Part

 1    1|               egymást, kinek számára a föld mérget terem, az ég üldöző
 2    1|             Lépéseik alatt dübörgött a föld, amint mindketten roppant
 3    1|       mennyországban?~S az ifjú, kit a föld túlsó oldaláról űzött ide
 4    1|                hallatszottak, mintha a föld mélyéből egy haldokló sóhajtana
 5    1|                 most pedig itt lakik a föld alatt; azon nyolc év alatt,
 6    3|          nőttek: oly buján, mint tán a föld virágai sarjazhattak, midőn
 7    3|             léptekkel, az ázott, mohos föld csúszott lábaim alatt, s
 8    3|              Minden állatnak megadja a föld, mire szüksége van; az embert
 9    3|          kisebb férgeket eltaposd, s a föld virágait letépd.~Mit adtál
10    3|           jobbágyok fölött uralkodik a föld ura, és minden földesúr
11    3|                előle a napvilágot. – A föld rabja a napnak. A nap az
12    3|              anyai keblen pihenni, – a föld kebelében, mikor sírba tesznek.
13    3|               atom körül, melynek neve föld, hanem e paránycseppet csóválja
14    3|               amint kihúztam belőle. A föld megitta véremet, s mikor
15    3|              pedig azt álmodám, hogy a föld megfagyott.~Meg volt rá
16    3|              És kietlen, puszta volt a föld minden határa. Az ember
17    3| felvilágosultnak nevezte magát a kerek föld népe.~Csak egyetlen ember
18    3|               megégessék, midőn az élő föld, teremtője „ne legyen” szavára,
19    3|         merevült.~Fehér, sápadt lett a föld körös-körül. A nap nem csalt
20    3|               az ég, tele volt hóval a föld. A vén ősz ember fehér haját
21    3|               csalatni. Nem vonzatni a föld felé semmi fájdalom súlyától.~
22    5|                alatt inogni látszott a föld.~Térdei olykor megtörtek
23    5|      lakházainkban, éltünk jobb fele a föld alá van téve. De még ez
24    6|     végigvonultak, azon a folton még a föld sem termett esztendőkig.~
25    6|                pihenni, midőn mintha a föld okádná ki, oly hirtelen
26    7|          vissza az ozmán hadseregek.~A föld leghatalmasabb királyai
27    9|             hajdan fegyveredet? Melyik föld, melyik nép nem látott még
28    9|     ostromlottak nagy árkokat fúrtak a föld alatt oda, honnan legerősebben
29    9|            városiak tűzaknákat ástak a föld alatt, azalatt ő a városukban
30    9|          lakókat házaikból, s eloltá a föld alá fúrt tűzaknákat.~Tsong-Nu
31    9|                állottak, lehordattak a föld színére, a kőhalmokat behordták
32   10|         tengereket, s köpd ki azokat a föld öt részeire, hogy haljon
33   10|              nagy világváros az ismert föld legvégső tartományait nevezte
34   10|            gyászok szelleme nem maradt föld alatt, s ha Rómában obeliszkokat
35   10|                a növényzet, a vizenyős föld kiölte az árnyékos fákat,
36   10|               E falakon belől gazdag a föld, kívül rajtok koldus és
37   10|              Velünk harcol az Isten, a föld és az idő.~A követ visszatért
38   10|          zavarodottan bomlanak szét, a föld maga ég a szétzavart sorok
39   10|                 a nap nem oly forró, a föld nem oly kopár, mint egyébkor.
40   10|            elleheli a roppant várost a föld színéről, a sokszínű paloták
41   11|    vándoroljatok ki.~Hisz mi az a hon? Föld, melyet másutt ingyen osztogatnak. –
42   11|         rézszinű ember és barom; hol a föld mindenki számára egyenlően
43   11|           tenger is szép látvány, de a föld mégis a legszolídabb tünemény.~
44   11|            mondván „megálljatok! szent föld, amelyre léptek, vetkőzzétek
45   11|          Ikariában is csak úgy terem a föld, ha az ember szánt-vet rajta,
46   11|                lelsz benne, onnan való föld ez! Onnan hoztam azt el…
47   11|                nyugodjék fejem – hazai föld alatt!…~
48   12|           évezredek múlva is örüljön a föld annak, ami volt és irigyelje
49   12|                szemébe? Tied az ismert föld, enyim az ismeretlen menny.
50   12|               Kosru király kedvedért a föld legutolsó végére elküld,
51   13|           minden csizmadiát eltörlök a föld színéről!~Ennél merészebb
52   14|                erdő, magától termett a föld, aranyat, ezüstöt kínáltak
53   15|             mintha a patak itt-amott a föld alá bújna s másutt ismét
54   15|              mint süllyed meg alatta a föld, mintha nem is föld volna
55   15|           alatta a föld, mintha nem is föld volna az, hanem csak egy
56   15|                 Amint feljött a hold a föld fölé, a hableány is megjelent
57   20|          hegyek közt? mint terem ott a föld mindent önkényt, hogy hever
58   20|                a veszély. A kén lege a föld felé húz, csak lassankint
59   22|               ékszereit elássuk a mély föld alá, senki se tudja meg
60   25|          eleven legyeket; mert amint a föld népe leégette Déznavárát,
61   28|           Larisse. Ez a vérrel itatott föld úgy szüli a nagy jellemeket,
62   28|           moraja, mely alatt rengett a föld. Én még mindig a földön
63   29|        keresték ez alatt mindenfelé.~– Föld nyelte el? víz nyelte el?
64   29|           nyugalom~Csendes éjjelébe,~A föld kebelébe~Közanyánk ölébe.~
65   30|              alól csak nem szökik el a föld. Primae classis földje van
66   30|               idén. Mert hát nagyon jó föld az, de az egyik esztendőben
67   30|                a közúti vaspályán, s a föld minden termékeiből egyedül
68   31|               lovaglásra használnak, a föld alatt termő gyümölcsökről,
69   31|               egész hosszú utat téve a föld alatt? – Azért, mert üldözi
70   31|              folyvást szaporodik, ez a föld nem lesz képes annak elég
71   31|                birodalomban” egy darab föld, amelyen boldog emberek
72   32|               hogy „mégis csak mozog a föld”. Ez itt egyre változtatja
73   32|             egyéb, mint hullámzó sárga föld, fehér levelű fák, szürke
74   32|             meg a timpó. Ezek a szikes föld otthonos lakói, itt-ott