Part

 1    3|         a légben az elbocsátott hang, a villám dörgése s a szenvedő
 2    3|        s Istent hívó eskü?~Üres hang az eskü. A lég sem tartja
 3    3|    közepében. Semmi élet, semmi hang nem élt rajta; oldalain
 4    4|     levegőben messze elhallik a hang, s ha meghallja valaki,
 5    5|       nem volt ereje szólani, a hang megfagyott ajkán.~– Szólj,
 6   10|    Sokáig nem hallatszott semmi hang, csak az elefántok szomjdühös
 7   10|         csendet, valami kereplő hang, de csak a legnagyobb messzeségben,
 8   10|      ismét hallatszik a kereplő hang, most már éppen ellenkező
 9   10|        kiszámítva magában a két hang közti középutat, elnyargal,
10   10|        s nem hallik benne semmi hang, csak a tribunok szájról-szájra
11   10|      kiálta utána egy erőteljes hang az üldözők közül, s amint
12   11|         a torkába belefagyott a hang, s az egypár, aki még győzte
13   11|       előtt egy ismerős harsány hang szólalt meg.~Egyszerre ugrottunk
14   11|     ablakból, én zongorámtól.~E hang, e kérdezősködő beszéd magyarul
15   12|    tetszett neki, mintha minden hang Shirin kellemeiről beszélne
16   12|         élet, hol maradt róla a hang? Shirin ajka ha csukva van,
17   15| emberlaktalan völgye, hol semmi hang a vad madár kiáltásán s
18   24|       éjnek idején idáig tévedt hang? Nem tudom honnan jön, de
19   24|      tündéri lények, akiket egy hang láthatatlanná tesz, egy
20   27|       némelyiknek torkán akad a hang.~Az ének után bíró uram
21   27|      éneket folytatva; egy zúgó hang az övé, egy rebegő a beteg
22   27|     bocsáttatását!” kiálta több hang a tömeg közül, mely lehangzott
23   27|  visszajöttél, férjem?~Erre egy hang, melyet nagyon jól ismert,
24   28|         s egy kemény, gyanakodó hang kérdezé: „Ki az?”~– Gyóntatóért
25   28|     gyilkos!” szólt a nyöszörgő hang a sötétben.~A vonat rég
26   28|    eltávozott már, s a haldokló hang itt maradt utána!~Borzadva
27   29|        a kocsibakról a hatalmas hang. – „Hozzá ne érjen kezetek
28   29|    macska se fér be rajta.~Száz hang kiáltotta a sátorok alul,
29   29|    félrehúzva s a belőle kijövő hang mindig engedelmet kérni
30   29|        hogy egy szép férfi mély hang elkezdi a folytatását a
31   31|          Ez volt az első emberi hang, melyet az emberkék társasága
32   31|      társasága hallatott.~Olyan hang volt az, mint mikor a szólni
33   34|    szólal meg a háta mögött egy hang.~– Ki a’?~Persze, hogy a