Part

 1    2|         merje bontani, míg én nem mondom, különben rögtön vakon születik.~
 2    7|          csinálni.~– Nevét ki nem mondom, kegyelmes úr, mert lehet,
 3    8|         kifért a torkán.~– De azt mondom kendnek, hogy mikor az én
 4    8|           varga orra alatt.~– Azt mondom, öcsém – szólt a varga –
 5   10|          Én tudom ki volt, de nem mondom meg.~– Paráncsulum, hogy
 6   10|          a kalmár.~– Ha kéred sem mondom.~– De ha szipen kérem.~–
 7   15|           a kezét, s ha akkor azt mondom: „hopp a Jézus nevével,
 8   20|           azt innen más országba. Mondom néked, ha békén el nem hagyod
 9   22|           oldalaitoknál. Mikor én mondom e szót: „ben”, akkor karjaitokat
10   22|   fonjátok kebleiteken: mikor azt mondom „hok”, akkor lehajtjátok
11   22| lehajtjátok fejeiteket, mikor azt mondom „túr”, akkor egyszerre levetitek
12   23|         korridorokat, s ha én azt mondom, hogy itt a szemem fénye
13   23|        dühében. A komédia, igazán mondom, megérte a száz frankot.~
14   24|      egyötöd részét?~Pedig igazán mondom, ha akkor valaki odajön
15   24|        lakni egy házban?~– Bizony mondom, hogy nekem sem lett volna,
16   25|       össze egy hét alatt. Bizony mondom, hogy összeszedték.~– Az
17   25|           nem értem.~– Hát én azt mondom, hogy: mi van csak ma? Rebbialevval
18   25|      percben vált meg tőle?~– Azt mondom rá, hogy semmi sem lesz
19   25|           bosszúálló! Én csak azt mondom neked, hogy tégy a jobbágyaiddal,
20   27|          ítélheti el; mert bizony mondom, ha haditörvényszék elé
21   27|        nem kaphattuk, mert bizony mondom, nem állana kegyelmed mostanság
22   27|           pedig mondd meg ezt, én mondom: „vicisti Galileae!” meggyőztél!
23   27|    vértanúságot tesz érte, bizony mondom, meglátjátok azt!~És akkor
24   28|        elhúzódhatnak. – Azért azt mondom kegyednek, csak úgy közöttünk,
25   29|           Nyaviga úr, én csak azt mondom, hogy nem szükség magának
26   29|        Nem hallgatsz? Az lesz, ha mondom. Megeszlek, ha még egyet
27   29|       megdicsőült lélek~– Hát azt mondom neked, hogy rakj tüzet,
28   30|         nem esem túlzásba, ha azt mondom, hogy volt olyan szép, mint
29   30|          az egzekúcióba? Ezt hadd mondom el elébb.~Azt már vettem
30   32|           semmi. A szemei, bizony mondom, hogy nagyobbak voltak,
31   34|              Hallgatom.~– Hát azt mondom én, hogy „nem eszünk annak
32   34|     kifecsegni?~– Nemesi szavamra mondom, hogy nem.~– Ejh, húsz esztendős
33   34|     átváltoztatni? Bizony, bizony mondom, szomszéduram, hogy akkor