Part

 1    1|            másik négy siet távozni, és szemeit behunyja, hogy ne lásson.~
 2    1|                rántotta őt, s hályogos szemeit rámereszté… A kormányos,
 3    2|            magammal, de igen lesütötte szemeit s nem nézett rám.~– No,
 4    2|                cicuskám! – szólt neki, szemeit fel-felnyitogatta. – Nézz
 5    2|              kis ártatlan, s lesütötte szemeit, s kezét húzta kifelé az
 6    2|          belőle, törülgette hol a maga szemeit, hol a pápaszemeit: hasztalan –
 7    2|                nézve. – Mi leli a maga szemeit? Szent Gergely apostol!
 8    2|          agyonrémült páciens.~Féltette szemeit, mint akárki más, s biz
 9    2| csípősebbikéből, s azután bekötöttem a szemeit, hogy csak az álla látszott
10    2|               is vakítók és süketítők, szemeit és füleit bekötözve emberül.~
11    3|             leány még egyszer felnyitá szemeit, azokat a nagy sötétkék
12    3|           mindig remélt, végre beköték szemeit, és nem láta többé semmit.
13    5|           Judit, s elfordítja arcát és szemeit kezével eltakarja.~Oly távolból
14    5|           hallva, kezeit és világtalan szemeit fölemelé az égre: „én Uram,
15    7|                szomorúan sóhajta fel s szemeit a földre szegzé.~– És, hogy
16    7|              egész éjjel le nem hunyta szemeit.~Másnap a sors úgy hozta
17    8|                 a fullajtár is fölveté szemeit, s hát imé, amint kezeit,
18    9|              csókjaival becsukva annak szemeit, hirtelen kirántá kardját
19   10|               hallgatott, megtörülte – szemeit, mert száját nem volt oka
20   10|        Pápramurgu? – szólt elmeresztve szemeit a boltos. – Csoéto? Kutya?~–
21   10|                Olivia szerényen lesüté szemeit, s felsóhajtva felelt:~-–
22   10|           Zenóbia elé lovagolva, égető szemeit a hölgyre függeszté, s dacosan
23   10|              Kigyulladt arcát, villogó szemeit közelről láthatta az imperátor,
24   11|              fogait összecsikorgatva s szemeit fehérével forgatva fölfelé;
25   11|        förtelmes ordítozását s villogó szemeit egész éjjel láttuk és hallottuk
26   12|               bizalommal jártatá körül szemeit a teremben levők arcain,
27   13|                elpirult és lesütötte a szemeit.~A másik, humanissime Karassiay
28   21|                csalni az angyaloknak a szemeit is. Hát csak vett házat
29   22|      mosolyogva villogtatá feléjük égő szemeit:~– Nos, szép asszonyok,
30   23|            mellé, szemérmetesen lesüté szemeit és kért, hogy ne itéljem
31   24|             zsebkendőjét, megtörülte a szemeit, úgy látszott, hogy sír: – „
32   24|            azért igen hűséges ember: a szemeit be nem hunyja éjjel, úgy
33   24|      elvesztett, mire reszketve lesüté szemeit, s csak úgy e lezárt hosszú
34   25|         felnyitá nagy, holdsugáros kék szemeit és megszólalt: „ne sírjatok!”~
35   27|                 hogy mikor törölte meg szemeit; a rombolók készen voltak
36   27|              Az ifjú szomorúan süté le szemeit.~Keresztszegi folytatta
37   28|              gyöngéden letakarta férje szemeit kezével, hogy ő maga se
38   30|          felemelte a poharat, behunyta szemeit, a fiatalember pedig felrúgta
39   34|             hunyorgatta az összehúzott szemeit, fonálvékony hangon nyivákolva.
40   35|        vizsgálja az arcát, különösen a szemeit. Szokásuk ez a fotografusoknak.~