Part

 1    2|   fenyegetett, hogy mészárosinasnak ad; de szerencsétlenségemre
 2    2|          hogy most karral is dolgot ad átölelnem, hanem azért most
 3    3|         vagy virágot hoz, menedéket ad a madár fészkinek, s védi
 4    4|           dolog, szinte elsőbbséget ad nekik a kígyótáncoltatók
 5    4|            cár évenkint százezreket ad ki.~– Most azonban önök
 6    5|             temető neked helyet nem ad. A mi halálunkban nem osztozol.
 7    9|           csodás port, amely lángot ad és mennydörög, kik föltalálták
 8   11|          akárkinek, aki legjobb árt ad értük, hadd jőjjön helyetekbe
 9   12|            lakik, mely olyan bűbájt ad minden vonásnak, hogy költővé
10   16|          nekem már ezután ágyat, ki ad rám tisztát, ha elszennyesedem,
11   19|           irigykedjék rá. Nem; majd ad ő nekik más karácsonyi ajándékot,
12   20|          cserél kenyérért, ha abból ad, ami magának sok termett
13   24|           család mindent azon módon ad által, ahogy ő hátrahagyta;
14   24|            hogy az álom jó tanácsot ad, hogy egy éjszaka sokat
15   25|           díszlik és tetszetős bort ad, hanem már a fenyő is nagyot
16   27|            mégis haragos tekintetet ad annak, amit a halavány,
17   27|             sántikál; a németnek is ad harácsot meg a magyarnak
18   27|        Minek volt ez?~– Ez kellett „ad terrorem populi”! Debrecen
19   27|      magatartásáról beszélt, hanem „ad hominem” egészen praestanter
20   27| szülőhazámnak mindig híve maradok.~„Ad arma! ad arma! ad arma!”
21   27|             híve maradok.~„Ad arma! ad arma! ad arma!” hangzott
22   27|         maradok.~„Ad arma! ad arma! ad arma!” hangzott a riadó
23   27|           csak egy gondolat volt.~– Ad arma! árulás van a városban! –
24   28|     papirostűz rendesen több füstöt ad, mint lángot; Larisse azon
25   28|    legfeljebb hat lábnyi sebességet ad. Mármost ha valaki hátrafelé
26   28|        szökése a vonat sebességéhez ad, az alig számít valamit.
27   29|        zsivaj nagyra nőtt: az egyik ad captum megmagyarázta, a
28   29|       captum megmagyarázta, a másik ad abszurdum dedukálta a lunátikus
29   29|           lesz belőle fiatal pap.~– Ad hominem szóltál. Dehát most
30   29|           napján! Hagyd el kántus! „Ad arma!” a jelszó. Fusson
31   30|             gázt; elég világosságot ad a spirituszlámpa.~A párbeszéd
32   30|         egye tisztára.~– Venio nunc ad fortissimum virum! Itt volt
33   35|     oszlopok szögletein. A Duna nem ad most feleletet. Rövid időn