Part

 1    1|         midőn őket távozni látja; de annyi bizonyos, hogy azóta senki
 2    2|          szegény a visegrádi várnál! Annyi bizonyos, hogy még akkor
 3    2|           nem akarom dicsérni, hanem annyi igaz, hogy boldogok és emellett
 4    3|             szégyellt sírni és magát annyi nép előtt oly szép drága
 5    5|              az elátkozott világban. Annyi unokafiú közül csak az egy
 6    5|             mit siratni. De senkinek annyi, mint Juditnak, a büszke
 7    6|            országban sem foglalkozik annyi ember a teozófiával, mint
 8    7|          legnagyobbakat megbuktatni, annyi áldozatot juttatott eszébe.
 9    9|       országára s ne semmisítsen meg annyi kincset.~Tsong-Nu rögtön
10    9|        ezüsttel megrakva, de ti száz annyi kincset fogtok zsákmányolni
11   10|    szerencsétlenség érte, hogy nincs annyi pénze, amennyivel a lábtyűjét
12   10|           sem tudta többet kinyitni.~Annyi bizonyos, hogy Birbuc diáknak
13   10|             az utcán megvirradni, ha annyi esze nem lett volna, hogy
14   10|             nem tudta vélni, mit jár annyi ifjú ember az ő boltjába,
15   10|         körül, csupán Birbucnak volt annyi esze, hogy elfusson egy
16   10|              volna.~Mincucka is tett annyi áldozatot ez ünnepély tiszteletére,
17   10|          rinocérosz roppant tetemét; annyi bátorságot vett magának,
18   10|             ahány palmírai esett el, annyi római halt meg érte. Végre
19   11|       szegődik; – csekélység biz az, annyi fizetésem nekem is volt
20   11|         minden kül megtámadás ellen.~Annyi igaz, hogy ide ugyan ágyúval
21   11|          kikötőket képzeljek, ha még annyi szemem lett volna is, mind
22   11|            ami van; kapsz földet, de annyi az erdő rajta, hogy nem
23   11|              valami ólat, s az éppen annyi pénzembe került, mintha
24   11|               de még akkor is maradt annyi ideje, hogy egyik lábamat
25   11|          ellenfeleinek, kivel egykor annyi kellemetlen összeütközése
26   12|               csupán egyszer, csupán annyi ideig, ameddig egy hosszú
27   12|         kopasz Barbud, kinek arcképe annyi alakban látható a palota
28   13|           véres alakok, kikről éppen annyi nevetségest tudott regélni
29   13|             Azért ruháztam én reátok annyi bölcsességet és tudományt,
30   14|            nagy örömmel, s egyszerre annyi kard emelkedett az égre,
31   16|             ő ismét az utcán maradt.~Annyi ablak ki volt világítva,
32   17|           verseket lehetett olvasni.~Annyi bizonyos, hogy tetszésre
33   17|              is kellett egy keveset; annyi minden mondanivalójuk volt
34   17|              De András gazdának volt annyi esze, hogy nem jött elő,
35   18|             nincs az egész országban annyi selyem, amennyi oda elég
36   19|              sem gyermeke, hanem van annyi pénze, hogy maga sem tudja,
37   20|             fehérbőrűek által, talán annyi ezer most.~Az is silány,
38   21|      birtokát, csak így tarthatá meg annyi viszontagság közepette az
39   21|              ez áll esküvés helyett, annyi mintha török mód szerint
40   22|           fejedelmeink ellátták őket annyi szabadalommal, hogy sokkal
41   22|     Esztergomban a görög piacon, sem annyi igazgyöngyöt egy rakáson
42   22|            amaz már kifejlett rózsa; annyi különféle nemzet különfajú
43   22|         lehet csak vele beszélni; de annyi tárgyat dalra még sem szolgáltatott
44   22|             nagy sírás Esztergomban; annyi szép fiatalember úgy el
45   22|             férfiakkal és ahány fej, annyi dárda látszott ki a tömegből.~
