Part

 1    8| bársonysüvegét az asztalra; – tud kend magyarul?~– Hogyne tudnék?
 2    8|       veszekedtek volna.~– Hiszen kend is csak győzi, János mester,
 3    8|         megint a szóhoz.~– Hallja kend, az én uramnak van egy akkora
 4    8|           a szót, monda:~– Hallja kend, – az én uram olyan erős
 5    8|         az asztalra.~– Megveszett kend? Mit elevenen? A malomkövet?~–
 6    8|             Azt ugyan jól álmodta kend, – felelt neki az egyik
 7    8|        kendnek, amért ide fáradt. Kend pedig, fullajtár uram, már
 8    8|  Egyébiránt jövendőre tanulja meg kend: hogy ha inni akar, igyék
 9    8|         egészségeérti ivást bízza kend különb emberre. Kend is
10    8|        bízza kend különb emberre. Kend is pedig, varga mester,
11    8|        való italnak pedig hagyjon kend békét – mert kend nélkül
12    8|         hagyjon kend békét – mert kend nélkül is eleget isznak
13   10|          azért elég. Ne gondoljon kend engem oly szegénynek. Mit
14   10|          oly szegénynek. Mit árul kend?~– Cérnát meg tűt.~– Adjon
15   11|     töltögette a csészékbe.~– Hát kend nem hallotta, hogy csöngettem? –
16   11|           ki itt az úr? én-e vagy kend?~– Úr? – szólt cifra hangnyomattal
17   13|        iszonyúan ráförmedt:~– Még kend is fegyvert visel, kend? (
18   13|           kend is fegyvert visel, kend? (Mikor valakit per „kend”
19   13|         kend? (Mikor valakit per „kend” nevezett, már akkor nagyon
20   13|      volna kezeikben? No, szóljon kend! kend nagy histórikus, mondjon
21   13|      kezeikben? No, szóljon kend! kend nagy histórikus, mondjon
22   13|   értenének.~– Értettem jól, amit kend mondott – szólt a vezér –
23   18|   holnapra csinálnak. Jaj, hallja kend, mennyi szépség lesz ott!
24   18|          róla?~– De azt nem látta kend, hogy a zsidók milyen diadalkaput
25   19|       előtt háromlábú székéről.~– Kend János mester a csizmadia,
26   19|           mikor énekelnek. Hallja kend János mester, én kendet
27   19|         szerencse.~– No válasszon kend közőlök hamar egyet; aztán
28   21|         őt csókolja meg.~– Tréfál kend csausz bácsi, ugye?~– Nem,
29   27|        Nem is tudom, minek rontja kend a vitéz csizmadiák erkölcseit,
30   27|        haragos diákhoz:~– Kicsoda kend? hogy vetődik kend ezen
31   27|        Kicsoda kend? hogy vetődik kend ezen helyre?~– Nevem Ormándy
32   27|     basszista a kollégiumban. Hát kend kicsoda ott az asztal végén?~
33   27|       folytatni akarják!~– Mondja kend ki Isten nevét, hogy nem
34   29|         János bátya! Fel ne vegye kend azt a másikat a szekérre;
35   29|           makrapipát.~– Meg merne kend rá esküdni, hogy más is
36   29| polgártársat eskette. – Azt tudja kend, hogy én pap vagyok. Nekem
37   29|          kell beszélni! Nem látja kend? Az ott ni! Látom! Jaj,
38   29|        levegőbe.~– No hiszi-e már kend, hitetlen? – szólt a sajtoskofa
39   29|           rá kendnek. (Már mikor „kend”-nek nevezett valakit, akkor
40   30|          szederfámra nem akasztja kend fel magát. Hát kendet mi
41   30|        pálinkája kifolyott!~– S a kend pálinkája kifolyott! – kiáltá
42   32|          karafina borát. – Várjon kend, ha eddig várt.~Az útitársam
43   32|      pohár hol van?~– Nem szokott kend máskor klázliból inni.~–