Part

 1    2|          nagyanyja is bízvást lehetett, hisz vénebb volt szegény a visegrádi
 2    2|                 Egészen megfiatalodott. Hisz olyan, mint egy húszesztendős
 3    2|            voltam az én fiatal időmben. Hisz emlékezhetik rá édesatyja,
 4    2|                  Szent Gergely apostol! Hisz maga szürkehályogot kap.
 5    2|               ne féljen, míg engem lát, hisz azért vagyok én mellette,
 6    3|              fél, semmit nem remél, nem hisz és nem szeret, kinek semmi
 7    3|        pusztítának rajta. Ki semmit nem hisz, semmit nem remél, és senkitől
 8    3|                népség összerugdalta őt. Hisz ez volt a kivégzendőnek
 9    4|                  értek hozzá.~– Pompás! Hisz így még vendégeskedünk is.~
10    6|              elégedve állapotommal. „Ah hisz önnek semmi baja sincsen, –
11   10|              Dunába?~– Dehogy ugrottam, hisz ez is divat.~– Hát mit fogsz
12   11|               akkor … vándoroljatok ki.~Hisz mi az a hon? Föld, melyet
13   11|              kilyukasztotta az eget.~De hisz könnyű lesz azt befoltozni,
14   11|             ember! A szivattyúhoz.~– De hisz azt a vizet mind megihatod,
15   11|           fagyalbogyó! – mondék neki. – Hisz az indigó nem cserje s a
16   11|                körünkben tarthatjuk. Ó, hisz ő is magyar, ott, hol senki
17   12|            látom, – viszonzá az ifjú.~– Hisz arcod eltakartad.~– Lelkemmel
18   12|              szokás tisztelni tanított. Hisz nem első volt ő már akkor,
19   13|             maga is megijedt e szóra.~– Hisz én nem mondtam, hogy te
20   17|    elijesztgették attól a messzeségtől: hisz az a világ végén lakik,
21   17|             Herczeg András vissza. – De hisz addig sok makkot megsüthet
22   18|               hogy olyat csináljanak?~– Hisz a vármegye fundusán vannak,
23   18|         kötéllel? Ér is az valamit így, hisz ez száraz. Ezzel nem fáj
24   20|                mondott hazugságot soha, hisz az igazmondásért nem törték
25   20|            sereget, mint a polyvát. Ah, hisz ezek valóban démonok, kik
26   24|       egyebekről; azt nagyon csodálnám. Hisz ez az eladási feltételekkel
27   24|                 hátraestem a székemben: hisz ez a főfő bolond! – Hisz
28   24|                hisz ez a főfő bolond! – Hisz én így hat bolond közé jutottam,
29   24|                  mint az előttvaló nap.~Hisz én nem vagyok rászedve,
30   24|            jobban üssön! no még jobban! hisz ez nem is fáj, mit ér azzal
31   24|            magamhoz térni a bámulattól. Hisz ez az ember nem bárgyú.~–
32   25|            nevetett a jó tréfának.~– De hisz, így mégis csak felkophatik
33   27|                kérdé Keresztszegi.~– De hisz azt nem cselekszem. Ha ezeknek
34   28|                nem vagyok az, aminek ön hisz.~– Én tudom, hogy ön egy
35   28|                 magunk vagyunk.~– Haha! Hisz ez a „vieux cochon” alszik.~–
36   28|             innen a helyemből fölkelni. Hisz ez a három kém, aki egymásután
37   29|              számára mindjárt új házat, hisz úgyis rájuk marad majd a
38   29|              neki, hogy jőjjön be.~– De hisz az nem jöhet be most; olyan
39   29|                hogy téged szeret.~– Hát hisz én is szeretlek, tudod jól;
40   29|                csókjáért.~– Csitt.~– No hisz ugyan veszedelmes egy csók.
41   29|               foly a perpatvar fölötte? Hisz akkor eső elől a csorgó
42   29|         uramatyámmal.~– Finis Poloniae! Hisz akkor én más országba költözöm!~
43   29|                választom bírónak.~– Hát hisz én is kompromittálok benne; –
44   29|                a szomszéd asszonyok. No hisz azoktól hallott még sok
45   29|             könnyű a jámbort Nem csuda, hisz egyszer sem lakott jól életében!~
46   29|             mondta rá, hogy bánja is ő, hisz ő úgyis hiszi a lunátikus
47   29|         fogjanak.~– Ugyan ki fogna meg? hisz teli lesz bámész néppel
48   29|                már haza? Az lehetetlen! hisz csak az imént távozott el.~–
49   29|              jövök a korrepeticióról.~– Hisz ott ittunk együtt, te goromba!~–
50   30|        percentet, mint veszteséget. Hát hisz akkor jobb, ha Daumenschraub
51   30|               magát lefotografiáztatni; hisz aki ezen a mi vidékünkön
52   30|        kalabriást nem is számítom; mert hisz az változó szerencsével
53   30|          szaladjunk! Messük le frissen! Hisz attól én pénzt akarok kérni.~
54   30|                ma nem főzhet ebédet. De hisz ez olyan képtelenség, hogy
55   30|             akarja elhinni. Egy forint? Hisz az nem is pénz. Utolsó egy
56   30|            lelte?~– Hogy engem mi lelt? Hisz az, amit az úr itt elpanaszolt,
57   30|                pálinkám folyott ki. Hát hisz ebből támadt a veszedelem.
58   30|         segédiktatónak. Hatszáz forint! Hisz ez annyi pénz, hogy azt
59   30|            Hivatalról persze szó sincs, hisz annyi most a hivatalkereső
60   30|        frankfurtiak és bécsujvárosiak. (Hisz azzal hazafiúi érdemet is
61   32|              Hát minek vitték volna el, hisz ez nem lopott lovat?~– Hát
62   33|               tukmálni.~– Híres embert? Hisz annak lyukas a zsebe.~–
63   33|           ajtaja előtt a cséza.~– Nini! Hisz ez a kocsis koma!~Milyen
64   33|            forgatni a böködi pusztára. „Hisz ez emberrablás!”~Nosza egy
65   34|           limáksz, kum smilace klimáksz~Hisz atacem, panacem, koracem
66   34|             Szent atyám! Négy esztendő! Hisz akkor már a füle mögé fogja
67   34|              már megint nem tanulsz!)~– Hisz atacem, panacem…~Egyszer
68   34|                 volt szüksége kalauzra, hisz a zsebében volt London mappája:
69   35|                    Megőrültél?~– Meg.~– Hisz neked itthon feleséged van.~–
70   35| börzeveszteségek tönkre juttattak.~– De hisz neked itt nagy jövedelmű
71   35|             felhatalmazás mellett.~– De hisz ez tolvajság lesz.~– Bánt