Part

 1    2|      képest klarinéthang. – Én sem voltam az a legény, ki a bátorságot
 2    2|            minthogy bennök sohasem voltam; hanem ha valaki kíváncsi
 3    2|          hallja öcsémuram, szép is voltam én a magam idejében. Meleg
 4    2|           vármegyében sem, mint én voltam az én fiatal időmben. Hisz
 5    2|           ott láttam magamat, ahol voltam a macskahalál előtt.~Már
 6    2|            Erre már csak kénytelen voltam őt megszólítani.~– Ne nyughatatlankodjék
 7    2|    asszonynénje, sem urabátyja nem voltam).~Mi volt legyen belső tartalma
 8    3|           iskola. Akkor még fiatal voltam, most már nem vagyok az.
 9    3|          ily őrülten szeretett, én voltam.~Kéz kézben esküvénk egymásnak
10    3|                      X.~Templomban voltam egykor. Régen volt, igen
11    4|        azon három napig, míg távol voltam, a szél eltemette a kunyhómat
12    4|    vármegyéből, hol ez ideig fogva voltam.~– Hát él-e még magyar ember?
13    6|      mellékelve. Ez utászszázadnál voltam én főhadnagy.~Egész a Malhavi
14    6|        mindjárt a legelső napokban voltam tanuja; mielőtt egy afgánt
15    6|       kezdtem érezni mellemen. Meg voltam lőve. Egy pillanat mulva
16    6|            megmenekültek.~Kiváncsi voltam őt látni, kivitetém magamat
17    6|    hatalmamban többé… Tetszhalottá voltam téve.~– Mondám, hogy méreg! –
18    6|      Drumfield és én. Magam is meg voltam sebesítve. Azért láttam
19   10|           mert én neki is testvére voltam, meg az atyjának is, de
20   11|           tedd ide, tedd oda ember voltam nektek, ugye? Ma megválasztottatok
21   11|           az igaz, hogy sok fürdőn voltam már életemben, de akkora
22   11|       hirtelen felöltözködve. Alig voltam készen, éppen csak a kávémat
23   11|           és hely leírása után meg voltam elégedve a talált szállással,
24   11|     szobába jutottunk, mellyel meg voltam elégedve, s kérdtem, hogy
25   11|         egy napon, hogy otthon nem voltam, a fehér hangyák megették
26   11|      hagyni mindjárt? Én kénytelen voltam azt tenni, de érzem, hogy
27   23|         megőrült Romeó.~Egészen ki voltam forgatva magamból. Ki lehet,
28   24|          szeretem? denikve haragos voltam!)~– Akkor hát majd odakint
29   24|          is beszéltem, olyan dühös voltam; no iszen szép mulatságot
30   24|           mi volt az.~Hanem én meg voltam már babonázva.~Nem törődtem
31   24|        műszavaival, hogy kénytelen voltam megszaladni előle, mint
32   24|            váltotta ki. Egyedül én voltam annyi között az egyetlen
33   24|            Mit? viola? (annyira el voltam merülve, hogy valami virágot
34   24|    kilincsét fogva, egyfelől védve voltam, másfelől készen arra, hogy
35   25|      mennyire más vagyok, mint aki voltam, nézzetek ide.~S azzal azt
36   27|      fenyíttetnék meg.~– De én nem voltam katona.~– Nem volt kegyelmed
37   27|           meg nem változtatá.~„Ott voltam, láttam! A szentekre, a
38   28|     szemközt. Én már egészen abban voltam, hogy az ember feleségével
39   28|       külsőmben, aki egy óra előtt voltam; az a hamu ott kandallójában
40   28|           s elfogtak. Néhány hétig voltam zárva, anélkül, hogy vallomást
41   28|      Zseminszky karja körül.~– Meg voltam mentve. Egy zsidó kalmár
42   28|        nőmet megkorbácsoltatá.~Tűz voltam: elégettem Varsót, a citadellát,
43   28|             ő is benneégett.~Méreg voltam: megmérgeztem az egész Visztulát.
44   28|          közöttük veszett. Fegyver voltam: ölésben, pusztításban kifogyhatatlan.
45   28|         sohasem kérdezte tőlem, ki voltam, honnét jöttem. Ott maradtam
46   28|            szerződtetett.~– Dehogy voltam. Az csak költött levél volt.~–
47   28|            esti vonattal már útban voltam Varsó felé; ott fölkerestem
48   28|          voltak. Mikor már helyben voltam, kidugtam fejemet az ablakon
49   28|     valósággal elaludt és bizonyos voltam felőle, hogy két napig nem
50   28|       aludtam, ő pedig igazán.~Itt voltam tehát végre a célpontnál.
51   28|         kezdve ujjaim hegyéig.~Itt voltam a tett előtt.~Nappal volt,
52   29|           amelynek magam is tanúja voltam e históriai nevezetességű
53   29|  hazamentem, a Dajkosné leányomnál voltam a Cegléd utcában. Minden
54   29|        megloptak, mikor otthon nem voltam.~– Szegény Nyaviga úr! –
55   29|           elébb, annál jobb. Én is voltam… vagy mit mondok: – lehettem
56   30|          letettem a birói vizsgát, voltam két esztendeig szolgabirói
57   30|            becsületes hentesmester voltam. Ismertem a művészetemet
58   30|       Egyszóval tökéletesen helyre voltam állítva. Semmi kivánnivalóm
59   30|        banknak fizetendő rátát nem voltam képes kiteremteni. Azt mondtam: „
60   30| kellemetlen konzorciumba. Én dühös voltam érte; azt mondtam, hogy
61   30|            szerencse, hogy sohasem voltam nappal otthon: nem háborgattak
62   30|           ember vagyok! Nagyobb úr voltam én, mint az úr: házas, telkes
63   30|         mind a tíz bátyám, mert én voltam a legkisebb; megvert az
64   30|     csizmáit tisztítanom. Mendikás voltam. Kaptam mindennapra fél
65   31|            okos vagyok, mint eddig voltam. Gyerünk tovább.~A Nioma
66   32|        esztendeje. Kecskeméti diák voltam. Ketten, nyalka jogászgyerekek