Part

 1    1|            élősködik, különben igen csendesen szokta magát viselni, s
 2    2|              jobb biz üljön le szép csendesen, majd én mesélek.~Leszállt,
 3    7|             belépőt. Az ulema ismét csendesen visszahúzódott.~Mikor a
 4   10|         földön, s egy szép éjszakán csendesen átszenderült azon boldogabb
 5   10|    koronáján kezdve a száráig, szép csendesen megeszegeti, miközben orrának
 6   10|        kezébe s a csalitba lopózva, csendesen az elbújt tigris háta mögé
 7   10|             fordulva lován, megvoná csendesen a kézíjat s percig célzott.
 8   11|             szerettél? nem alszol-e csendesen, azt tudva, hogy fejed szülöttefölded
 9   11|             háta mögé kerültem szép csendesen, a jaguár szerencsémre nem
10   13|   tenyereivel belekapaszkodva, szép csendesen lebocsátá Józsefet a kőfalig,
11   14|          göndör hajfürteik libegtek csendesen a vízben.~Azok pedig, akik
12   20|          ifjú társnői összefogózva, csendesen körüle lejtének; a bűvkör
13   20|   ihatatlanok.~A rézszínű faj azóta csendesen enyészik. Ahány millió volt
14   21|      szereti a szépet.~Ezalatt szép csendesen folydogált a lugzó víz a
15   22|     torkolatánál, s úgy úsztak azok csendesen, hosszú sorban a túlparton
16   22|         kapaszkodva, úgy úszott alá csendesen Esztergom falai alatt, üvöltve
17   24|        annyira vitte, hogy most már csendesen megvan, legfeljebb egy kicsit
18   24|     rátartással.~Az én emberem erre csendesen visszadugta a vadászkést
19   25|         fejére a buzogánnyal; azzal csendesen mentek haza; senkisem üldözte
20   27|           Szulalinak, most már igen csendesen viseli magát.~– Hiszi-e
21   27|         anyját útjában. A kegyes nő csendesen aludt az Úrban, kezeit keblén
22   27|   családjának minden tagja áruló?~– Csendesen, asszony! Te el fogsz jönni.
23   28|         mutatott semmi meglepetést. Csendesen, minden aggály nélkül végzé
24   28|           meg Anyikovot…~Zseminszky csendesen inte fejével és egy vonása
25   28|          szájához közeledünk.~Ekkor csendesen kinyitottam a kocsi ajtaját.~
26   29|           surrogó rokkahang mellett csendesen dúdolgatta magában a leánykori
27   29|            súgdosta egymásnak, hogy csendesen kell lenni, mert ha lármát
28   30| lábujjhegyen kioson, az ajtót olyan csendesen nyitja, hogy ne nyikorogjon.
29   30|             Utána lopózkodtam én is csendesen. A konyhaajtó kulcslyukán