Part

 1    2|           nem adtam volna a kínai császár legszebb sipkájáért… nem
 2    9|          földén dobogtak. Ekkor a császár, Kao-Ti összegyűjté seregeit;
 3    9|   szomszéd hegyeket, körülfogva a császár táborát.~A megszámlálhatlan
 4    9|      Történt azonban, hogy Kao-Ti császár meghalálozván, legidősebb
 5    9|   harácsot átvenni, mit a meghalt császár mandarinjai eleve nagy gondosan
 6    9|      elsápadva hullottak térdre a császár előtt, könyörögve, hogy
 7    9|        ekkor ezt is megégetteté a császár s az asztagokat felgyujtatta,
 8    9|   piacokon s a városok kapuiban a császár rettenetes esküjét, melyben
 9    9|          általános romlás alatt a császár lábai elé rogyott s szépsége
10    9|         bölcsek fejet hajtottak a császár előtt és nem mertek szólni.~
11    9|       lehete végét látni.~Amint a császár bölcsei e roppant sokaságot
12    9|    megesett rajta s egy közülök a császár elé lépett, magát milliókért
13    9|      ellentmonda néki.~– Hatalmas császár, minden népeknek parancsolója,
14    9|          odább mentek.~A hatalmas császár nem kapott ott egyebet,
15    9|      maradtak mögöttük, egyedül a császár s válogatott kísérete érhetett
16   10|     összegyűjté légióit az akkori császár, Valerian, átkelt az Eufráton,
17   10|          felöltözteté az elfogott császár bíborpalástjába, s kikiáltatá
18   10|        légiók által, míg az igazi császár, a szerencsétlen Valerián,
19   10|   szenátus, melynek soraiba egyik császár kéjenceit nevezte ki, másik
20   10|           Zenóbia előtt, Claudius császár által küldve, kinek szónoka
21   10|        kelet királynéja!~Claudius császár azon hízelgő izenettel tisztelé
22   10|                       12~Claudius császár nem tartá fenn a birodalom
23   10|    csoportok ijedelme, megnyitá a császár előtt kapuit.~Tiana bezárta
24   10|   jutalmat fogsz kapni, – mondá a császár az árulónak, s válogatott
25   10|     percben hódolattal borultak a császár lábaihoz, ugyanazon kardot,
26   10|           a kitűzött jutalomért a császár elé lépett.~– Ó, még nem
27   10|           katona izmosabb volt, a császár ügyesebb, míg amaz óriási
28   10|      midőn egyszerre eleresztve a császár kezeit, fejét sebesen kiölté
29   10|   Hadrenden kívül bajtársa volt a császár katonáinak, a hadsor előtt
30   10|       egymás előtt hadsoraikat. A császár legelől állítá négy részre
31   10|        ormokra a harci lobogók.~A császár rögtön visszafordult, s
32   12|        volt tele, miket Heraclius császár hajóiból a szél a perzsa
33   27|        említi a krónika, mintha a császár és a nemzet harcolt volna
34   27|       fejedelmi trónon. Ferdinánd császár az öreg Bethlen Istvánt
35   27| közönségével, hogy miután a római császár ő felségével többé hadat
36   27|     esküdtek egyszerre mind a két császár ellen?~– Úgy segéljen, uram.~–
37   27|       idén nem lesz háború. A két császár ki van békülve örök időkre,
38   27|       között járnak; az egyiket a császár, a másikat a szultán, a
39   27|         cselfogásokkal mind a két császár seregei között olyan összekoccanást
40   27|       nekik bevallani, hogy a két császár összeveszésére esküdtek,
41   27|    megbízó fermánt kaptam a római császár által elfoglalt vidékek
42   31|    leaotungi emberkék~Csia Csingi császár tizenhét esztendős volt,
43   31|       életrevaló fiú volt – kínai császár létére.~Azt mondá:~– A hónap
44   31|           seregleni Nankingban.~A császár elhatározásának semmiképp
45   31|      Csingi császárt Nankingba. A császár legközvetlenebb kíséretét
46   31|      osztálybeliek gondoskodnak a császár testi szükségeiről, ruházatáról;
