Part

 1    2|      szegények! De én nem tehettem róla; ha magyar nyelven írt ilyszerű
 2    2|       kezét.~– De már úgy jótállok róla, hogy ma sem látjuk a nádméztartót, –
 3    3|         boruló bórfenyők fogták el róla az eget, s a sűrűre fajzott
 4    3|      Tekintetem nem bírtam levenni róla, szemeim rá voltak bűvölve.
 5    3|       kezemet, és soha le nem megy róla. Ott lesz az rajt, mikor
 6    3|          Az ember mindent kiirtott róla, ami él. Erdők, virágok
 7    4|           várnom, míg ismét lefúja róla, addig hozzád kvártélyozom
 8    4|             a vizet lecsapolhatják róla.~– Hát * úr, a hajdani népszerű
 9    4|          Petőfiről is.~– Nem tudni róla valami bizonyosat. Némelyek
10    5|         szükségem! Bizonyos akarok róla lenni,~hogy a kísértet órájában
11    6|  könyveitek is bizonyságot tesznek róla… A király nem nyughatott,
12   10|           eladó lány volt, hanem ő róla mindamellett sem tudott
13   10|           szólsz neki egy szót sem róla, sem másnak meg nem mondod,
14   10|          királynéja~Én nem tehetek róla, ha gondolataim mindig visszavisznek
15   10|       kardnak lapja. A sugár, mely róla visszaverődik: a dicsőség.~
16   10|       imperátor, hogy megítélhesse róla, miként méltó ellenére talált;
17   11|        perc múlva senki sem tudott róla többet, csupán engem lepett
18   11|       történtek közöttünk. Előjött róla a szó, minő harcokat viseltünk
19   12|            gyöngyfüzérei le vannak róla zsurolva egészen, kopasz,
20   12|       hűtlen lesz a szobor, melyet róla másoland valaki, megbüntetem,
21   12|          menjetek s gondolkozzatok róla; egy év múlva e terembe
22   12|         Shirin ajka, de hol maradt róla az élet, hol maradt róla
23   12|           róla az élet, hol maradt róla a hang? Shirin ajka ha csukva
24   12|       szobrát látom, de hol maradt róla a lélek, hol maradt a szerelem?~–
25   12|     patakban állíttatá fel, melyet róla neveztek el, s gyakran édes
26   13|             hogy maig is fenmaradt róla az adoma, miszerint a jámbor
27   13|           sokat beszélhettek volna róla. Ő azonban rettentő erejét
28   13|        mondá Gerzson úr – vegyetek róla példát ti többiek, istentelen
29   14|           de egy szál sem esett le róla, s tudtára adták szándékukat.~
30   17|          akkor mindjárt azt mondja róla a világ, hogy vénleány.~
31   18|         hogy ilyen nagyon meg kell róla tudni, milyen volt? hogyan
32   18|          azt is no, minek beszélsz róla?~– De azt nem látta kend,
33   18|        asszonyt, hogy példát vehet róla valamennyi.~– Ez a becsületes
34   23|        véletlenül láttuk, szó lett róla, hogy hova menjünk? én indítványoztam,
35   24|   odalépett íróasztalához, lekapta róla a Davy-féle sodronytakarót,
36   24|            tiszttartó gondoskodnék róla. Ilyenkor mindig tudakozódtam
37   25|        híre futamodik, számot kell róla adni; ha megharagszik, felmegy
38   25|           még meg fogják emlegetni róla; s ez tetszik – a bolondnak.
39   25|    hallgatna a szavára? ez nem tud róla soha, mikor verik tönkre
40   27|        főjegyző uram fejét, lekapá róla a süveget.~Azon mód a többi
41   27|           veszni indul, s leugrott róla, gyalog kísértve meg a menekülést.~
42   27|        eszébe.~Hallott és olvasott róla valamit, hogy valahol valaki
43   27|          basa kéme.~Azzal lehúzták róla a többi cifra gúnyát is,
44   27|          Minthogy kegyelmed letett róla.~– Önként engedted magadat
45   28|          falt, mintha nem is tudna róla, hogy eszik; mintha csak
46   28|        megköszönni. Biztosítom önt róla, hogyha férjemet ki nem
47   28|          akitől nyugtát sem kértem róla. Ha én előkerülök, nyugtatvány
48   29| holdvilágba, s csak úgy lógázta le róla a lábait, aztán elkezdett
49   29|        mézbe, azt ugyan nehéz lesz róla lenyalni. Dudásné asszonyom
50   29|           sokkal kényelmesebb lesz róla előre lebukni, mint hátrafelé.
51   29|       melyet csak akkor emeltek le róla, mikor kenyérsütés napja
52   29|           megtörtént; nem tehetünk róla: ne szóljunk felőle senkinek.
53   29|            csigolyáját, míg lement róla a bőr, ellenben visszatért
54   29|         Azt mondtam, hogy mondj le róla, s aztán vigyen a garaboncás.~–
55   30|          ami még az enyim.~– Adjon róla írást.~– Akár kettőt. Tegye
56   30|           álmodni sem mertem volna róla, hogy ennyit keresek. Ha
57   32|         ajtóra, mikor meggyőződött róla, hogy csak két diák van
58   34|        tükörsima jég van. Ki tehet róla, ha fagy? Egyszer aztán
59   34|           No, hát majd gondoskodom róla, hogy az én macskám el ne
60   34|      takarítottam meg: gondoskodom róla. Hát a nemzetes úr hogy
61   34|      beszélt. Ekkor aztán levették róla a kényszerzubbonyt.~– Hát