Part

 1    1|  visszhangzó kiáltásai jajdulnak néha fel, mint haldokló segélykiáltása;
 2    3|       Saját arcom visszfénye az.~Néha úgy érzem, mintha látatlan
 3    6|       kalyibáknál.~Hanem láttunk néha előttünk egyes, vad kinézésű
 4   10|       itt-ott egy-egy vörös pénz néha napján nála, azt hitelesen
 5   10|    pillanatra találkozni látjuk; néha midőn egyik kimegy az ajtón,
 6   10|        Borbála asszony csak nagy néha bukkant elő szegletszobájából,
 7   10|     ezért mindenki tőle vásárol.~Néha ki-kitéved egy elhízott
 8   10|          minden állat, csak nagy néha csap el az ágak alatt egy-egy
 9   10|      rántá őt ki erős állásából, néha felhajíták egymást, s a
10   10|       palmírai falakról áttörnek néha a felharsogó ének szavai: „
11   11|           a hölgy nehéz nyögését néha megszakíták kínos sikoltásai.~
12   11|         bölények rá ne menjenek, néha egész éjjel vadászni járnak;
13   11|       közül egy-egy sötét fecske néha ablakom alá száll fecsegni,
14   12|        valamit sugdostak fülébe, néha mosolyogva hallgatá a suttogást,
15   12|  odavarázsolt bokrokon függtek s néha egész éjszakán át ott énekelt
16   12|       moha; messze földről jőnek néha idegenek, kik bámulva szemlélik,
17   13|        más irányában érzett, sőt néha leckék kezdete előtt, mikor
18   15|        az öreg anyós vette észre néha, hogy mikor menye valahova
19   20|         nap az mégis, s ha mégis néha meg találnak egymásra neheztelni
20   20|        belső tűz összeemésztett. Néha a megolvadt kénláva kirontott
21   21|        semmi védelem többé; csak néha szalasztott ki az érdemes
22   21|     jólétet, mely ha csorbult is néha, de újra helyre nőtt, olyan
23   22|         akármit gondolok felőle.~Néha, mikor úgy magunkban vagyunk,
24   22|       sem jött onnan többé. Csak néha vetődött ama tájakról Esztergomba
25   24|           akkorákat fohászkodott néha, mint egy alvó tehén, s
26   24| szobámban ez az énekes kisértet, néha órákat ott tölt nálam, leül
27   24|     senki sem tud felőle semmit.~Néha megkísértettem, hogy alvónak
28   28|         gondolkozik valamiről; s néha megállt, mintha hallgatóznék,