Part

 1    2|       haragos forgattát! Hanem nekem többet át ne kastankodjál, mikor
 2    2|         egyszer bocsáss meg, és soha többet nem vétkezem ellened, nem
 3    3|           lehunyja és föl nem nyitja többet, hanem lefekszik örökké
 4    4|             szereplők nem keltek föl többet. Az utósó jelenetben mindnyájan
 5    5|          sohasem hallottak egymásról többet, – összekeveredtek a szomszéd
 6    5|       cserkesz hölgyek nem látták őt többet.~A sereghez visszatérve,
 7    5|          harcos férfiaknak, s mentől többet levernek onnan, annál több
 8    6|       sohasem fogok nőre gondolhatni többet, anélkül, hogy borzadás
 9   10|          terem, mint a gomba? Ne üss többet, majd én ütlek.~E szavakkal
10   10|         ajtót, hogy akarva sem tudta többet kinyitni.~Annyi bizonyos,
11   10|              szívéért szeretem, s az többet ér nekem a világ minden
12   10|             ami elmúlt, ami nem lesz többet, ha megúntátok ezeket a
13   10|   vánszorogtak, nem is tértek vissza többet, mielőtt szomjukat elolthatták
14   10|           hullott vad nem ugrott fel többet, ott maradt végig elnyúlva,
15   10|          foglaltak a bástyán, mindig többet többet, már a vexillum vissza
16   10|             a bástyán, mindig többet többet, már a vexillum vissza volt
17   11|           meg is teszem. Velem ugyan többet sem dibdáb ügyvéd uram,
18   11|             tudnod Ikariáról, máskor többet. Kifejlődésünk oly óriási
19   11|          múlva senki sem tudott róla többet, csupán engem lepett meg
20   11|     mereszték. Még ezt sem hallottam többet, még csak az van hátra,
21   11|       tartozik.~Egy szót sem szóltam többet, kifizettem a huszonöt dollárt,
22   11|             csupán azért, hogy annál többet beszéljek egyszerre.~A dátumról
23   11| összeházasítani.~Sietek, nem írhatok többet, az általános emberiség
24   11|             barátaival haragot tart?~Többet nem szólt. Eleget is mondott
25   11|          cselekszem, – mondék – soha többet! Ha eljöttem, megbántam
26   11|           vissza képpel sem fordulok többet, bárha itt volna is az özönvíz
27   12|              az ismeretlen menny. Én többet adhatok, miként te.~A szobrász
28   13|        Azontúl nem is volt rá gondja többet. A fiú megnőtt, megszakállosodott,
29   13|             hogy Gerzson nem fog már többet beszélni, s leereszkedőleg
30   14|             kínáltak a hegyek, s ami többet ér tejnél, vajnál, aranynál,
31   14|             járása, kelése mennyivel többet ért aranynál, ezüstnél;
32   14|              a rézpénz, tíz közülünk többet ér, mint amannak ezere.
33   15|             azután nem bírt fölkelni többet, mert ott rögtön bikává
34   15|          közé, ha akarna sem mehetne többet vissza a vizekbe.~Ámde amint
35   17|           szót „kozma” ki nem mondja többet; egy szolgája van, akit
36   17|     vasárnapig egymáshoz sem szóltak többet; e szent napon azonban nagy
37   17|              se lássa Juci leányomat többet. A kutyát is ráuszítjuk.~
38   18|              Komáromban ilyen dolgot többet!~Hanem mind ez a sok szép
39   18|       megverek vele, sohasem kívánja többet.~Borsos István uramnak nagy
40   18|              a pulykanyomos világban többet. Még a zsidóknak is olyan
41   19|             őtet látnám, ez ne lenne többet a háznál? No most megint
42   19|          kedvéért, hogy ne énekeljen többet gyermekeivel ide alant,
43   20|              a felhőkben él; és soha többet élő állat ezt a helyet nem
44   20|             nem fogja lakni, és soha többet fű ezt be nem lepi.~Pizarro
45   20|            Amarlija nem szólt azután többet, hanem megállt arccal a
46   21|            kelj fel már, nem bántlak többet; de aztán te se bántsd a
47   21|            van, meghalt, sohase lesz többet eleven.~– Oda is vagyunk
48   24|           egy pár folyosón, az aztán többet soha vissza ne találjon
49   24|         azután felgyógyult szépen, s többet nem vesződött semmiféle
50   24|            valaki az ajtóra kerülne. Többet én sem tudok. Arról, hogy
51   25|     beváltani.~– Ez is jó; de én még többet tettem. Ez a magyar és oláh
52   25|               hogy őt be ne eresszük többet.~A kilencvenkilenc menyasszony
53   26|              Nem megyünk mi innen el többet, uram.~Tallóssy még tréfának
54   27|           vagy őt itthagyja, és soha többet híre ne legyen e város kapuin
55   27|             ha kevesebben vannak is, többet levágnak az ellenségből,
56   27|          fekszi meg a gyomrát?~– Sőt többet mondok! – szólt a humanissime,
57   27|         látják ők azokat a deszkákat többet, mert azt a deák mind feltüzeli,
58   27|         gondolta volna: „talán mégis többet érne, ha ez a ház most is
59   27|           kard soha egész nem leszen többet! Én nem állok akarata ellen.
