– Menjen haza s feküdjék le.~– De kérem
76   29|             vígasztalástok. Menjetek haza. Én magam akarok sírni,
77   29|          riadó leánya!” Takarodjatok haza.~– No nézd, hogy kerget
78   29|            professzor jött volna már haza? Az lehetetlen! hisz csak
79   29|              Nyaviga úr, most menjen haza, és feküdjék le szépen,
80   29|            csak elébbvaló dolog lesz haza menni: meglátni, hogy mi
81   29|       kollégiumból éjszakára.~– Csak haza se megy éjszakára.~– Nem
82   30|               Ez már Amerikából jött haza; ott tanulta Chicagóban,
83   30|              én rendesen éhen mentem haza, s újra ebédeltem a kurtakocsmában
84   30|        szörnyen kisírt szemekkel jön haza a leányom; s otthon azon
85   30|         forintost.~Azzal aztán futok haza. Van már pénz a háznál!
86   30|        tárcájában? Rettegve kerültem haza, mikor aztán kifáradtam.
87   33|          urak, akik nyolc órakor már haza szoktak menni a kaszinóból,
88   33|           mindig éjfél után kerülnek haza.~– A kocsis koma meg azt
89   33|           Csak a feleségemhez viszem haza a pénzt.~A tíz forint foglaló
90   33|       otthagyják a favágást s mennek haza a fűrésszel meg a bakkal.
91   33|        rakták a hét nemest, s vitték haza a városba nagy muzsikaszóval.
92   34|           forintot sem tud letenni a haza oltárára, az már nem polgár,
93   34|         szolgálók éppen akkor hozták haza a péktől a kisült kenyereket.
94   34|        utazásból.~Mehetett volna már haza Kecskemétre, ha az útitársa
95   34|  poultry-hallban. Viheti a husbandot haza.~Pugonyi Están uram lisztté
96   35| kétségbeesett asszony rögtön utazott haza Budapestre. Nagy fájdalmára
97   35|    Öngyilkosságod hírére nőd azonnal haza fog sietni. Keresni fogja