Part

 1    2|       fájdalmában odasompolyogtam a ház háta mögé, ahonnét ama szoba
 2    3|         magának tanyául e helyet? A ház, mintha csak holtteteme,
 3    3|            visel, be üres maradna e ház!…~A szegletben három kalmár
 4    4|          úgy is nagy füst van.~Ez a ház fenyőfatuskókból volt fölépítve,
 5    4|             mondták néki: hogy ég a ház, azt felelte: hogy jó az
 6    4|      kitakaríthassa. 2. A Festetics ház vallattassék be örökös és
 7    5|             Városunkban nincsen egy ház, mely valakire ne várna,
 8   10|           adagokban mért eledelt.~A ház asszonya, ki különben viseletére
 9   11|          nem andalog-e emléked azon ház küszöbén, hol gyermekéveidet
10   11|            állt meg velem egy magas ház előtt, melynek lehetett
11   11|              létrán le.~Ez az egész ház így van felosztva, nem keresztben,
12   11|        mondá, hogy van itt egy üres ház, mely a státusé, azt megvehetem,
13   11|            A szú egész éjjel őröl a ház oldalában, s ha valami ételt
14   16|            este nagyvárosban minden ház ajtaja be van zárva. A kis
15   18|             parancsol senki, mert a ház is az övé, meg a feleség
16   19|         mintha övék volna az a nagy ház. Akié pedig volt az a nagy
17   19|           Akié pedig volt az a nagy ház, nagy egyedül járt kilenc
18   21|          gondolt magában, végezte a ház körüli dolgát, ebédre megfőzte
19   27|      Debrecenben.~A sárgára meszelt ház előtt két oldalról lovas
20   27|         csend támadt, s az átelleni ház kapuja megnyílván, azon
21   27|              s azzal megüté a sárga ház kapuját, kapubálványát,
22   27| szegletköveit; annak jeléül, hogy e ház az elpusztulás sorsának
23   27|          mégis többet érne, ha ez a ház most is állna, ha ezek itt
24   27|             az erdő közelebb jön, a ház is közelebb látszik.~Török
25   27|       gondolta, hogy éjszaka van, a ház körüli zengés-bongás elcsillapult,
26   27|              Amen” végszava épít.~A ház és kapu kulcsait az ő feje
27   27|        leüljek? Ámbár különben ez a ház a városé volna; ha megengednétek.~–
28   29|      tetejére, ott végig sétálnak a ház gerincén, a tűzfalig, onnan
29   29|         tégláin lehágnak a szomszéd ház tetejére, – onnan az eperfára
30   29|            con amore végig sétált a ház tetején, s még olyan impertinens
31   29|           valaki éjjel felmásszék a ház tetejére s ott elkezdjen
32   29|         most is ott jár alá s fel a ház előtt; már harmadszor ment
33   29|          aki csak bír! mert ideég a ház is.~El is futott az mind,
34   29|            míg gazda nélkül marad a ház:~Padláson, pincén a tolvaj
35   29|         akkor senkié sem! Akkor vad ház!~– Nyaviga úr! Az úr részeg! –
36   30|                  1. A SZOMSZÉDTALAN HÁZ~Egy nagyszerű téren, mely
37   30|         emelkedik egy háromemeletes ház. Hajdan palotának nevezték
38   30|             van: ez a háromemeletes ház is az enyim.~– Hát akkor
39   30|    disznópiacnak híttak. Csinos kis ház volt! Olyan szép húsfüstölő
40   30|            Isten hozzád, te csendes ház!” Ekkor egyet gondoltam:
41   30|   vállalkozik rá. Nekem csak a kész ház kulcsait adják át, s én
42   30|            nyolc száztólit hoz be a ház az egész értéke után, és
43   30|          vagyok hátra magam, mint a ház legszerencsétlenebb lakója.
44   30|          jegyzé meg a háromemeletes ház ura.~– Tudom biz azt. Hanem
45   32|           van száradni kiterítve. A ház háta mögött füstölög a trágyahalom,