Part

 1    2|              meghosszabbodott képpel, otthon az apám jól megdögönyözött
 2    2|            pedig földetlen úr vagyok.~Otthon – mit volt mit tennem? Az
 3    2|             oly cifrák és rátartiak – otthon könyökig szurtosak, térdig
 4    2|           mozdulni nem tudott, mindig otthon kötött, s jaj volt neked,
 5    5|              sírhatott volna mindenki otthon is, halottja volt minden
 6    5|     megkérdeni tőle, mit csinálnak az otthon maradt rokonok? Boldogok-e?
 7    5|               haza mennek, elmondanák otthon, hogy az eltávozott testvérek
 8    5|             gondolt, hogy neki is van otthon édesanyja, akinek szavai
 9   10|        viselnie, ablakkal az oldalán; otthon kiásták a háza oldalát,
10   10|      visszamegy Hódmezővásárhelyre, s otthon elmondja, hogy milyen derék,
11   10|           tulajdon fia, Róma cézárja, otthon tűzhely és serpenyők között
12   10|         Aurelián fegyverhordozói, kik otthon a maguk országában mindegyik
13   11|               hajdúm libériáját, amit otthon felejtettem; legalább lássák
14   11|             magunkat, mint ki valamit otthon feledett, és nem merjük
15   11|         magunknak megvallani, hogy ez otthon feledett tárgy: – a szív.~
16   11|               mind úgy él itt, mintha otthon volna, hazájának nevezi
17   11|             irigylem annak sorsát, ki otthon a börtön levegőjét szívja.~
18   11|            itt elsorolt elementumokat otthon nézni sem tudtam, nemhogy
19   11|       foglalkozást teljesítem, mikben otthon a cselédek is válogatni
20   11|         csalódásomban, mintha most is otthon volnék, csendes ismerős
21   11|               napszámban dolgozik, de otthon a vicispán sem kap akkora
22   11|               pénzembe került, mintha otthon kőházat építtettem volna,
23   11|           alatt készen állt a házunk.~Otthon a béresek laktak ilyenben,
24   11|          kinek látása is gyűlölt volt otthon. Gondolj reá, mit tennék
25   11|              azokat ölelhetném, kiket otthon szerettem!~Ó, elveszett
26   11|           bogaraknak; egy napon, hogy otthon nem voltam, a fehér hangyák
27   11|              magyar nemzet? Nem tudsz otthon használni többé? Ha elvesztettél
28   11|               s eggyel többen vagytok otthon. De te földbirtokos is voltál;
29   11|             leány itt hervad miattam. Otthon jegyese van, otthon hazája
30   11|          miattam. Otthon jegyese van, otthon hazája van, kiket imád,
31   11|               mégis hazamennék, bárha otthon meg tövist teremne minden
32   13|               lássuk, hogy mindnyájan otthon vagynak, különben pedig,
33   14|              fejét, azután semmi baj. Otthon eldicsekedtek asszonyaiknak,
34   15|           mind a hármat szívből kérte otthon maradt édesanyja, hogy ne
35   17|              órához hozzá szokni, aki otthon muzsikáló órához volt szokva.~
36   17|             hamarább, mint késő este.~Otthon mondták neki a cselédek,
37   17|            addig sok makkot megsüthet otthon, amíg én érte megyek.~Férfi
38   17|           ürügy alatt heteket töltött otthon, s András gazdának oda kellett
39   20|             vadászfegyverekhez; a nők otthon ültek szépen, szőttek, fontak,
40   21| összetakarítani, amit az Isten adott.~Otthon csak a gazdasszonyok maradtak,
41   21|              haza. Dúl Mihály uram is otthon hagyta a feleségét, jól
42   22|             sem lehettek volna jobban otthon. Az ország nemessége itt
43   22|               kérdezte, ki mulattatja otthon feleségét, leányait? nem
44   24|            szinte elfelejtettem, hogy otthon vagyok.~Szerencsémre a dal
45   27|            excedálhatnék, bajoskodjék otthon a karcerrel és a pedellussal;
46   27|             becsületet már megtanulta otthon bíró uramnál; de a kocogtatásra
47   27|        beeresztik.~A bíró azután vagy otthon van, vagy nincs. Ha otthon
48   27|            otthon van, vagy nincs. Ha otthon van, a szénát, mint miről
49   27|            rejtekéből. Ha pedig nincs otthon, akkor ottmarad a szekér
50   27|          udvarára érve azt mondták az otthon lévő cselédek, hogy a bíró
51   27|             magamat beszéltetni, hogy otthon maradjak. Tegnap ismét hagytam
52   28|            azt a rumos palackot, mely otthon Párizsban még tele volt.
53   29|          takarékpénztárak nem voltak, otthon hevert aranyban és ezüstben,
54   29|           tárgy kiadni, a másik pedig otthon tartani való. Csakhogy a
55   29|          tartotta, hogy a pénz örökké otthon tartandó, mert ott van legjobb
56   29|               leány, amíg csak lehet, otthon tartandó; mert igen jó leány,
57   29|           múltkor is megloptak, mikor otthon nem voltam.~– Szegény Nyaviga
58   29|             asszony.~De még az ura is otthon.~– Hát a professzorra mit
59   29|      viszontszerelmét.~Nyaviga pajtás otthon volt már: a részegség utolsó
60   29|               rá, hogy mit jár – csak otthon is – komédiás ruhában! Hát
61   29|               az utcán hordja a kánya~Otthon kutyára bízva a hája.~Kedves
62   29|            Pedig jobban tenné, hogyha otthon vigyáz;~Mert míg gazda nélkül
63   30|               reggelfelé ebédeltem; s otthon hitték is, nem is, hogy
64   30|            hogy sohasem voltam nappal otthon: nem háborgattak vele. A
65   30|       szemekkel jön haza a leányom; s otthon azon kezdi, hogy levágja
66   30|                az aztán majd elmondja otthon a leányának. Hogy kinevettek
67   30|              mondta, hogy jobb is, ha otthon tartom a kisasszonyomat,
68   30|           hogy „ugyan kedves barátom, otthon felejtettem a tárcámat,
69   30|        adhatnál kölcsön tíz forintot? otthon feledtem a tárcámat, majd
70   30|       bolondot. Nappal meg nem birtam otthon maradni, mintha az lett
71   30|               s csak nem kérnek tőlem otthon több pénzt s én csak terített
72   30|              A Kóbinak akkor nem volt otthon a felesége, annál volt a
73   30|           hivatal meg nem csal. Amint otthon kikoptam az iskolából, felküldött
74   31|                mint Leaotungból, ahol otthon van. Eszerint olyan széles
75   33|                hogy mit cselekszenek? Otthon meghagyták a feleségeiknek,
76   34|              város, ahol minden ember otthon tartja az eszét. Senki sem
77   34|                  dünnyögé hazáig; még otthon sem tudta elfelejteni. A
78   34|           leány, mikor az anyja nincs otthon, csak az ablakban szokta