Part

 1    1|                látni benne, kiknek arcaikat tenger és ég világítja.~Elöl két
 2    1|                messze láthatáron, hol ég és tenger összeolvadnak, merengett;
 3    1|                    irtattak ki töveikből, a tenger kicsapott a sziget legmagasabb
 4    1|      reménytelenségben merengeni a néptelen tenger puszta látkörén.~Sokszor
 5    1| menyasszonyajándékkal egyetemben elnyelte a tenger; vagy tizenkétszer házasodott,
 6    3|                    éjszakán a felháborodott tenger egy hajót temetett gyomrába,
 7    3|                  kívüle nincs senkijök. – A tenger hideg lény, sem szíve, sem
 8    3|              közülök az isteni név, midőn a tenger hirtelen fenékig jéggé merevült.~
 9    9|               látott még téged?~Hol a jeges tenger hófedett partjain alig teng
10   10|                    borért küldött fiú aztán tenger ideig odamarad, a kupec
11   10|                    Indiákról vándorolt ide, tenger mélyéről halászott gyöngyöket
12   11|                   vagyunk, az ég mosolyg, a tenger hízelg, az emberek előzékenyek;
13   11|                   mennyország szép dolog, a tenger is szép látvány, de a föld
14   11|                bennünket, majd lehajított a tenger mélységes fenekére; végre
15   11|                     a tengeren vagyok, vagy tenger alatt.~A világ ítéletével
16   14|            fejcsóválás lett az egész sereg. Tenger ez, nem patak, erdő ez,
17   15|                     most merült volna fel a tenger alól az egész tájék. Pedig
18   15|                ilyen alakban élnek.~Amint a tenger felszínére ért az ifjú a
19   20|                   ki alatt lett eggyé a két tenger közötti ország, a fehér
20   20|                      Te fehér szörny, kit a tenger okádott ide! Te fenevad,
21   20|                     A nap már a távol kéklő tenger határához ért; olyan piros
22   24|             árnyékában; előttünk a végtelen tenger terült, a nap, mely a fényes
23   24|                    tehát Magyarországon már tenger is van és granátfa-erdő.~
24   30|                    se lehet hinni! Ha még a tenger is vízzé válik!~– No, most
25   31|                  Kiang Szi. Egyik oldalát a tenger mossa, s annak a szikláit
26   31|                    nevezik; mikor a viharos tenger hullámai a sziklákat paskolják,
27   34|                egyszerre, hogy micsoda nagy tenger választja el kettőjüket