Part

 1    1|     kérdezett borzasztó nyugodtan felelt:~– A botany-bayi elítéltek!~
 2    2|     Deborától szenvedni!~Erre nem felelt szegényke semmit, hanem
 3    2|   senkitől, ha tehetném.~Erre nem felelt semmit. Megvallom, nem is
 4    3|           nem szólt, senkinek nem felelt, s kiről senki sem tudja,
 5    6|          nem látott?~– Ó, igen, – felelt komolyan a hindu. – Most
 6    6|          nem látni.~– Szivesen, – felelt komolyan a maláj – álljanak
 7    6|          s ő tiszta angol nyelven felelt vissza, meg egy kicsinyt
 8    7|     hallhatóan.~A szultán borúsan felelt.~– Jól tudom, távozzál előlem.
 9    8|         ugyan jól álmodta kend, – felelt neki az egyik inas – mert
10   10|        elébb egyet sóhajtott, úgy felelt rá, ne kérdezte legyen senki,
11   10|       egisz télen.~Birbuc sohasem felelt, menteni sem próbálta magát,
12   10|         Itthon vagyok én régen, – felelt Birbuc, egy titkos pillanatot
13   10|     lesüté szemeit, s felsóhajtva felelt:~-– Én azé leszek, akit
14   10|     harcriadó.~– Nevem Odenath, – felelt a férfi – palmírai polgár
15   10|      bűvölten.~– Nevem Odenath! – felelt a férfi. – Hivattál, itt
16   10|    hallgass szavaira gyermekem, – felelt nyugodtan a nő – apád előtt
17   10|       apád kardja ki van vonva, – felelt a vadász, a királyné intésére
18   10|       mire ismét a harci harmónia felelt vissza.~S midőn a bor lelke
19   10|   Galienus, egy Aureolus előtt, – felelt Zenóbia, még fogságában
20   11|             Az felesleges volt, – felelt ő hidegvérrel – miután holnap
21   11|       mire ő sajátkezű válaszában felelt, biztosítva bennünket azon
22   11|        ostromolt.~– Attól függ, – felelt a citoyen – ha be akarunk-e
23   11|           citoyen dicsőült arccal felelt, itt nem ismertetnek a nemzetiségek,
24   12|         nem soká a szellemekkel – felelt az epedő asszony, és mosolygott;
25   13|           Hát hiszen az könnyű, – felelt Áron. – Innen az ablakból
26   13|         az én nevem is cifrább, – felelt Áron – az én nevem pedig
27   13|        vagdaljam el?~Zetelaky nem felelt, csak megnyálazta tenyerét
28   15|        feleségül.~A pásztorlegény felelt neki:~– Hogy mehessek én
29   15|           asszony?~– Édesanyád, – felelt apja – amíg te odavoltál,
30   16|           fog itt árulni, fiam, – felelt neki a koldus – mert ma
31   21|       engem harminc esztendeig, – felelt durcásan a némber.~– Igen
32   21|            Hatszáz darab arany, – felelt az.~– Nekem jut kétszáz.
33   24|        mondám a kocsisnak. Ez nem felelt semmit.~A házakból kinéztek
34   24|       vadász?~Az ember semmit sem felelt a kérdésemre; végignézett
35   24|       semmit. Azaz, hogy vizet, – felelt ő kacagva.~– Nem tettél
36   24|            Nem én, még sohasem, – felelt az nagyot fohászkodva.~–
37   25|       összeszedték.~– Az semmi, – felelt rá Kurbán bég. – Váram alatt
38   27|      vagyon.~– Én is úgy látom, – felelt rá lakonice a bíró.~– Miért
39   27|            Nevem Ormándy Gábor, – felelt a diák kegyetlen basszus
40   27|           megmásítani? (Senki sem felelt.) Jó, nem akarja. Tehát
41   27|          a kocogtatásra senki sem felelt, hanem amint a kilincsre
42   27|         ezen” missziójának meg is felelt. Az utókor pedig elismeréssel
43   29|      ugyan még eddigelé senki sem felelt meg, de hiszen ti nem is
44   29|     képviselik.)~Előbb Nyaviga úr felelt, szerényen és okosan.~–
45   29|           az a füst.~– Ita est, – felelt az esperes, egy negyedrész
46   29| Legbecsesebb drágakő a gyémánt, – felelt meg Nyaviga úr – mely találtatik
47   29|     almamuskátlik történetéről, – felelt neki Jutka asszony.~Erre
48   30|          mi lesz? Azt hiszi, hogy felelt rá? Dehogy válaszol a falusi
49   34|      milliót.~Már erre csak azzal felelt Liba Kis Jánosné, hogy nagyot