Part

 1    2|    mindenkit, nyájas piros arccal (tűz mellől jött, attól volt
 2    3|        keresztülfagyott, és minden tűz kialudt rajta, a két pólus
 3    6|            keresztül valami idegen tűz, valami pokolbeli fluidum
 4    6|     gyöngysora látszott elő s az a tűz, mely fölemelt szempillái
 5    6|           az érc vöröslött a belső tűz miatt, iszonyú fényt vetve
 6    9|          hívta segítségül; vizet a tűz ellen. Míg a városiak tűzaknákat
 7    9|    gyermekek és hölgyek.~Midőn sem tűz, sem víz nem talált mit
 8   10|             meglopták, kirabolták, tűz, víz, jégeső; marhavész
 9   10|         szurtos szolgálóhoz, félig tűz, félig víz, tudnillik korom
10   10|         helyen lángolni kezdett; a tűz tovább harapózott, az égő
11   10|           egy roppant boát, mely a tűz közé szorulva, miután mindenünnen
12   10|           olvadt szurkot okádott a tűz közé. A pajzsok zavarodottan
13   12|            vas, szemük égő, mint a tűz, hajfürteik szalagok közé
14   15| káromkodott odáig.~Amint azonban a tűz mellé tett subáját keresi,
15   15| csillagában, s hogyha az a bűbájos tűz, mely férfi és nő szeméből
16   20|      hegyek csúcsai, miket a belső tűz összeemésztett. Néha a megolvadt
17   21|            városon kivül levén, ha tűz támad, fél Debrecen porrá
18   21|      veszedelmes lárma kerekedik: „tűz van! hol van? a Csapó utcán
19   24|         kevés volt; a kandallómban tűz ropogott, kellett is most
20   24|         duzzasztva, kandallómban a tűz ismét égett, s az ágy előtti
21   24|             akitől sem tolvaj, sem tűz meg nem lephet, s aki minden
22   25|     ereiben mindegyik emberfölötti tűz gerjedését érzé és mindegyiknek
23   27|             mindenfelé vigyázva, a tűz lángjait tovább nem állhatván,
24   27|        küldessék; sok volt benne a tűz, még nem törte meg az élet,
25   27|       halavány volt, de annál több tűz égett lelkesült szemeiben.
26   27|         helyrecsukják, a megrakott tűz újra belepje korommal az
27   27|          úgy, hogy midőn az alanti tűz elhamvadtával ismét annyira
28   28|            nőmet megkorbácsoltatá.~Tűz voltam: elégettem Varsót,
29   29|         tűzhelyen pedig lobogott a tűz; egész hasábfák voltak felrakva
30   29|            doromboló cica odaült a tűz mellé a meleg hamuba s segített
31   29|            fölkiáltott ijedtében: „tűz, tűz!” s akkor vette észre,
32   29|       fölkiáltott ijedtében: „tűz, tűz!” s akkor vette észre, hogy
33   29|           népség elordítja magát: „tűz van!”~De már erre a szóra
34   29|   kiáltotta most már igazán, hogy „tűz van!”~De annál nagyobb volt
35   29|          mert már ugyan ropogott a tűz odakinn. Dallos hirtelen
36   30|            árvíz el nem viheti, se tűz meg nem emésztheti, se rozsda
37   30|          el neki? Vajon meddig fog tűz égni a tűzhelyen, rántásszag