Part

 1    2|    uramatyám azt a néhai kandúrt, – mondám s egy víg ötlet ment a fejemen
 2    2|        kegyelmedét, nénémasszony, – mondám, kibontva a keszkenőt, s
 3    2|        látom, mikor nevet.~– Hej! – mondám, nagyot sóhajtva, – beh
 4    2|                   Köszönöm ássan, – mondám, örvendezve, hogy ily könnyen
 5    2|        értelmezé a néne.~– Az ám, – mondám.~Esztike odasimult hozzám.~–
 6    2|                Azonban megyek is, – mondám – kalapomat vevém.~– Maradjon
 7    2| nekitürkőzve, hallatlan vitézséggel mondám, hogy ne féljen, míg engem
 8    2|            Szent Borbála, segíts! – mondám magamban – ez megesz.~„Ki
 9    2|             az aj tón.~– Szaladj! – mondám magamban, s amint isten
10    2| nyughatatlankodjék már urambátyám – mondám neki – hiszen bizony az
11    2|            s azt szívemhez szorítva mondám: Esztikém galambom, egy
12    2|           azért a nádméztartóért, – mondám (nekem is tüske volt a talpam
13    6|       mondani fogok?~– Nálam van, – mondám. Nálunk skótoknál divatozó
14    6|      eszembe.~– Súnem és Gilbona, – mondám én, ráakadva a bibliában
15    6|          ott látszik egy csillag, – mondám elbámulva; – de rendkívül
16    6|         Tetszhalottá voltam téve.~– Mondám, hogy méreg! – kiálta az
17   11|      kérdezé, hogy ki és mi vagyok?~Mondám, hogy engem Hurday Lászlónak
18   11|          pavilon nagyon egyszerű, – mondám a citoyennek.~– És célszerű! –
19   11|            holdba lehet fölrepülni; mondám neki, hogy jobb lenne annál
20   11|              miért nem fogtad el? – mondám – megettük volna.~– De majd
21   11|             majd teszek én arról, – mondám, s előhozva egy kulacsot
22   23|             térdre estem előtte, és mondám neki, hogy imádom. Erre
23   24|          ember bizonyosan részeg! – mondám a kocsisnak. Ez nem felelt
24   24|           kilátszott közülök, s azt mondám neki:~– Lásd, emez édesebb,
25   24|          fölemelém őt a földről, és mondám neki, hogy ezentúl én leszek
26   28|        kisértenie a párizsi piacot. Mondám neki, hogy én tudok franciául,
27   28|             dinnyét kosarastól; azt mondám, haza akarom vinni a feleségemnek,
28   29|            Tóbiássy és Haranginé.~– Mondám azonban: ez bizonyosan valami