Part

 1    2|        csak saját magam nem.~– Hát öcsém, – kérdé urambátyám, nagyot
 2    2|            bemenni a városba?~– De öcsém, – szólt urambátyám, elmozdítván
 3    2|            emberfiának a fogait.~– Öcsém! – kiáltá örömrivalló hangon. –
 4    2|       kiáltá örömrivalló hangon. – Öcsém Peti, hát élsz? hát te is
 5    2|        hozzám fordulva így szól:~– Öcsém, állj csak ide, hadd állok
 6    2|             Ember vagy a talpadon, öcsém, hordom a lelkedet, úgy
 7    2|           ütötte őkegyelmét.~– Már öcsém, te dobd ki – szólt nekijuhászkodva –
 8    2|           volna érte.~– Hanem hát, öcsém – kezdé egyszer eközben
 9    2|   szerelmes vagyok Esztikébe.~– De öcsém, csak az annak a rendi és
10    2|      akarsz lenni egyszerre? Hanem öcsém még gyerek vagy, nincs mit
11    2|       urambátyám – jobb lett volna öcsém, ha pap lettél volna, uradatyád
12    2|            fülére.~– Hozott Isten, öcsém! – kiálta Gergely bátya –
13    2|       rajta, hogy Esztike búsul.~– Öcsém, – szólt, odaintve magához
14    8|          orra alatt.~– Azt mondom, öcsém – szólt a varga – hogy nyúlj
15    8|         egyszer kérdem tőled, édes öcsém, – szólt a varga moderate,
16   10|        sápadtan hallgató ifjúra:~– Öcsém Herode! próbáld meg, belém
17   11|          Hamburg, 184–~Szervusztok öcsém!~Mondtam, hogy otthagylak
18   11|            ÚRHOZ~New-York, 184–~No öcsém, ittam tengert! Mondhatom,
19   11| tengerfenék csodaférgeit táplálja. Öcsém, ez borzasztó gondolat,
20   11|            a sík tengeren voltunk.~Öcsém, a mennyország szép dolog,
21   11|         hogy nektek megküldhessem.~Öcsém, ezek csodálatos előmenetelek!~
22   11|           Kanahán kellő közepében.~Öcsém, mindaz, amit Robinsonról
23   11|            követhettük őket.~– Hát öcsém, ki feji meg ezeket a marhákat? –
24   11|          aztán a korsóval a vízre.~Öcsém, mi itt állandó ostromállapotba
25   11|     mohawkok fejedelme, – monda az öcsém, bemutatva a vadembert,
26   11|    odatette a tűzre pirulni.~Kurcz öcsém észrevéve e szokatlan pecsenye
27   21|        ablakon ijedtében.~– Mihály öcsém, ne mondj ilyen bolondot!~–
28   24|      Nevetett rajta szörnyen.~– No öcsém Louis, hiszen most gyere
29   24|       csapjam én meg.~– Nem, Pista öcsém, én hajdu nem vagyok, hanem
30   27|             Igyártó fiát.~– Kedves öcsém! – szólt megölelve a fiút, –
31   27|        öregek húzódoztak.~– Kedves öcsém! Ifjú vagy te nagyon ahhoz.
32   29|        befogva tartotta. – Csak te öcsém, hogy is hínak? ne volnál
33   34|        neked kölcsön pénzt, akkor, öcsém, csak te haragszol meg énrám;