Part

 1    1|       evezőlegény maradt, kezében égő, vasnyelű kanóccal, az ágyuk
 2    2|       rajta, odafutott apjához és égő arcát annak keblére rejté.
 3    3| tűzpatakokkal forralá fel, s nagy égő köveket dobált fel az égre,
 4    3|        maradt. Versenyt futott az égő üstökössel, kit átkos útja
 5    5|          alanti házak tetőire, az égő szurokkanócok egy perc alatt
 6    5|           egy óriási fáklya és az égő lángtető alatt még mindig
 7    5|         nők szellemei hánynák alá égő szikrák alakjában égnek
 8    6|        hajzat. Betegesen-lázasan, égő főfájással, hideglelős vérforgással
 9    9|           érze, midőn ajkai annak égő arcát érinték, s fülei a
10   10|      szomj kiszárasztá a hőségtől égő ajkakat, a szúró napsugár
11   10|        morogni hallák a vadat.~Az égő nyilak, mint megannyi lidérc,
12   10|         tűz tovább harapózott, az égő pontok összeértek, s a nedves
13   10|      madaraknak kerekedett föl az égő berekből, ijedt ordítozással
14   10|           menekülni iparkodtak az égő zsarátnok alól, rémségesen
15   10|      pálmafára, farkával verve az égő lombokat, széles szájával
16   10|         tekergéssel csavargott az égő sudar körül, s azzal hirtelen
17   10|     azonban éppen oda eshetett az égő nyíl, hol a vad elrejtőzve
18   10|     szilaj tusa közepett az egyik égő szálfa, gyökeréig leégve,
19   10|          éjben is feketék voltak, égő szemei világítottak benne.~–
20   10|   conscripti unokái talán, kik az égő város piacán currulis székeiken
21   10|        pikkelyzetét, s a falakról égő nyilak özöne repült az ott
22   10|           a legmagasabb toronyból égő naftát s olvadt szurkot
23   10|       rémséges üvöltést, láták az égő tüzeket sebes rohammal közeledni
24   10|  keresztültörte az érchadsorokat, égő homlokával föltaszítva az
25   10|           a mezőn, a földet túrva égő szarvaikkal.~E látmány alatt
26   12|        kemény, mint a vas, szemük égő, mint a tűz, hajfürteik
27   12|         másikra egy napsugár közt égő szem, harmadikra egy rózsákkal
28   16|           fenyőfák voltak kitéve, égő viaszgyertyákkal, cukorangyalkákkal,
29   22|           drága fűszerillatot, az égő kenetes hordók szeszét csak
30   22|     mosolyogva villogtatá feléjük égő szemeit:~– Nos, szép asszonyok,
31   22|        abban a hódító egyebet egy égő romnál, melyben, ha összeszámlálta,
32   24|           ha abba a szobába akkor égő gyertyával lépnek, vagy
33   27|            őt nem illették meg az égő gyertyák. Egy csoport méh
34   27|          tanácsterem boltozatáról égő lámpa függ le, inkább ősi
35   28|       csak két veres csillag, két égő szivar-parázs szeme nézett
36   28|            Mereven bámultam a két égő vércsillagra, mely két megfejthetetlen
37   28|        körül.~Egy tenyérnyivel az égő szivar fénye fölött vettem
38   29|         hogy mit tud? Úgy járt az égő háztető gerincén, mint egy
39   29|       Flórián, s bontotta szét az égő gerendákat, s hajigálta
40   34|  dohánnyal, kicsiholt, rátette az égő taplót, rácsukta az ezüstkupakot,