Part

 1    2|       házam volna Pesten.~– Ugyan, János gazda, odavág-e kee, ahová
 2    2|            Hát mondja meg énnekem, János gazda: mi ész kellett ide?~–
 3    7|            ellen, a tengeren Doria János verte szét hajóhadait, majd
 4    8|           Der Duivel! – kiálta fel János varga, lecsapva zöld bársonysüvegét
 5    8|       megértsék egymást, előhozott János mester egy nagy veder jóféle
 6    8|         Hiszen kend is csak győzi, János mester, én is győzöm, –
 7    8|       vérben villogó szemekkel. De János mester sem volt rest, hanem
 8   13|       kegyelme pedig nemzetes Tóth János uram, a nemes város főbírája.~–
 9   18|       Diákul van.~– Azután a Szent János kápolnája előtt.~– Láttam
10   19|      kifizetetlen árjegyzékkel, és János gazda mégis – mégis – nem
11   19|          csak szóbeszéd volt nála; János gazda igaz keresztyén ember
12   19|            semmi gazdagságra jutni János mester, mert másfelől az
13   19|      Istenem! – sóhajtozék gyakran János mester minden újabb számnál,
14   19|         azután ott volt a punktum.~János mester egyedül maradt a
15   19|      elvesznek belőle.~Nem is volt János mester gyermekeinek semmiféle
16   19|         kenyér.~Egy karácsonyestén János mester későn tért haza a
17   19| gyermekeknek ne adjanak el belőle; János mester egy-egy helyen meg
18   19|          sipkáját fejéről, elkezdé János mester azt a szép hangzatos
19   19|        ágyban csendes álom? amidőn János mester földszinti szobájából
20   19|        amint benyitott hozzájok, s János mester egész tisztelettel
21   19|         háromlábú székéről.~– Kend János mester a csizmadia, ugye? –
22   19|       mikor énekelnek. Hallja kend János mester, én kendet szerencsés
23   19|            többieket is segítheti.~János mester szörnyű szemeket
24   19|            egyet; aztán menjünk. – János mester hozzáfogott a választáshoz:~–
25   19|           a nagy úr elől.~Utoljára János mester nem állhatta tovább,
26   19|        pengőt ezért az áldozatért.~János mester soha még csak kimondva
27   19|     felment a szobájába unatkozni, János mester pedig nagyot bámult
28   19|            odafenn meghallja.~Maga János mester hallgatva járt fel
29   21|            Dúl Mihály uramból Rácz János? ~A Debreceni Krónikákból~
30   21|            szerették egymást; Rácz János pedig, akit nem tisztelek
31   21|            a vén boszorkányt.~Rácz János keze-lába huszonnégy fontos
32   21|           s kivakkantod, hogy Rácz János vagy, akkor a Rácz János
33   21|           János vagy, akkor a Rácz János itélete alá esel; Lengyel
34   21|        legyen ezentúl előtted Rácz János, akárki kérdezi, érted?~
35   21|            kész volt erre is. Rácz János ítélete következett.~Előhozták
36   21|          záradék, hogy miután Rácz János azt vallá, hogy tud egy
37   21|       igent mondani.~– Hát te Rácz János, ez itt a te feleséged?~
38   21|         úgy van.~– No hiszen, Rácz János, meg is vagy te akkor jobban
39   21|            hanem megpecsételé Rácz János ítéletét, kitörölvén belőle
40   21|       forintért; megvette azt Rácz János uram, bele is költözött.~…
41   21|       tovább?~Egy hónap múlva Rácz János uram válópert indított a
42   21|     találta az okokat, miként Rácz János uram válni akar a feleségétől
43   21|       Félesztendő múlva aztán Rácz János uram fellépett, mint kérő,
44   21|           Hát csak vett házat Rácz János ötven forintért, kőházat,
45   21|           Rácz Jánosnak; hogy Rácz János maradjon halála napjáig,
46   21|         uramból holta napjáig Rácz János.~1857~ ~
47   27|     vezették a jegyzőkönyvbe, hogy János deák, Mátyás bíró, kegyelmes
48   27|        bíró, kegyelmes urunk Török János (Bálint nagyobbik fia) parancsából
49   27|     Gergely bírónak, Telegdi Szabó János esküdt és Litteráti Márton
50   27|        följegyezteték, hogy Bochio János bírósága alatt az egész
51   27|            bíró uram, nemes Bochio János, ezen megtiszteltetésre
52   27|     Enyingi Török Bálint, mellette János fia, azután Mélius Péter,
53   27|          asztalnál ülnek; Ferenczy János, Guthi József, Fodor Jónás,
54   27|         maga mellé, már akkor Káva János uram türelmének csakugyan
55   27|       csakugyan vége szakadt.~Káva János uram a város fürmendere
56   27|       Eszterházy Pál és Bornemisza János tábornok régi tapasztalt
57   29|           Besze Jánost. Hah! Besze János! Mik vagytok ti ahhoz képest,
58   29|        várából az egy ló urának:~– János bátya! Fel ne vegye kend
59   29|          mind a három Ége,~István, János, Márton és a felesége,~De
60   29|           nyugszik Kis, kinek neve János is – Aki nem volt valami