Part

 1   17|            dupla selyem keszkenőre Juci leányának, úgyhogy mikor
 2   17|            aztán ünnep vasárnapján Juci lelkem hosszú, arany függővel
 3   17|           hétig nem hallaná szavát Juci leányának.~Jucinak jó nevelést
 4   17|      farsang elmúlik a másik után, Juci mégsem megy férjhez.~Pedig
 5   17|       ennek az kellett volna, hogy Juci menjen el vele Komáromból,
 6   17|            vele Komáromból, amiről Juci hallani sem akart, pedig
 7   17|       vargamester. Kosarat kapott. Juci lányom bizony nem fog szurkos
 8   17|        kettő arra gondolt, hogy ha Juci egészen őnekik kettőjöknek
 9   17|            András uram házába, ott Juci megint újra kezdte a sírást.
10   17|            volt biz ott még, hanem Juci lelkem megint ott sírt az
11   17|            pofon nem ütötték érte. Juci lelkem letépte ujjáról a
12   17|            Dehogynem! – szólt bele Juci lelkem sírva; – ihol ni,
13   17|          azt mondá ez esetre, hogy Juci ugyancsak hibázott, ha ilyen
14   17|         azután ismét néhány hétig. Juci egyre búsult, sírt és sóhajtozott;
15   17|       milliom mennykő kerülgettét!~Juci lelkem csak elsápadt, elmeredt
16   17|          egy rossz tekintet. Az én Juci leányom nem úgy van szoktatva,
17   17|         ugyan kegyelmed, mert ez a Juci leányom asztala! – E szóval
18   17|     ajtóhoz; térden állva se lássa Juci leányomat többet. A kutyát
19   17|         mendemonda, – valahányszor Juci hazaszökött, Mákiné asszonyom
20   17|     gombócai! – kiálta fel ijedten Juci lelkem; már tizenkét óra,
21   17|     egyszerre értek a kapuba, ő és Juci lelkem.~– Hát te honnét
22   17|          Mindjárt meglesz, – mondá Juci lelkem könnyű lélekkel.~
23   17| cirkász-keszkenő, olyat ütött vele Juci lelkem hátára vagy kettőt,
24   17|        nagy dolog lett abból, mert Juci szaladt rögtön, nem is haza,
25   17|        meggyűlt velök a baja, mert Juci lelkem azontúl is csak hazajáró