Part

 1    2|            a feketeleves.~Belépett hozzám uramatyám, rókatorkos mentéje
 2    2|             nem mert közelebb jőni hozzám; mutatta pantomimikával,
 3    2|          mondám.~Esztike odasimult hozzám.~– Most ugye bizony tréfált,
 4    2|            ógott-mógott, míg végre hozzám fordulva így szól:~– Öcsém,
 5    3|      mindent, ami él. Gyűlölöm, ki hozzám legközelebb van, barát,
 6    6|            Ekkor néhány szót szólt hozzám azon a vad, idegen nyelven,
 7    6|           látszik, – mormogá félig hozzám intézve szavait Smith.~–
 8    6|           észre arcaikon, egyike a hozzám közel állóknak, odaugrott
 9    6|             ahol értem. Ő lehajolt hozzám, és fölemelt, s tiszta hindu
10    6|           hangzatú nyelvén intézve hozzám, végképp elbűvöltek; rohantam,
11    6|        sokkal édesebb gyönyör volt hozzám közel. A csodálatos lény
12    6|         fölkelt helyéről s odajött hozzám, kétrét görnyedve, s beszélt
13    6|           benne.~A leány odalépett hozzám, egy fürtöt levágott hajamból,
14    6|         midőn sima bársony kezével hozzám ért, egészen más vágyakat
15    6|       novellámat, kérdést intézett hozzám, hogy hol vettem a tudomást
16   10|            leszek, te méltó leszel hozzám. Elfogadod-e jobbomat, arcom
17   10|        többé.~– Kapaszkodjatok fel hozzám, – kiálta Zenóbia leányainak
18   11|       mindig keresztül hallatszott hozzám egy-egy sikoltás a födélzet
19   11|          melyen keresztül bedudolt hozzám, a hajókötelek szüntelen
20   11|          vörösképű siheder, beállt hozzám, leült egy székre minden
21   11|       uniformisos egyéniség benyit hozzám s nyájasan tudtomra adja,
22   11|        kitudakolván, hozzák vissza hozzám.~Ezóta ismét együtt vagyunk.~
23   11|        Éppen apropos érkezett erre hozzám Frici.~Rajtam rontott, s
24   11|           járt; visszajövén bejött hozzám s azt mondá, hogy nekem
25   11|            zselléreim ne nyúljanak hozzám, s legközelebb, hogy mécsemet
26   11|      fülénél fogva oda nem vezette hozzám.~– Nagyon szerelmes, – biztosíta
27   11|           Az öreg Széki odafordult hozzám, egyenes lélekkel kérdezve:~–
28   12|       lakni; minden éjjel lejárnak hozzám, biztatnak, hogy menjek
29   15|        éneknél is szebb; – jöjj le hozzám, jöjj el velem. Lakásom
30   15|    gerendája, jöjj te el inkább én hozzám, nekem is van kertem, házam,
31   15|    klárisnál és gyöngynél. Jöjj te hozzám feleségül.~A tündérleány
32   15|          szép tündérleány, jöjj én hozzám feleségül.~A szelíd, szép
33   22|       tudja hányadik kézből került hozzám? Hasonló asztali ékszeren
34   23|           kezet, ő aztán odahajolt hozzám, s megcsókolta homlokomat
35   24|          jámbor kalmár fia vagyok; hozzám nem fognak a méltóságos
36   24|        úron kívül.~Tisztelem ezt a hozzám való nagy bizalmat!~Mármost
37   24|           ablakokon aztán bebámult hozzám a hold – ez a bolondok patrónusa.
38   24|          tetszett, mintha odajönne hozzám, megmozdítaná erős fekete
39   24|        rájönni, hogy honnan jön be hozzám.~Az ajtókat magam zárom
40   24|   magyarázni. Valahol nagyon közel hozzám.~Ítélje meg akárki, hogy
41   24|          kép: a való alakja odalép hozzám és néz rám szótlanul, mozdulatlanul;
42   24|            hogy jőjjön el ébren is hozzám. Erre a gondolatra sem jönne
43   24|     tündérem mosolyogva hajolt oda hozzám, rám nézett szelíden azokkal
44   24|            magatartásával, odajött hozzám, megfogta a kezemet, megcsókolta,
45   24|       lenni. Ma éjjel ijedten jött hozzám, és sírt és a haját dúlta
46   24|     másodikban tündérem odaszökött hozzám, megragadta kezemet, odarántott
47   28|    számadásra. Alázatosan közelíte hozzám.~– Nagyméltóságú úr. Nem
48   28|          még egy urat szállásol be hozzám, hogy ne unjam magamat olyan
49   28| ráfigyeltem, hogy hányadik a kocsi hozzám, melyben utazik? Megszámláltam,
50   28|   Megszámláltam, hányadik az ablak hozzám, ahonnan kidugja fejét,
51   28|            vetném magamat. Ekkor a hozzám közelebb eső alak leverte
52   29|           van: már most gyerünk be hozzám; de az asszonyok előtt elhallgassuk
53   29|        tőlem, hanem gyere közelebb hozzám: nagy dolgot mondok tenéked.”~
54   30|       hozzá, amint jön rohanva fel hozzám a házmester ijedten s nem
55   30|            hetesére, hogy hozza el hozzám. A hetes felvette a csobolyót
56   30|     furfangos prókátor, az odajött hozzám; azt mondta: ne hagyjam
57   31|          Hát nem tudsz közel jönni hozzám? Szeress engem! S e szóval