Part

 1    2|      volt szerencsém, különben tőlem kértek volna passzust, s
 2    2|      egy kis kérdés is volt az tőlem, megvallom, de az embernek
 3    2|    felfogadtam, hogy amennyire tőlem kitelik, utána leszek a
 4    6|     észvesztő alakja alig volt tőlem egy lépésnyire; közelebb
 5    6|     ijedten tántorodtak vissza tőlem, s arccal a földre borultak
 6    7|      hangon monda neki:~– Kérj tőlem, amit tudsz, e percben,
 7   10|     textusból.~– Három lépésre tőlem! – viszonzá Minerva büszkén. –
 8   10|     Mit mondál?~– Azt, hogy ki tőlem távol, tőlem nem ismerve,
 9   10|      Azt, hogy ki tőlem távol, tőlem nem ismerve, velem egy gondolattól
10   10|     maradsz, ugye, nem távozol tőlem? Mitől félhetnék, ha te
11   10|       jőjjön érte, és vegye el tőlem…~Ezzel ismét felült trónjába.~–
12   11|  Parancsol ön valamit? – kérdé tőlem egy úriember, kártyáját
13   11|     elővezettetvén, megkérdezé tőlem, ha ismerem-e ez embert,
14   11|   faját a cukornádnak? – kérdé tőlem aggódó ábrázattal.~– Ismerem
15   11|       balgatag embert, – kérdé tőlem – aki legkeményebb ellenségeivel
16   12| örökkévalóvá tetted őt, kívánj tőlem amit akarsz, és bírni fogod.~
17   12|    vagy fösvénynek, hogy félsz tőlem jutalmat kérni? Ha birtokomban
18   12|          Mért vágyódol az égbe tőlem? mi van ott, amit én nem
19   17|       egy kisujjal is? Hallott tőlem valaha egy káromkodó szót?
20   18|      Tanulja meg azt kegyelmed tőlem: mikor én meg akarom verni
21   19|        uram, nem lehet. Kérjen tőlem akármit a világon, de gyerekemet
22   24|        van, azt nem kívánhatja tőlem senki.~– És hát tulajdonképpen
23   24|    szép kíváncsiság volt ugyan tőlem, de hiszen nem akartam én
24   24|      is, s nagy botorság volna tőlem, az általa elkezdett nemes
25   24|  hagyománya biztosít számukra, tőlem is meg fogják kapni egész
26   24|  élelmiszereit, azokat átveszi tőlem; ha én meghalnék, a tiszttartó
27   27|     nem akar jönni, elmaradhat tőlem!~Keresztszegi most lelépett
28   28|   fölszedett, sohasem kérdezte tőlem, ki voltam, honnét jöttem.
29   28|       de amikor akar, elválhat tőlem.~Én megöltem ellenségemet;
30   29|  meglátnak!~– Akkor azt fogják tőlem kérdezni, amit a paradicsomban: „
31   29|        fiam uram, akkor kérhet tőlem a megboldogult hagyatékából
32   29|        őtet! De ne kérdezzétek tőlem, hogy kit? Mondjátok meg
33   29|       fogva, s aztán azt kérdi tőlem, hogy minek jöttél ide?
34   29|      Zsófi leányom, ne rettegj tőlem, hanem gyere közelebb hozzám:
35   30|        a kapualját is kivették tőlem; egy olajfestményárús szerződést
36   30|    hagytam meg, azt is kivette tőlem egy öregúr, akiről azt mondták,
37   30|  negyedik végre nem menekülhet tőlem, az utcán találkozunk, kétfelől
38   30|      nap is, s csak nem kérnek tőlem otthon több pénzt s én csak
39   30|      Nem hallotta azt senki én tőlem, hogy valami bajom van.