47   31|           magát, mivelhogy neki a császár megszólítására közvetlenül
48   31|           felírta selyempapírra a császár kérdését, azt átadta a főpapnak;
49   31|          van, – mondá Csia Csingi császár. – Olyan okos vagyok, mint
50   31|     tovább.~A Nioma pagodájából a császár egész kíséretével átvonult
51   31|   élethíven kifestve színekkel.~A császár végignézte valamennyit.~
52   31|      szobra ez itten? – kérdezé a császár a főpaptól.~Ismét a tolmácsoló
53   31|       választ nyerte a főpaptól a császár.~– Azt én voltaképpen meg
54   31|       használta. Azért is Ani Lui császár idejében azt a forrást beboltoztatták
55   31|    mandarin.~– A nagyapád Ani Lui császár azon időben nagyon el volt
56   31|           Mikor pedig az apád Xio császár uralkodásra került, ő rögtön
57   31|    történt semmi? – kérdé az ifjú császár haraggal. – Hát a mandarinok,
58   31|       büszkén fölemelte a fejét a császár előtt, s tenyerét a mellére
59   31|         holdnak öccse, dicsőséges császár! Aki egy szavaddal ölhetsz
60   31|           Miként nagyapád Ani Lui császár egy szavára ötszáz tudós
61   31|          mondás volt ez egy kínai császár ajkáról; de engedelmeskedni
62   31|           az alakot megpillantá a császár kísérete, egyszerre valamennyi
63   31| elfeledték, hogy ők Csiamkáják, a császár tolmácsai s otthagyták Csia
64   31|          száztíz éves ember, ifjú császár.~– Honnan veszed, hogy én
65   31|          veszed, hogy én vagyok a császár?~– Annak a veled jött mandarinnak
66   31|          még sohább; – de éppen a császár jelenlétében legeslegsohább!
67   31|   könyvekbe, meg a csillagokba.~A császár pedig szigorúan mondá a
68   31|      megfelelhetsz te magad, ifjú császár. Nem rémülnél-e el te magad
69   31|  emberekkel, hogy én, Csia Csingi császár kívánom őket palotámban
70   31|          is megmondom én magam, a császár, s nem kérem hozzá a te
71   31|           szólt:~– Ó, Csia Csingi császár. Bizonyára te vagy az egész
72   31|          az ég felé.~Amit a kínai császár megparancsol, annak némán
73   31|    mandarin súlyánál.~Csia Csingi császár azt rendelé, hogy az apró
74   31|        ledüledeztek, csak magát a császár pagodáját tartották épségben
75   31|          tolmácsoló Csiamkáják.~A császár intésére megnyílt a színpad
76   31|      meghajtá némán a zászlaját a császár előtt s aztán félreállt
77   31| szamárcsődör ostoba kis pofáját a császár felé fordítva, elkezdett
78   31|           zabolán s odafordítva a császár felé, kényszeríté a paripát
79   31|           térdhajtással bókolni a császár előtt.~Akkor aztán leszökött
80   31|           pedig büszkén megállt a császár előtt.~Volt neki oka büszkének
81   31| bizonyíták fiatal létét, amidőn a császár előtt meghajtá magát. Ez
82   31|      léptekkel járult Csia Csingi császár elé, követve a két kisebb
83   31|        tiltja az udvari etikett a császár jelenlétében a tetszésnyilvánítást.
84   31|       elhajtani az orr hegyéről a császár jelenlétében tiltják a szigorú
85   31|      pihegve állt a nagy hatalmas császár előtt, ki térden csúszott
86   31|           mondá Csia Csinginek:~– Császár, te legnagyobb vagy a nagyok
87   31|         nagyon megzavarja az ifjú császár kedélyét, sietett a sajátmaga
88   31|       apró tündér pedig ott ült a császár tenyerében, két karjával
89   31|         adhatok nektek? – kérdé a császár az alkirálytól.~– Semmit, –
90   31|         tízezer esztendő múlva.~A császár visszavitette az egész parányi
91   31|       csak álom volt.~Csia Csingi császár sohasem vett feleséget.~