Part

 1    1|       ellen.~Egy napon magánosan ült Fájvirág wigwamja előtt,
 2    1|      érkezett, benne három férfi ült: egy evezőlegény, egy kormányos
 3    1|     attól; benne egy evezőlegény ült, az árbocnál Mária, a kormánykeréknél
 4    2|          Az emlékezetes ablaknál ült Debora asszony s orrát felém
 5    2| cipószínű volt.~A másik ablaknál ült az én rubintom, Esztikém,
 6    3|        Házigazdám még mindig ott ült, és hallgatott. Gondolám:
 7    6|       reszketve, láztól gyötörve ült királyi székében, a dárdát
 8    6|   levelet, keblébe dugta, s lóra ült. Ő jól hallotta a maláj
 9    6|     szivem szökellt. A leány ott ült mellettem, elbűvölő, észvesztő
10    6|          lábainál egy asszonyság ült, a bálvány papnéja. Úgy
11    7|       derülni. Az ulema fáradtan ült le a küszöbön és elaludt;
12    9|          fejét.~Azzal paripájára ült, s kinyargalt hadserege
13   10|    gazdát legutóbbi telepén.~Ott ült akkor is a boltajtóban,
14   10|        Egy téli este szintén ott ült Birbuc diák a hideg boltban,
15   10|        nyakára hágott előbb, úgy ült fel nyergébe.~Valeriant
16   10|       fekete mén, melyen a férfi ült, aláhajtott fejel húzódék
17   10|          választott ki, mellette ült, egyiket ölébe vette, másiknak
18   10|     fejére ugrott, melyen Herode ült.~Herode a bámulat és félelem
19   10|         fegyver nélkül.~Közepett ült a király. Trónja egy lefűrészelt
20   10|          főpap a bálvány mellett ült: hosszú, fehér szakálla
21   10|     tevét, melyen két kis leánya ült, maga előtt hajtá. A két
22   10|        gyermek egymást átkarolva ült a nyeregben, Zenóbia meghagyá
23   10|       első, melyen a két gyermek ült, megbotlott a kavicstömegekben,
24   11|   hosszúszőrű neufundlandi kutya ült nagyméltóságosan, odamentem
25   11|          jött. Egy riska tehénen ült, lábai lógtak kétfelül,
26   12|     mikor ismét a királyi széken ült, könyörgő jobbágyok, megalázott
27   12|     viselte arcán. Egész nap ott ült, ahonnan e sziklára lehete
28   12|          egy-egy fehér galambpár ült.~A király és bölcsei nem
29   12|     hintve aranyporral, mely nem ült le a fenekére, hanem fennmaradt
30   13|    tulajdoníta magának, ha lovon ült, azokhoz, akik gyalog járnak,
31   13|   Bórembukk a professzor nyakába ült fel s nevetséges iszonyattal
32   15|     szövedék megkötözte, s rajta ült a zöld tündérkirály, aludt
33   17|         arany függővel a fülében ült le a második padban, mindjárt
34   17|   felhozták a levest, s hozzá is ült menten; de ezúttal neki
35   17|          ágy mellé; András gazda ült a másik mellett, kettőjük
36   19|       éppen nyolcadik szobájában ült ez este, és azon gondolkozott,
37   19|       orgonasíp gyanánt, közéjük ült alacsony székére, s rákezdék
38   22| kereskedőnép egész nap boltjában ült, feje tele volt számokkal,
39   22|      Hevenyében, ki hogy tudott, ült lóra, fogta a kardot, sietett
40   23|   tökéletesen a lépen ragad. Ott ült velem szemközt; szép volt
41   23| kiengesztelődött, és megnyugodva ült le megint; én bocsánatot
42   24|          rá, hogy ő itt volt itt ült mellettem, itt járt, innen
43   27|       pillanatban elfogult csend ült meg a bámuló néptömegen;
44   27|        azon bekocogtatott.~Vince ült ott, a bíró fia, egy nagy
45   28|      amelyen az elébbeni útitárs ült.~Látszott rajta, hogy valódi
46   28|    hölgyéhez, ki vele átellenben ült, s fülébe súgá:~– Larisse,
47   29|         A szolgáló abba a lyukba ült bele, amíg a kemencét befűtötte,
48   29|       meszes.~Nyaviga úr azalatt ült a számára szolgált konyhaszéken
49   30|          híja, hogy az ölébe nem ült annak az alaknak, aki a
50   30|          bűnön kaptam rajta? Ott ült a varrógép mellett és dolgozott
51   31|     csatlós által, a teve púpján ült egy ötödik leány s a két
52   31|          alkirály fiai.~Az egyik ült egy tehénen, a másik egy
53   31|          remekművű torony, abban ült maga az alkirály.~Ő még
54   31|       mandarinnak egy nagy dongó ült az orrára, s az ott nagyon
55   31|         az apró tündér pedig ott ült a császár tenyerében, két
56   34|       smiláksz…”~Katica a földre ült le, úgy nevetett.~– Hát
57   34|         kandúrnak, ki a sötétben ült, úgy világítottak a szemei.