Part

 1    1|                végigfutott a homlokán; látszott, hogy eddig alvó eszmék
 2    1|      liánfonadékok képezték. Az ég nem látszott itt a felül összenőtt bataták
 3    1|            csillagfénynél távozó férfi látszott, mogorva, egykedvű léptekkel
 4    2|              nekünk is a csillagos ég!~Látszott a galambomon, hogy menni
 5    2|             szemeit, hogy csak az álla látszott ki az asztalkendő alól,
 6    3|            ahol csöndesen folyt, az ég látszott benne. Akartam tudni, hogy
 7    3|       tisztelhet; hagyott beszélni, de látszott, hogy fel sem vesz, meg
 8    5|              alá, lépései alatt inogni látszott a föld.~Térdei olykor megtörtek
 9    5|              fölkelt s végerőlködéssel látszott sietni a város felé.~Majd,
10    5|              öltönyéről. Irtózatos seb látszott meg alatta. Valahol a harasztos
11    5|             meredek lépcsőkön, a lélek látszott őt vinni.~Judit megcsókolta
12    6|               valami pokolbeli fluidum látszott ereimbe átszivárogni, akkor
13    6|              bírva lábain állani, alig látszott észrevenni, hogy én is beteg
14    6|           legtisztább fogak gyöngysora látszott elő s az a tűz, mely fölemelt
15    6|          egyike egy alacsony kerevetet látszott félig eltakarni, mely hosszú,
16    6|                cédrus; végre semmi sem látszott más, mint az örök hó és
17    6|            vize szinte emberi hangokat látszott adni, a nő hangosabban szólt,
18    7|            hangzék elébe.~Már a hajnal látszott derülni. Az ulema fáradtan
19    8| választófejedelem Erdélyországban; úgy látszott, hogy nagyon megszerette
20    9|          ellentállás megtörhetetlennek látszott; az ostromlottak nagy árkokat
21    9|           mélabús hangjait sokszorosan látszott visszaadni a távol erdős
22   10|        örömteli arcokat, inkább örülni látszott, mint félni.~– Te is idejöttél? –
23   10|          hódolatokat, tekintetében nem látszott azon mosolygás, melyet gyönge
24   10|                összebomlottak; itt-ott látszott még egy-egy izmos herkulesi
25   10|                 egyedül azon csoportot látszott üldözni, mely Zenóbiát követé.
26   10|               ki nem emberi fegyverrel látszott ellenök harcolni, útat nyitottak
27   10|              láthatár tulsó szélén már látszott valami hosszú ezüst vonal
28   11|            kényszeríték, mik alatt meg látszott szakadni, s akármit adtak
29   11|      húsdarabot, mely még annyira élni látszott, hogy tán elbődül, ha a
30   11|          megjelenésem még csak meg sem látszott zavarni.~Az én legényem
31   11|         magához a haldokló. Arcán erőt látszott venni a sokáig elkényszerített
32   12|          lehete meglátni, de belől nem látszott a fal ridegsége sehol, oldalait
33   12|            boldogság nevezhetlen vágya látszott, mely lassanként rózsálló
34   12|          hallgatott senkire, szobrával látszott beszélni, hozzá sóhajtott,
35   12|                a vállára leszállt sast látszott itatni feltartott aranycsészéből.
36   13|             kőfalig, ki egy percig sem látszott azon aggódni, hogyha társa
37   13|               ellenkezőleg nagy gondot látszott arra fordítani, hogy mentül
38   14|              veres fény visszaverődése látszott egész éjjel, egész reggelig.~
39   20|                és ló egy csodaszörnnyé látszott összenőve lenni, melyet
40   22|              és ahány fej, annyi dárda látszott ki a tömegből.~Bojóti Simon
41   24|              megtörülte a szemeit, úgy látszott, hogy sír: – „Mi lelte kendet?”~–
42   24|             volna a szemeivel; sohasem látszott ennyire hasonlónak egy sajtpofájú
43   24|           kastély egészen arra a célra látszott építve lenni, hogyha valami
44   24|         kérdezé az én emberem, aki nem látszott érteni, hogy mit akarok.~–
45   27|             kastély tetejét, mely alig látszott ki a terebély gesztenyefák
46   27|                módon ott maradt, s nem látszott, hogy valaki mozdított volna
47   28|               elfogott emisszárius nem látszott valami különösen megijedtnek
48   28|               az elébbeni útitárs ült.~Látszott rajta, hogy valódi régi-ívású
49   31|               orsó: hogy az arcuk alig látszott, s hosszú hajuk körben repült