Part

 1    1|         panaszát elmondhatná?~S nem hiába fognak-e akkor várni szabadulásra
 2    2|            későn kell jőni? no, nem hiába vőlegény vagy.~Esztike szívem
 3    3|       Mostam, vérig mostam kezemet, hiába, a vérfolt ott maradt, mint
 4    4|           után, míg lebökhettem. De hiába, huszonkét medvebőrt kell
 5    5|          oly hősiesen védtek és oly hiába, mint távol rokonaik, kiknek
 6    5|              s megtagadva intett.~– Hiába hozod a békét. Amíg itt
 7    6|           ember volna.”~– Anyám nem hiába unszolt, hogy el ne hagyjam
 8    7|      hálószobája küszöbén. És ismét hiába. Szolimán egész éjjel nem
 9   10|           megszökött a kasszával, s hiába kurrentáltatta, sohasem
10   10| Paplagonijába, Tótországijába; mind hiába! Mindenütt megcsalta a sok
11   10|             nem fog sikerülni soha. Hiába küldesz a viharos tengerbe
12   10|              én visszajövök hozzád, hiába vettetsz oroszlánok vermébe,
13   10|              én kiszabadulok onnan, hiába küldesz rám bérgyilkosokat,
14   10|             téged megölnének, akkor hiába öltem volna meg ezt.~S hogy
15   10|       seholsem lehetett megbontani; hiába rontottak rájuk éjjel. A
16   10|            és helyén volt mindenki. Hiába temették be előlük a kutakat,
17   10|       temették be előlük a kutakat, hiába égették el az élelmiszereket;
18   11|     boldogság volna ez, ha lehetne. Hiába, az emlékezet a leghosszabb
19   11|    viharokkal terhes ég alá, kiknek hiába ád mennyországot egy új
20   11|           ma már városokat számlál.~Hiába, nem érthet mindenki mindenhez.~
21   12|             széttekinte maga körül. Hiába szóltak hozzá, nem hallotta;
22   12|             fekszik, forró sivatag: hiába futok felé, nem érem el.
23   12|            az mind leült a fenékre. Hiába törték oly finomra, mint
24   13|             szerelmes lett bele; de hiába lett szerelmes, mert könnyebb
25   13|            elé; aki elé különben is hiába tévedt volna, mert a jó
26   15|             harangjaik szavát, mind hiába, még az énekszó sem hangzott
27   15|             az egész Székelyföldön, hiába énekeltek, imádkoztak, minden
28   16|            hogy azt megszólíthatná. Hiába nézte azokat, az embereknek
29   16|         öregasszonyt.~Ötödnap pedig hiába várt reá a szegleten, sokan
30   17|          evezővel.~Miután Máki uram hiába kiabált Andrásra, hogy szálljon
31   18|      szomszédot megölelgetve. – Nem hiába belső ember, látszik, hogy
32   21|             segítségére jött volna, hiába lett volna minden kiabálás;
33   23|            elfogadni és viszonozni. Hiába, a magyar gavallér Párizsban
34   24|           még nem szedtek rá.~Dehát hiába, ilyen valaki nem jött;
35   27|          csügg alá; hanem a kötelet hiába rángatná a harang szavára
36   27|   bizonyosan apró darabokra vágnák. Hiába esküdnék meg keresztyénül
37   27|           amit neki tán csak mégsem hiába adott kezébe az a kegyes
38   29|          asszony, – de örülök, hogy hiába sírtam.~– Hallják! menjenek
39   29|      temetési költségeket, minthogy hiába tétettek, aztán nekem meg
40   32|            legény volt a Jóska! Nem hiába hítták Gavallérnak. Mikor