Part

 1    1|            Ez a hölgy volt Fájvirág, igaz nevén Quarrelson Mária.~
 2    2|        mieink szebbek.~– Tökéletesen igaz. Tehát ezen macskák át szoktak
 3    2|         akarom dicsérni, hanem annyi igaz, hogy boldogok és emellett
 4    2|              tovább a dologban; mert igaz ugyan, hogy mikor bementünk,
 5    3|       Mormogva magában~Így szól: nem igaz, nem igaz, nem igaz…~Szép
 6    3|              Így szól: nem igaz, nem igaz, nem igaz…~Szép Emma, mi
 7    3|              nem igaz, nem igaz, nem igaz…~Szép Emma, mi bánt?~Mért
 8    3|         örömeinek örül.~Pedig ez nem igaz.~Egy neve van e két szónak.
 9    4|            Írni csak azt szabad, ami igaz, következőleg poetizálni
10    6|              vén tüzértiszt.~– De az igaz, – szólalt meg egy vén katona
11    7|            amit mondtak ellene; – ha igaz volt, megbocsátom neki,
12   10|      asztalomon volt a revizió-ív.~– Igaz, hogy egy novellámnak azt
13   10|              ahonnan támad a nap is.~Igaz ugyan, hogy illendőbb volna
14   10|             fél kézzel megfojtani.~– Igaz, – szólt Herode, nevetve,
15   10|              volt a tisztalelkű; hol igaz mértékkel mértek a piacon;
16   11|  asszekuráltasd az életedet. Mert az igaz, hogy sok fürdőn voltam
17   11|              megtámadás ellen.~Annyi igaz, hogy ide ugyan ágyúval
18   17|              hajójában, mert amilyen igaz, hogy ő fél fejjel magasabb
19   17|          egyéb kormányosoknál, olyan igaz az is, hogy a Viktoria gloria
20   17|            petrencerúddal, pedig nem igaz, leitta magát, elesett,
21   18|          fővel szokott haza menni az igaz; meg, hogy feleségét rendesen
22   18|         rendesen megveregette, az is igaz; hanem egyéb hibáját azután
23   18|           belső ember, látszik, hogy igaz ember. No ha valaha baja
24   18|           korán reggel, mert amilyen igaz, hogy Galgó uram belső ember,
25   18|              uram belső ember, olyan igaz, hogy ha megkapom a pruszlikgallérját,
26   19|     szóbeszéd volt nála; János gazda igaz keresztyén ember volt, s
27   21|                 No te Mihály, már az igaz, hogy bolondul cselekedtél;
28   21|             Kegyelmes bíró uram, nem igaz.~– No csak ne sírj és ne
29   22|    hölgyekért tornát vívni, selymet, igaz gyöngyöt venni. – Hanem
30   23|             ember tudja, hogy az nem igaz szerelem, nem valódi szerelemféltés,
31   23|            igazi komédiát látunk. Az igaz, hogy száz frank egy páholy
32   24|         beesteledik, rossz az út.~Az igaz, hogy jól hajtott az ember;
33   24|             követett el.~– Tehát nem igaz, hogy testvérét megölte?~–
34   24|          énnekem erről egy szót sem. Igaz, hogy nem tanácsolta, hogy
35   24|              fogj ki az enyimen.”~Az igaz, hogy nehéz volt hozzáférni
36   24|       tagadhatatlan, mert hiszen oly igaz, hogy ez itt a kezemben
37   24|            mint papucs, mint amilyen igaz, hogy élek és nagyobb igazság
38   24|         bizonyítom neki, hogy ez nem igaz. Már én tapasztalom az ellenkezőt.~
39   25|             olyan sokba kerül nekem. Igaz, hogy a szultán Khaznéjéből
40   25|            hiszed, fogadsz rá, ahogy igaz lelkű emberhez illik.~–
41   27|              igazodott belőle, mi az igaz, mi a költemény.~Ha Szabolcs
42   27|             vesz részt a háborúban”. Igaz; de nem azért, mintha Debrecen
43   27|         harácsot meg a magyarnak is. Igaz, uram, hogy megvan e szomorú
44   27|              erről a helyről, ha nem igaz!~Ez volt a kegyelemdöfés
45   27|   boszorkányok játéka ez! de valóban igaz. Mire beesteledett, az az
46   27|              az egyre esküszik, hogy igaz.~– Akkor még őrült, csak
47   27|             útjára.~Pedig hát mindaz igaz volt az utolsó szóig, amit
48   28|         végig horkol. És ez mind nem igaz. Ő ébren van, figyel mindenkire,
49   29|            alatt kell elvérezni!” – „Igaz a!” – mondá e szóra a nép.
50   29|              Dudásné a nevem, ha nem igaz. Úgy áldjon meg az Isten,
51   29|             nagy volt, mint az első; igaz, hogy az udvarra nyílt;
52   29|          istenkísértő vagy.~– Az már igaz. Nem tudom, hogy hányan
53   29|              ment keresztül: ez mind igaz; de azért nem érdemelte
54   29|      megbántani nem akarom:~Csak ami igaz, azt én megmondom.~Kedves
55   29|              a hideg majd kileli,~Az igaz, hogy az éhkoppot nyeli.~
56   29|     valakinek, azt mondaná, hogy nem igaz; a kútnál lemosta az ábrázatjáról
57   29|             tartani idekívül?~Már az igaz, hogy mikor három asszony
58   30|          Ügyes gondolat volt, az már igaz! Hanem hát mindezt a jó
59   30|              mint a csigabiga.~No az igaz, hogy az első esztendőben
60   30|          hogy mindig gyűlésbe járok. Igaz biz az, hogy az eszmék tisztázása
61   30|           Karlsbad. Pénzbe került az igaz, de nem sajnáltam tőle,
62   30|              ha ráadná magát. Az már igaz, hogy biz az én Zsuzsikám
63   30|         olvastam az örök zsidót, ami igaz töténet; de hárman együtt
64   30|           tenni. És a többi.” – Való igaz, hogy ez mind szükséges
65   30|          tőle aludni éjszaka. Hiszen igaz is, hogy nem tudtam aludni.
66   30|         pálinkát nem kaptam meg: ami igaz is; mert szétfolyt az utcán;
67   30|        melyikünket eresszen szélnek? Igaz, hogy én szorgalmas vagyok,
68   30|       gyermeke; hogy eressze azt el? Igaz, hogyha én megyek el, majd
69   30|           Hadd maradjon itt a másik. Igaz, hogy az több hasznot tesz
70   31|          kezében tartott s aki mikor igaz volt, akkor is csak álom
71   34|          ebből a komisz körtéből.~Az igaz, hogy komisz egy gyümölcs
72   34|              Körtvély”-tó mellől. Az igaz szittya totya-körtébe francia
73   34| diktrum-daktrum, hanem mondok én egy igaz magyar szót a nemzetes úrnak,
74   35|     emlékezteti.~– Kinek adhatnám?~– Igaz, hogy az ilyen ajándéktól