Part

 1    1|       eltévedt gyermek szülői után sír, s a sötétben olykor a jaguár
 2    3|        hazát, szebb világot ígér a sír után, onnét is eljövök,
 3    3|        kebeltől, mely fölnevelt, a sír férgeig, amely meg fog rágni,
 4    3|             Akit te megölelsz, nem sír többé. Örökre megpihen.
 5    5|           csapat a kapu felé tart. Sír van jelölve az úton keresztbe.~–
 6    5|    fejökről leveszik a csalmát s a sír oldalára állva, áhitattal
 7    5|    közelíteni akar a nőkhöz, kik a sír tulsó oldalán állnak, ekkor
 8    5|        közeledőt.~– Ne közelíts! E sír határ köztünk és köztetek.
 9    5|    maradtak. Azért áldott legyen e sír, mely e várost a világból
10    5|        hangok; elmélázva megállt a sír előtt, dárdája nyelére támaszkodott,
11    5|  patkójával az utca közepére ásott sír dombját, s a zárva talált
12    6|          bokorba, ott lefeküdt, és sír.~
13   10|           akarta mutatni, hogy nem sír, előjött az „arányus leányum”
14   10| közvélemény benyomása alatt, ott a sír előtt háromszor ájult el
15   11|       diadalmező, egy rom vagy egy sír, – mit látsz rajtuk? kilátás
16   11|           a kétségbeeséshez.~Még a sír sem fog meggyógyítani minket,
17   11|           el a földet, melyhez két sír fájdalmas emlékén kívül
18   12|           mosolyg, majd eped, majd sír, majd sóhajt; én látom őt,
19   12|            pedig, keservében e két sír közé elevenen ásatá el a
20   12|            ennek árnyától.~A három sír Kazri-Shirin mellett most
21   17|         dolog, mikor a menyasszony sír, az mindig jelent valami
22   17|           Jucitól, miszerint azért sír, mert megégette az ujját.~–
23   18|         feleségem a verést. Se nem sír, mikor ütöm, sem a szomszédoknak
24   22|      magyar ifjakat, fut a király, sír az ország, senki nem segíthet
25   24|        szemeit, úgy látszott, hogy sír: – „Mi lelte kendet?”~–
26   24|           rajta: – „Mi baja? miért sír?”~– Hogyne sírnék nagyságos
27   24|          megsajnáltam, hogy annyit sír és sóhajtozik, kérdőre vettem