Part

 1    2|          próbáljuk meg, hát énbelőlem milyen inszurgens lett volna? vitézül
 2    2|            akarta.~Ekkor láttam, hogy milyen szépek a fekete szemek,
 3    2|             már végeztem.~– Végezett! Milyen korán. Hát micsoda?~– Szemorvos
 4    2|              adtak volna… Uram Isten, milyen szép gondolat volt tőled
 5    3|                Fehér arc, sötét szív.~Milyen fehér az ember arca, milyen
 6    3|           Milyen fehér az ember arca, milyen fekete az ember szíve.~Az
 7    3|            fáklyával, faragnak.~Pedig milyen vidám volt különben. Ha
 8    3|              láttam halottan feküdni. Milyen mosolygó volt rajt a halál
 9    3|           kölcsönvett lelki erejükben milyen elbízottak. Koldusok most,
10    4|          összefőzve. Nem is képzeled, milyen angyali eledel? rá egy pohár
11    4|                  Hát a tudós társaság milyen szemekkel nézi mindezeket?~–
12    8|             igen megörüle, gondolván, milyen jól fog ő mulatni e messze
13   10|               s otthon elmondja, hogy milyen derék, becsületes testvére
14   10|               Ha tudta volna, hogy ez milyen széppé teszi. Úgy hiszem,
15   10|             lelked látott jobbat. Hát milyen kell?~– Hát nem érti? papramorgó
16   11|    leghamisabb pátosszal mondja, hogy milyen önkénytelen rájár a szája
17   11|               Nem érezni! nem érezni! Milyen boldogság volna ez, ha lehetne.
18   11|             magyarok is? Képzelheted, milyen inzultus volna reám nézve,
19   11|            alig tudtam előle elfutni. Milyen hal lehetett az?~Nem mondtam
20   11|             azon törném fejemet, hogy milyen jól van az elrendelve, hogy
21   13|              áhítatosan… „Ó, Istenem, milyen gyönyörű! – sóhajt, nem
22   13|              bámult el egymáson, hogy milyen bolondot cselekvének?~Másnap
23   17|             azért a szép fehér bőrért milyen nagy kár lenne, ha a nap
24   17|             volt a baja, hogy odahaza milyen szép kilátás van az ablakból
25   17|          történik, még azt is, hogy ő milyen formán horkol, mikor alszik.~
26   17|              a menyecske – nézze csak milyen szép cirkász-keszkenőt hozott,
27   17|             illett. Képzelhetni, hogy milyen nagyot lehet ütni egy cirkász-keszkenővel.~
28   18|           nagyon meg kell róla tudni, milyen volt? hogyan volt?~No ugyan
29   18|               hogy installáció.~Jajh, milyen pompa volt az, milyen fényesség
30   18|           Jajh, milyen pompa volt az, milyen fényesség az egész városban;
31   18|             látta kend, hogy a zsidók milyen diadalkaput csinálnak a
32   20|              egy későbbi kor számára, milyen szép gonddal és dicséretes
33   20|             az arany úton és útfélen, milyen szépek ottan, és milyen
34   20|               milyen szépek ottan, és milyen szelídek a hölgyek.~E naptól
35   21|       rázkódott egy kicsit tőle: „juj milyen rossz, hogy ihatják azok
36   21|              emberek, már látom, hogy milyen szépen megcsaltok ti engemet
37   22|               s én sem vetem szemére, milyen ellenségünk volt akkor.
