Part

 1    1|            a hóhér után.~– A lőpor drága; – felelé az hidegen.~Quarrelson
 2    2|    történet, ha olykor előfogott a drága lélek, hogy fordítsak neki
 3    3|           annyi nép előtt oly szép drága ruhában a földhöz verni
 4    7|            vezetve. A felhalmozott drága edények, ragyogó boglárok
 5   10|          Miért tartalak én tigodet drága pinzen? (sohasem fizetett
 6   11|            ideje van, az ember itt drága, egyébkor magunkra vagyunk
 7   14|            erdőszámra nőnek, s ami drága csemegéket mi csak a boltokban
 8   14|            Európában mint csemegét drága pénzen adnak; a nyúl nagyobb,
 9   14|          festék ömlik, leveleikből drága ital készül.~A hegyek gyomrai
10   14|       karcsú derekára felkötötte a drága tibeti övet, melynek végébe
11   15|  ritkaságaikhoz, faragott edények, drága kirakott serlegek, medencék
12   17|           csillogó feketére festve drága kalamásszal, az orrán az
13   20|       vastag levelű növény bogarai drága festékanyag, hogy ama sárga
14   21|           s gondja volt rá, hogy a drága atyafiaknak semmiben fogyatkozásuk
15   22|      rostély alá rakva.~De nemcsak drága kelmét, igazgyöngyöt lehetett
16   22|          egy szálat kapjon ebből a drága aranyból, úgy ment el a
17   22|         miatt; paripák megtaposták drága testeiket; szép fodros hajfürteik
18   22|          komoly családapák, kiknél drága kincs az asszony, kiért
19   22|           kinek nem elég aranyunk, drága ruháink; vérünket szomjazza.
20   22|     milliókat érő vagyon szerte. A drága máglyák körül elkeserülten
21   22|       gazdag terményeivel rakva; a drága fűszerillatot, az égő kenetes
22   27|         megveszi azt a váradi basa drága pénzen.~Várad akkori basája,
23   29|       krajcárért, mint annak, ki a drága jó paprikás szalonnáért
24   29|           szabadba!~– Hozta Isten, drága kedves édes Nyaviga úr,
25   29|        jóindulattal kérte:~– Édes, drága professzor úr! Ne másszék
26   30|          téglával töltött ládákat, drága kelmék címe alatt. Meg az,
27   30|          Kóbi ügyvéde élt; s ugyan drága lehet a tinta itt Budapesten,
28   30|          minden reggel. Csak azt a drága jó kisasszonyt méltóztassanak
29   30|            úr: ajándékozza nekem a drága jó kisasszonynak a fényképét. „
30   31|        termetét nem lehetett a sok drága öltözettől látni. Csak félénk
31   34|            esett atyafiaknak azt a drága malasztot.~A szlavóniai
32   34| kikergettetett a szobából. Ennek a drága kincsnek Están úr ágyában
33   34| hazaérkeznek, megszerzik azoknak a drága meglepetést: kettős öngyilkosságukkal!