Part

 1    2|            mi tűrés-tagadás benne? biz az én kedves Sonkolyi Gergely
 2    2|            tudja Isten, mije volt, biz az nagyanyja is bízvást
 3    2|           isten vétkemül ne vegye, biz én hevenyében akkorát füllenték
 4    2|           sógoromtól kölcsönöztem.~Biz ezek német könyvek voltak,
 5    2|          jár-e még iskolába?~– Nem biz én, már végeztem.~– Végezett!
 6    2|             S azt felelte, hogy de biz érzett.~– Hát különben éjjelenként
 7    2|        szemeit, mint akárki más, s biz azok már nem is a legjobbak
 8    2|            meg a feltámadást; jobb biz üljön le szép csendesen,
 9    4|            ön itt, Nádaskai!~– Itt biz én, testestül, lelkestül
10    4|         zivataros éjszakán.~– Hjaj biz azóta sok megváltozott.
11    4|        látszik, hogy van sikere.~– Biz ezek szomorú dolgok, édes
12    6|   halottaiból. Szegények, jó volna biz az rájok nézve.~E pillanatban
13    8|          megy ám ennek a fejibe.~– Biz Apafi Mihály uram sem tölti
14   10| Kikorrigáltam a görögöt örménynek. Biz ez júdási cselekedet volt.
15   10|           mondott egyebet, mint:~– Biz ez jul van.~Azzal ment a
16   10|       fogsz cselekedni most?~– Azt biz én, hogy ha ez a gróf elszökött
17   11|         nem szegődik; – csekélység biz az, annyi fizetésem nekem
18   13|            hosszú kötelet?~– Tudok biz én, a régi csengettyűkötél
19   17|            jóval.~Terítve sem volt biz ott még, hanem Juci lelkem
20   17|            látta feleségét?~Látták biz azt itt is, ott is; ment
21   17|          Herczeg András uram?~– De biz én volnék az.~– Hát hogy
22   19|      rosszul viselte magát. Kilenc biz ez, egész kerek kilences
23   19|        gyermeke van kendnek.~– Van biz, nagyságos uram, kicsiny
24   21|         sorja; az érdemes csauszt, biz én nem tudom, hogy hívták?
25   21|      csausz. Hát abból mi lett?~Az biz ott feküdt most is a pallón
26   21|           bántsd a feleségemet.~De biz az atyafi nem hallgatott
27   21|             állítgatták talpra; de biz az csak lehajtotta mindig
28   21|         ilyen bolondot!~– Megöltem biz én, bíró uram; oka nem vagyok,
29   21|          ráütöttem az öklömmel; az biz ott van, meghalt, sohase
30   21|           vasorrú bába nem értette biz azt, de nagyon megörült
31   24|             Annyi testvért sem ölt biz az, mint mi ketten. A kapus
32   24|             azt én megveszem; majd biz én a mostani praktikus világban
33   25|           vőlegényeik kezéből. No, biz ezt nem volt nehéz teljesiteni.~
34   27|         tatik” ját egy szerényebb „biz én nem tudom”-mal váltotta
35   27|           de csak mégis húzódoztam biz én, mikor a fehérnép felvevé
36   27|         ijedten fordult hátra. Hát biz ott a nagy szél csapta be
37   28|     vagyunk”. Értjük! Elmaradozott biz az itt-amott zálogban.~A
38   28|     elárult!~– Annyira nem francia biz ez, mint én: berlini agent
39   28|            mentek északnak?~– Hja, biz a jámbor kísérők nem nagy
40   29|       Micsoda szomnambulizmus? Tán biz álomjáró volt? holdkóros?
41   29|        mint az anyja. Veronka volt biz annak a neve.~E két tárgy
42   29|           a serpenyő rántást.~– De biz itt maradsz, nekem zöldséget
43   29|          meg merném mondani.~– Tán biz a foga fáj?~– Sokkal több
44   29|        libeli dos est”.~Harangi úr biz azt elvitte magával.~A gyászoló
45   29|          megvizezett karcosról, de biz azok, mikor már vették észre,
46   29|            szép harmóniás énekben.~Biz ennek már fele sem volt
47   29| professzornéba vagyok szerelmes?~– Biz igen. Hiszen tudod, mikor
48   29|         tatár az öreget?~– Elvitte biz a professzor a kulcsot.~–
49   30|        szemközt letelepülőre.~Volt biz’ ott még hat asztal is,
50   30|        kellett törlesztenem.~– Ezt biz’ előre is megmondhattam
51   30|        mindig gyűlésbe járok. Igaz biz az, hogy az eszmék tisztázása
52   30|           magát. Az már igaz, hogy biz az én Zsuzsikám szép leány.
53   30|        leszámolni a világgal?~– De biz az én szederfámra nem akasztja
54   30|     háromemeletes ház ura.~– Tudom biz azt. Hanem másnak én is
55   30|            minden bíró jó bíró. De biz a törvényszéken már mink
56   32|    csaplárné beszédes lett.~– Árva biz e, szegény béka. Mert ez
57   32|          belebújtatta a gyermeket. Biz az a békának éppen a lábafejéig
58   34|          gomolyával traktáltam; de biz abból semmi hiba nem lett.
59   34|     szomszédasszonya érte nem jön, biz oda kerül a lunatik-azilba:
60   34|            vincellért csináljak.~– Biz azt akarom én. Mit erőlteti
61   34|           a szomszédasszony?~– Azt biz én. S attul öröm és boldogság