Part

 1    1|     feléjök nézett volna, ismét csendes, apatikus mozdulatokkal
 2    3|       titokszerű hangot, mely a csendes rengetegben olykor megszólamlik:
 3   10|   liánfonadék szövevényeivel.~A csendes magányban hűselve alszik
 4   11|   mintha most is otthon volnék, csendes ismerős szobámban, s csak
 5   13|       mint egy orákulum. Csak a csendes, békességes tudományokat
 6   13| holdvilágos éjszaka következék, csendes volt az egész vidék, a város
 7   15|        Van a Székelyföldnek egy csendes, emberlaktalan völgye, hol
 8   15|      körülvéve a Szent Anna-tó: csendes, mély tengerszem, körülszegve
 9   15|      sötétzöld fenyőkkel.~Olyan csendes, olyan hangtalan minden
10   15|       megtetszett nekik a szép, csendes, magányos hely; „jó lesz
11   19|         nincs a ruganyos ágyban csendes álom? amidőn János mester
12   20| ártatlan nép volt az egész faj. Csendes, dallamos beszéde, kivált
13   20|  leülepedett a tájékra; – olyan csendes volt a vidék.~A nagy fák
14   20|        megőszültek volna. Olyan csendes volt a vidék.~Ki maradt
15   20|         madár sem röpült. Olyan csendes volt a vidék.~Amarlija megtevé,
16   22|     másiktól.~Karadzim kán igen csendes, békességes ember, látogatójegyeket
17   24|  szerencsétlenekkel, lassankint csendes szófogadó embereket csinált
18   24|    pedig a szabadulás egy olyan csendes, hozzájárulhatlan helyre,
19   25|         Dézna helység; jelenleg csendes filozófi kedélynek való
20   25|        igazi török basának való csendes birodalom, amilyent Kurbán
21   25|      lópatkók robaja megzavarta csendes ünnepélyüket.~A borosi férfiak
22   27|         hanem csak elrongyolva, csendes korhadással nyitva utat
23   27|    ajtajú tömlöcbe?~A bíró igen csendes, nyugodt hangon válaszolt.~–
24   27|   szövetség létezését; az egész csendes világ meg volt nyugodva
25   27| szorgalmas, lángeszű és különös csendes, szelíd természetű ifjú
26   27|       egy óvatosan nyitott ajtó csendes nyikorgását hallá azután.~
27   27|   Debrecenbe s ott maradsz mint csendes özvegy, fél esztendeig.
28   28|     fellegvárba zárták őket. Én csendes, hidegvérű, óvatos ember
29   28|        örök időkre elriasztanám csendes álmait. – A negyedik héten
30   28|      hogy tanácskoznak fölöttem csendes morgással, egyik fennhangon
31   28|    felnyitja szememet, s én egy csendes szobában találom magamat,
32   28|         A fegyvercsörömpölés, a csendes parancsszavak tudatták velem,
33   29|    útközben:~Menj el a nyugalom~Csendes éjjelébe,~A föld kebelébe~
34   30|          hogy „Isten hozzád, te csendes ház!” Ekkor egyet gondoltam:
35   31|         elefánt hátáról s azzal csendes, méltóságteljes léptekkel
36   34|  schlummernde Flur.~(Ébredj fel csendes természet, ébredj alvó mező.)~