Part

 1    3| nincsenek évek és napok, csak a rettenetes örökkévalóság.~Ment, ment.
 2    5|        reszketéssel hallgatta a rettenetes némber szavait, az utolsó
 3    5|   kiálts város! Eljött az Úrnak rettenetes napja!…~És a nyomorék alakja,
 4    7|     templomról templomra.~Végre rettenetes átkot esküdött a szultán,
 5    9|      városok kapuiban a császár rettenetes esküjét, melyben felfogadta
 6   10|   kereskedőtől.~– De minek ez a rettenetes cifraság? – szólt erre feleségének
 7   13|       Tordai Szabó Gerzson uram rettenetes készületekkel volt természettani
 8   14|        mi volt ez a tünemény.~A rettenetes Tamerlán jő azon táj felől
 9   21|   irtózatos kínzásokat, s azt a rettenetes hosszan tartó kivégzést;
10   21|  meghalálozott; nehogy az ilyen rettenetes gyilkosság bosszulatlan
11   23|      föl; angol volt szegény, s rettenetes furcsán viselte magát. Hanem
12   24|        észre, hogy az ágyam egy rettenetes nagyot sóhajt, s erre a
13   24|         s megitta mind a vizet.~Rettenetes komoly lett utána: nem nevetett
14   24|       úgy a szegletbe szorított rettenetes műszavaival, hogy kénytelen
15   27|         debreceni magyar polgár rettenetes flegmájával.~Még az ajtókat
16   27|   fustélyát plántálva maga elé, rettenetes mennydörgő hangon elkiáltá
17   27|       végén?~A betódult diákság rettenetes bruhahával fogadta e furcsa
18   27|          vízbe, földbe!~– Én a „rettenetes” kastélyba megyek! – szólt
19   27|  miszerint azt képzelje, hogy ő rettenetes összeesküvést fedezett fel
20   27|      basa afelől, hogy neki egy rettenetes felfordult eszű emberrel
21   29|       hazaárulóhoz! Mert ez oly rettenetes gonosztevő, aki nem érdemes
22   30|  költségen eltemettetni. Igazán rettenetes világban élünk!~Ez az eset
23   30|     pénz! Júj! Hallja az úr; de rettenetes pénz az! odaadtam mind az
24   30|         tud menekülni azoktól a rettenetes gondolatoktól. Minden eszébe
25   31|    szarvas emberek laknak, akik rettenetes emberevők. Siettek is az
26   34|       Jánosné asszonyom udvarán rettenetes lármát csaptak a ludak,