46   22|         világot, de az egész világon annyi drágát nem foglaltál, mint
47   23|              mi lehet ez az asszony? annyi bizonyos, hogy nem közönséges
48   24|         Isten, adj rá áldást.”~Hanem annyi kereskedővér mégis csorgott
49   24|           Kegyednek is elmondta már? Annyi testvért sem ölt biz az,
50   24|             Nem tudom honnan jön, de annyi bizonyos, hogy azzal a nevetséges
51   24|       váltotta ki. Egyedül én voltam annyi között az egyetlen ember,
52   24|         idegen kézbe kerül, ki felel annyi elveszett lélekért?~– Igaza
53   25|       Fogadok is ellene, ha kívánod, annyi aranyban, amennyi egy oláh
54   27|            ellenséget? Úgy segéljen, annyi a zászlójuk, mint egy tatár
55   27|          timár-céh.” Mit csinálok én annyi becsületes emberrel? két
56   27|            kevésbé ez egyszerű csel, annyi mindenesetre el lesz általa
57   27|              interpellációt, melyben annyi igazság volt, hogy Igyártót
58   27|             is üdvös.~Azonban ha még annyi tilalomfával lett volna
59   27|            vezér Keresztszegi, kiről annyi kalandos mondát regélnek
60   27|           nehogy csúfra maradjak itt annyi nép előtt az utcán; mert
61   27|           lehetett az ő helyzetében, annyi furfangos magyar, török
62   27|             menyecskéről nem tudott. Annyi bizonyos, hogy férje az
63   27|            hogy itt jó keresete van. Annyi aranyat, ezüstöt vesz be
64   27|            elhagyjam társainkat, kik annyi veszedelemben híven követtek,
65   28|              kedves Larisse, hogy én annyi cselszövényt szőttem, fontam;
66   28|         gúnydalt, mely amennyi vért, annyi sárt dobál a lengyelekre.
67   28|              akinek még fiatal élete annyi reményt igér; akiből még
68   29|      lehessen, hogy ne kelljen télen annyi kályhát fűteni; vendégeket
69   29|            fej nem jóban töri magát, annyi bizonyos. Hogy az ott nem
70   29|                 Tehát kérem alássan, annyi van a dologban, hogy – izé.~–
71   29|         tették, s harangoztattak rá.~Annyi emberséget azonban tegyen
72   30|      képviselő titkárja; pénze pedig annyi, hogy az ablakon folyt volna
73   30|             classis földje van neki, annyi ezer hold, hogy ha nekem
74   30|             ezer hold, hogy ha nekem annyi volna, már tavaly akasztottam
75   30|       feleségemnek. Inkább felvettem annyi pénzt az uzsorástól száz
76   30| Fröbelkertésznek, iskolavizitálónak; annyi volt a dolgom, hogy azt
77   30|               Az egész uraságom csak annyi különbséget csinált benne,
78   30|            töténet; de hárman együtt annyi talpalásnak, kőhengerítésnek
79   30|             két hét is. Öt forintból annyi ideig ki nem futja. Szeget
80   30|              Hatszáz forint! Hisz ez annyi pénz, hogy azt el se lehet
81   30|    Hivatalról persze szó sincs, hisz annyi most a hivatalkereső Pesten,
82   30|    Mindennapra ötven krajcár. Akinek annyi van, az nem megy koldulni.
83   30|       tudománya. Mert, hogy elérjük, annyi bizonyos. Csak türelem kell
84   30|         ismét a vágóasztalt, amelyen annyi szép nótát lemuzsikált hajdan
85   31|      türelmét.~– Ne darálj már nekem annyi minden badarságot össze;
86   34|            beszél, mikor van magának annyi helyes esze, hogy úri módon
87   34|              is van. Hiszen prókátor annyi van már a világon, hogy
88   34|     kecskeméti leánynak hétköznap is annyi esze van, mint vasárnap,
89   34|              utazásról.~Azóta elmúlt annyi esztendő, amennyi szükséges,
90   35|   keletkezett fescenninákból, ahány, annyi szerelmi kaland; ha jókedvében