38   22|              ti a legszebbek vagytok, milyen lehet még a rútja, aki odahaza
39   23|               sem kell, hogy diadalom milyen tökéletes volt; minden operngucker
40   23|           csak igérik egymásnak, hogy milyen szerelmesek fognak majd
41   24|               a gazdasági felszerelés milyen állapotban van?~– Tessék
42   24|             gyermekes öröm futott el; milyen mulatságos lehet az: az
43   24|              él, és azon töprenkedik, milyen különös az, hogy valaki
44   24|           meghalt s azon gondolkozik, milyen különös az, hogy valaki
45   24|               az jutott eszembe, hogy milyen jó volna, ha most szobámban
46   25|               aki nem hitte azt, hogy milyen halálos csípése van ennek
47   25|              nőén, aki már halva van? Milyen szép fehér, átlátszó! Lassan
48   25|              alá, majd megtudod, hogy milyen a vas sülve?”~A piszoknép
49   27|            kántusokat, s láttam, hogy milyen nagy hiányosság van rajtuk
50   27|           emlegette, hogy ő külföldön milyen csudálatos úton-módon látta,
51   27|            vigyázzon jobban, mert íme milyen könnyen megtörténhetik,
52   28|              arcát, mialatt az evett. Milyen mohón, milyen gondolat nélkül
53   28|               az evett. Milyen mohón, milyen gondolat nélkül falt, mintha
54   29|             két asszony közösen.~Hogy milyen kifogyhatatlan török-montenegrói
55   29|                talán tanyát is, s oda milyen jó volna délutánonkint kitalyigázni.
56   29|               hogy meg kellene lesni, milyen lehet egy szép kisasszony,
57   29|              mondtam rá, hogy – nini, milyen nagy pók mászik a professzor
58   29|                Szegény asszony! pedig milyen jó asszony volt, ha az ajtóhoz
59   29|                Szegény professzor úr! milyen nagyon meglesz szomorodva!
60   29|              beszélt és énekelt, hogy milyen hiábavalóság minden földi
61   29|      mindenünk por és hamu, s hogy ez milyen jól van így rendelve; különösen
62   29|          hallhatá a tűzi lármát, hogy milyen nagy égés van a szomszédban!
63   29|                Pszt. Most megáll. Ni, milyen fehér a képe! (Persze, hogy
64   30|              a Dunába. Az úrnak pedig milyen szép macskaprémes kabátja
65   30|        sárgabarackfák voltak benne! S milyen gyönyörű nagy bécsi szederfa.
66   30|             is le volt pingálva, hogy milyen lesz tíz esztendő múlva!
67   30|              pompánk. Aki látja, hogy milyen fényesen temetnek el bennünket,
68   30|              tanulta Chicagóban, hogy milyen hamar támadnak a városok
69   30|             hogy le tudjam írni, hogy milyen szép volt, de nem esem túlzásba,
70   30|              küldje a nyakamra. Aztán milyen bútorzata volt! Barátom,
71   30| eldicsekedhessem a feleségemnek, hogy milyen pompás vendégségről jövök.
72   30|             pálya dicsőségéről s hogy milyen fényes jövendő várna azon
73   30|           olyan csunyákat tanított.”~„Milyen csunyákat, te?”~„Szégyenlem
74   30|             Van már pénz a háznál! De milyen pénz? Az első öt forintos,
75   30|              elosztják tizenegy felé, milyen nagy porció jut abból egy-egyre.
76   30|           sátoros ünnepen tudtam meg, milyen íze van a húsnak? mikor
77   30|             is akartam megtudni, hogy milyen az íze? hátha megszerettem
78   30|           azon kezdi, hogy megdicsér, milyen szorgalmas, pontos, értelmes
79   30|              majd megmutatom én, hogy milyen okos dolgok fognak abba
80   33|                Hisz ez a kocsis koma!~Milyen véletlen, hogy a harmadik
81   34|          ilyen kevés hatáskör jutott, milyen nagy elszigeteltségben kellett
82   34|      juhászbojtár volt Lábán uramnál, milyen furfangosan tudott tarka
83   34|           vadszilvafákat s esztendőre milyen pompás őszibarackok meg
84   34|               tarka egeret fogott. De milyen egeret?~Están úrnak egész
85   34|          fogja, hogy az ő szomszédura milyen hatalmas szónoklatokat tart
86   34|     szónoklatokat tart az angoloknak! Milyen becsületben részesül közöttük.
87   35|     télikabátját levetette; elmondja, milyen volt: szilszkin galléros,
88   35|              hogy a fényképező mester milyen figyelemmel vizsgálja az