Part

 1    1| bizalmatlan kifejezésű májfoltos arcát.~Az ötödik egy hölgy, fejére
 2    1|    lehull a köpeny felső része s arcát és vállait leleplezi.~Az
 3    1|      férfi elértette az intést s arcát eltakarta, hogy ne lássa
 4    2| összeillesztgettem gyönyörűséges arcát, mindannyiszor azon vettem
 5    2|         odafutott apjához és égő arcát annak keblére rejté. A jó
 6    2|          még pirosabbra dörzsölé arcát.~– Már majd csak magam megyek
 7    3|     gázolsz rajta, büszkén fogja arcát az égnek emelni; királyok
 8    3|  szívemen kívül látni, csak az ő arcát kelle néznem, és láttam
 9    3|          annál magasabbra emelte arcát, és tagadta teremtőjét,
10    5|         térdeire hajtva, elrejté arcát kezeibe.~Az ősz nem sürgette,
11    5|        villog. A székely asszony arcát egyfelől a nap búcsúfénye
12    5| eliszonyodva Judit, s elfordítja arcát és szemeit kezével eltakarja.~
13    5|        kis zsámolyon a nyomorék. Arcát tenyerébe rejté. Oly rosszul
14    5|       nyomorék felemelte lángoló arcát az asszony tekintetéhez
15    5|           megcsókolá annak hideg arcát, hideg kezeit, s magasztos,
16    6|       nem bírt ránézni, eltakará arcát palástjába, az asszony reszketve,
17    6|   borzadva ismerte meg a próféta arcát, s leborult előtte a földre.~„
18    7|        végezve, megtörlé kezével arcát, meghajtá magát jobbra és
19    7|          Ibrahim! – hörgé újra s arcát divánja vánkosai közé rejté.~–
20    7|       hörögve takarta el könnyes arcát, mintha egy halálrasebzett
21    9|      érze, midőn ajkai annak égő arcát érinték, s fülei a kiírtott
22    9|          a vizet, a csók a leány arcát festette pirosra; egyik
23   10|          mintha cirógatná, egész arcát bekormozta, akkor meg lármát
24   10|        is megijedt, s iparkodott arcát elrejteni a kalmár elől,
25   10|      adót nem fizettél, s hódító arcát nem ismerted soha, ti délceg
26   10|         Herode borzadva rejté el arcát palástjába.~– Anyám, ez
27   10|       Végre Aureliánnak sikerült arcát ellene mellére nyomhatni,
28   10|        csepegett alá. Kigyulladt arcát, villogó szemeit közelről
29   11|          hideg izzadság verte az arcát, kapaszkodott ide-oda a
30   11|       tűvel hozzávarrta a halott arcát a lepedőhöz, hajós szokás
31   12|        ismét más a magasba emelé arcát, mintha az égben keresné
32   12|          fejét lehajtva keblére, arcát két kezével elrejté.~– Egy
33   12|          tompán, elfordítva tőle arcát. – Törd össze szobrodat.~
34   12|         szobrász elfeledé Shirin arcát s egy más nimfa képét másolta
35   12|       naptól látszik óvni szelid arcát; minden vonás visszalehelni
36   12|       bámulva látta benne Shirin arcát, egyedül a király látta
37   12|        mindenüvé odavéste Shirin arcát, szobrait, ahogy az szívében
38   14|         nőket, kiknek barnapiros arcát kutyafejű hősök csókolgatták.~
39   23|          aztán megcsókoltam az ő arcát, de forrón; ő szerelmes
40   24|         azután ijedten eltakarta arcát és térdre esett, kezeit
41   27|       alatt ráérünk Keresztszegi arcát és termetét megítélni. Szokottnál
42   27|          egész a szeméig benőtte arcát s nagy fekete két szemöldöke
43   27|         egy szőke, síró leányka, arcát a férfi keblére rejti; bomlatag
44   27|           A leány most felemelte arcát; a rásütő alkonyfény tette
45   28|          elnézte e különös férfi arcát, mialatt az evett. Milyen
46   28|          Az pedig megcsókolta az arcát elfedő puha kezecskét.~Kimovicz
47   28|    felszított tűzfény bevilágítá arcát, s én e vérvilágításnál
48   31|          s egyikünk sem fogja az arcát betakarni, mikor embertársával
49   31|      benne ülő hölgyet.~Annak se arcát, se termetét nem lehetett
50   32|        megtörülte vele a gyermek arcát.~– Hát nem csókolsz kezet
51   35|       átkarolva annak térdeit, s arcát ruhája fodrai közé temetve,
52   35|         figyelemmel vizsgálja az arcát, különösen a szemeit. Szokásuk