Part

 1   13|             hogy legyen belőle pap, professzor, királybíró, főkapitány
 2   13|            hogy valami ifjú ember a professzor urat keresve tévedjen Klárika
 3   13|           embernek bejárata a tudós professzor úrhoz, hanem kipróbált egyéniségeknek
 4   13|        utcán végig, míg Bórembukk a professzor nyakába ült fel s nevetséges
 5   29|            azon című Tóbiássy Mózes professzor urak. (Még akkor tanárok
 6   29|       ellentétei. Harangi filozófia professzor, még pedig a régi, embertől
 7   29|    filozófus; Tóbiássy pedig fizika professzor, hosszú szikár alak, a flegma
 8   29|       elkezdték a disputát. Harangi professzor úr, ha tűzbe jött, megállítá
 9   29|          felölteni, amidőn Tóbiássy professzor úrnak az a jó ötlete támadt,
10   29|      fogózik.~Az indítványt Harangi professzor úr részéről is helyeslőleg
11   29|             Nagytiszteletű Tóbiássy professzor úr emelteté azt a derék
12   29|              nagytiszteletű Harangi professzor úrhoz, s ekként kollégájának
13   29|     gondolta magában n. t. Tóbiássy professzor úr: ha már nekem van mindennapos
14   29|     napaasszonyt a házhoz.~Tóbiássy professzor úr özvegyasszonyt vett el
15   29|       nagytiszteletű tudós Bársonyi professzor úrnak hátramaradt özvegyét,
16   29|             azok a szőlők, amiket a professzor úr ajánlott neki, a professzor
17   29|      professzor úr ajánlott neki, a professzor úrnak meg nem kellettek
18   29|           ember? Házasulható ember. Professzor leányának minden diák kurizál,
19   29|          szegényt. Ellenben Harangi professzor úr éppen olyan hő pártolója
20   29|         mint napaasszonya. Tóbiássy professzor úr pedig nem bánta, akármi
21   29|            úr. – Lehet szerencsém a professzor úrhoz?~Mindig a professzor
22   29|          professzor úrhoz?~Mindig a professzor urat keresi és mindig olyankor,
23   29|           AZ ELTÉVEDT ÜTLEG~Harangi professzor úr azalatt jött nagy dühvel
24   29|             a taktust üsse.~Harangi professzor úrnak a markában volt egy
25   29|       mondta, hogy nem várhat már a professzor úrra; haza kell sietnie.~–
26   29|             háta fájt, mert Harangi professzor úr akkorát húzott rajta
27   29|            miatt. Különösen Harangi professzor úr, aki ugyan nem Nyaviga
28   29|             Én vagyok kérem alássan professzor úr, – szabódék siránkozó
29   29|           egyenes úton is bejárhat?~Professzor úr értette: a padláslyukon.
30   29|            az egész dolgot.~(Könnyű professzor uramnak, – gondolá magában
31   29|             nagytiszteletű Tóbiássy professzor is. Ami igen természetes.
32   29|             szállítójával. Tóbiássy professzor úr igen fösvény volt, s
33   29|         közül egy hegyeset köpött a professzor úr két csizmája közé, azzal
34   29|      Trifurcifer! – dörgött Harangi professzor úr, miután feleségét megcsókolta. –
35   29|           mint mi! – mondá Tóbiássy professzor úr. – Én hiszem, ő nem hiszi.~–
36   29|        hírével, – pattogott Harangi professzor úr. – Ezt a veszedelmet
37   29|            fizikus! – dicsérte őt a professzor élettárs.~– S ilyen filozófus! –
38   29|       filozófus! – mondta a második professzor.~És sorban valamennyien: „
39   29|             Ahán! – kiálta Tóbiássy professzor úr.~– Én azonban azt mondtam
40   29|            milyen nagy pók mászik a professzor úr kabátján!~– Hagyjon békét
41   29|         neked, – szólt most Harangi professzor úr örömmel.~– Kimegyek azonban.
42   29|             tudni, – mondá Tóbiássy professzor úr – hogy ki veszi meg az
43   29|            a mérges kérdést Harangi professzor úr intézte a bölcs Dánielhez.~
44   29|            le, – förmedt rá Harangi professzor úr. Szegény Nyaviga úr aztán,
45   29|         nagy vizeskancsót, hogyha a professzor úr vizitálni talál jönni,
46   29|      azoknak indokaiból.~Elég, ha a professzor úr értette.~Mikor egyedül
47   29|          nem ütött hátba.~– Szegény professzor úr! milyen nagyon meglesz
48   29|              Mert ha adnák pénzért,~Professzor most is élne.~Erről aztán
49   29|             tud, mint az a külföldi professzor, s inkább beáll prókátornak,
50   29|               vigasztalá őt Harangi professzor úr, utólérve a grádicson; –
51   29|            is futott az mind, diák, professzor, esperes, s otthagyta valamennyi
52   29|             viselte, amiért Harangi professzor dühös volt rá, hogy mit
53   29|            tetején járkál.~Tóbiássy professzor úr ugyan erre a hírre nagyot
54   29|           ugrott a székéről Harangi professzor úr erre a hírre.~– Hol a
55   29|            nem fogsz egyedül lenni.~Professzor úr nem engedte magát tovább
56   29|         hangzik a konyha ajtaján.~A professzor jött volna már haza? Az
57   29|          itthon felejt valamit.~– A professzor! – kiálta ijedten Nyaviga
58   29|             vele a padláson; mire a professzor betoppant, már hűlt helye
59   29|            Mehetnék ám; de bezárt a professzor úr, s elvitte a kulcsot.
60   29|             öreget?~– Elvitte biz a professzor a kulcsot.~– Hát már én
61   29|   jóindulattal kérte:~– Édes, drága professzor úr! Ne másszék fel arra
62   29|     ábrázatjáról a krétát, s mire a professzor úr hazakerült, már akkor
63   29|          ütést az ellenfélnek is.~A professzor úr pedig megismerte őt hátulról
64   29|       olyankor nappal van, amikor a professzor úr az utcán sétál.~– Te!
65   29|             lunátikus vagy?~– Hát a professzor úr az?~– Bomolj meg! Én
66   29|          ide?~– Jupiter omnipotens! Professzor úr becibál galléromnál fogva,
67   29|        Zsófi asszony.~– Vagy úgy? – Professzor úr kinyitotta a zárt a pinceajtón.
68   29|          vagy ember? – rivallt rá a professzor úr; türelmetlenül kopogtatva
69   29|       immortales! – hőkölt vissza a professzor úr. – Ne izéljen Nyaviga
70   29|           Ismerjen rám! Én vagyok a professzor! ez meg itt a feleségem.~–
71   29|            feleségem.~– Úgy? Maga a professzor, akit én meg akarok gyilkolni;
72   29|        asszony.~– Igazán? – monda a professzor úr, haragját lecsillapítva. –
73   29|             most mért haragszik rám professzor úr? Hiszen nemcsak én iszom
74   29|           is temetlek!~– Nem engem, professzor úr.~– Nem téged? Hát ki
75   29|           el! – rebegé megrémülve a professzor úr.~– Jaj! a napamasszony
76   29|          életretért; amikre Harangi professzor úr fejcsóválva mondá: hogy
77   29|       hárságyról. Ezt aztán Harangi professzor úr nagyon megrestelte.~–
78   29| próbaesztendőt – tevé hozzá Harangi professzor úr. – Amíg a törkölyösiek
79   29|     lunátikus? – skrupulózuskodék a professzor úr. – Mert ha fizikai szempontból
80   30|             Zsuzsikám, leányom?”~„A professzor.”~„Tán nem tudtad a leckédet