Part

 1    2|    tekintetét nem adtam volna a kínai császár legszebb sipkájáért…
 2    9|         évre adódat megkérni.~A kínai császárok roppant bástyát
 3    9|  füleiből vagdaltak el, – pedig kínai ember mindkettőre igen hiú;
 4    9| ügyetlen X-alakú ásó, mellyel a kínai földjét fel szokta turkálni;
 5    9|  feltűzött kövér patkányokat, a kínai nép legkedvesebb csemegéit;
 6    9|        kézív idegét nem bírta a kínai kar megfeszíteni, s a buzogányt
 7    9|        valók.~Amint a lovagok a kínai tábort meglátták, megfordultak,
 8    9|   tanultak versenyezni, s míg a kínai ügyetlen lovasok messze
 9    9|       kivenni, hogy mit akar; a kínai lovagok lőttek hozzá, de
10   11|     szellős hajlékot képzeltem, kínai tetővel, szúnyoghálós ablakokkal,
11   12|   domborultak ki, ötödik szelíd kínai leány, szemekkel, mikben
12   12|         könnyelmű lengeséggel a kínai hölgy.~– Én olyan balzsamot
13   14|         volt a Ganges vizétől a kínai falig három dologról. Egyik
14   31|   amikor atyja halálával a nagy kínai birodalom trónjára lépett.~
15   31|  udvarnál. Szokatlan az, hogy a kínai császárnak saját akarata
16   31|     pedig életrevaló fiú volt – kínai császár létére.~Azt mondá:~–
17   31|       le fogok menni.~A Nioma a kínai birodalomnak a védistennője,
18   31|     emelve.~Ennek az ünnepére a kínai birodalom valamennyi szépsége
19   31|        tizenhat kar képviseli a kínai birodalom tizenhat tartományát.~
20   31|    Szokatlan mondás volt ez egy kínai császár ajkáról; de engedelmeskedni
21   31|       elefántokkal vadásznak.~A kínai sohasem nevet, – a mandarin
22   31|   meredt fel az ég felé.~Amit a kínai császár megparancsol, annak
23   31|   világba kimenne a hír, hogy a kínai nép ennyire eltörpült, ez
24   31|         De meg lehetett érteni. Kínai nyelven beszélt. Üdvözölte
25   34|     emeltette azt a nagy bolond kínai falat a két szomszéd kert