60   27|             Ormándy nem hagyott neki többet beszélni.~– Minthogy pedig
61   27|             innen ki nem lehet menni többet! Az ablakokon erős keresztvasak,
62   27|              a háznál.~És azután még többet is megtudott.~Vince úrfi,
63   27|              regéinek.~És azután még többet is hallott Szulali, amitől
64   27|          dolgában.~Nem beszélt tehát többet Asszán basának, hanem megharagudott
65   27|             neki senkinek sem szólni többet a debreceni kastélyról,
66   27|              Jól van, alkudjunk meg. Többet ígérek. Ha kész vagy velem
67   27|       magatok előtt: én nem húzom ki többet a kardot. Sem Isten, sem
68   27|             Nem küzdünk egymás ellen többet.~Azzal megcsókolá az ifjú
69   27|          vissza nem fogok tántorodni többet, s most két nap alatt harmadszor
70   27|          háza, raktára itt marad, az többet ér ezernégyszáz aranynál;
71   28|        szemei tele voltak könnyel.~– Többet nem kérdeztem azután tőle.
72   28|             én vissza se mentem vele többet, hanem a legelső borbélyműhelyben
73   29|          hogy soha hírét sem hallják többet.~Egészen más, ha egy olyan
74   29|            mindenki alszik a háznál, többet anekdotáztak, mint énekeltek.~–
75   29|            pedig szerzett, akkor már többet tud, mint az a külföldi
76   29|            szépen, aztán majd holnap többet beszéljünk erről a dologról.~–
77   29|                Csitt! Silentium! Még többet is fog énekelni!”~A lunátikus
78   29|             hogy a húgomra nem veted többet a szemedet.~– Nem értettem,
79   29|             Az nem iszik soha.~– Nem többet a soknál.~– Nem jár ki a
80   29|            adni?~– Éppen azért, hogy többet meg ne gyalázzon. Ha magának
81   29|          Nyaviga, eltakarodj innen s többet be ne tedd a lábadat ezen
82   29|              a szót a megdicsőült, s többet vissza se adta neki; hanem
83   29|                 Aztán te se járj ide többet a padlásablakon keresztül.
84   29|     nagytiszteletű úr s dehogy szólt többet.~1875~
85   30|          kifujta a szél. Fel se jött többet Pestre. Irtam neki, hogyhát
86   30|      könyveket, s azt mondja, hogy ő többet nem megy a képezdébe.~„Ki
87   30|      egy-egyre. Hanem ütlegből annál többet kaptam. Megvert mindennap
88   30|              ugye nem téveszti össze többet a cukros dobozt a gyufás
89   31|           mind összevéve nem tesz ki többet egy közönséges, jól kihízott
90   32|             buckatetőre feljutottam, többet jártam a tenyeremen, térdemen,
91   32|            fejét, hogy annak nem fáj többet a foga. Most is ott van
92   34|            élni: senki se költsön el többet, mint amennyi pénz a zsebében
93   34|         Pugonyi Están uram nem szólt többet. Elővette a tajtékpipáját,