Part

 1    1|          fényében árnyékot vetnek a fák. Megáldva az istenkéz minden
 2    1|            rengeteg annál sűrűbb, a fák annál magasabbak, s mindennemű
 3    1|     legmagasabb partjaira, letarolt fák között szétzúzott madarak
 4    3|             Körülem sűrűn összenőtt fák, oldalt meredek sziklafal,
 5    3|       könnyebbült lélekkel láttam a fák tetején ragyogni az alkonyati
 6    3|         szebb fiai a természetnek a fák, ezek a délceg óriások,
 7    6|   üldöztetnek, félig befűrészelik a fák derekait, ahol az út végtelen
 8    6| felvettetése csak szinpadi tréfa. A fák irtózatos roppanással hullottak
 9   10|        mirtusz, favastagságra nőve; fák, miken virág és ért gyümölcs
10   10|        nőttek ki az összesűrűsödött fák, a veszett alak ki sem kerülve
11   10|             rögtönzött sátoraikba s fák galyaira feszített függőágyaikba
12   10|         hármas fokozatban, virágok, fák és tavak, mikben hattyúk
13   11|            üres a tér (ahol t. i. a fák ki vannak vágva), az emberi
14   11|           remeklése a természetnek; fák, miket virágnak nevezhetsz,
15   11|             embert agyon ne üssék a fák.~A vihar megszüntével következett
16   12|             bánata. A patak zeng, a fák lombjai tündérmeséket susognak,
17   14|       farkas kisebb, mint nálunk; a fák derekaiból édes ital csorog,
18   15|           óta egymásra dűltek a vén fák, ott korhadtak, földdé váltak
19   15|         vette azt számba. A rothadt fák egészen tele temették a
20   20|        csendes volt a vidék.~A nagy fák még zöldültek szépen, de
21   27|       összetördelte koronáikat, s a fák mögött a magas háznak minden
22   27|       kígyó-királyné, meg a beszélő fák tündérei.~Egyszerre nagyot
23   31|             az a mestersége, hogy a fák magvát csírázáskor és a
24   32|            az egyik oldalon ugyan a fák gyökerei mint a kígyók nyúlnak
25   32|            sárga föld, fehér levelű fák, szürke bozótok; egy-egy